DR. KÓNYA IMRE
DR. KÓNYA IMRE
DR. KÓNYA IMRE (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1990-től kezdődően, a jogállamiság visszaállítása óta tulajdonképpen napirenden van az a kérdés, újra és újra felmerül, hogy az igazságszolgáltatás reformra szorul, és ennek egyik alapvető eleme, középpontja lenne, hogy a háromfokú, háromosztatú bírósági szervezetet négyfokozatúvá kellene átalakítani.
Hogy erre mindeddig nem került sor, annak tulajdonképpen az az oka, hogy a jogállamiság visszaállításával egyidejűleg olyan hatalmas mennyiségű ügytömeg zúdult a bíróságokra, amelyre a bírói szervezet az adott felkészültségi fokán nem tudott úgy válaszolni, hogy naprakészen intézze az ügyeket; és a korábbi kormányzat alatt tett minden próbálkozás és erőfeszítés dacára ezen a helyzeten jelentősen nem sikerült változtatni. Ma is olyan mértékű ügyhátralékkal küszködnek a bíróságok, amelyek mellett nem látszott lehetségesnek egy ilyen nagyfokú és nagy jelentőségű reformnak a véghezvitele, amely az előnyei mellett óhatatlanul azzal jár, hogy még jobban elhúzódnak a bírósági ügyek, hiszen ennek az átalakulásnak - hogy négyfokozatúvá váljék a bírósági struktúra - tulajdonképpen az az értelme, hogy lehetségessé válik az egyfokozatú perorvoslati rendszer helyett a kétfokozatú perorvoslati rendszernek a bevezetése, ami mindenképpen az objektív igazság kiderítését jobban szolgálja.
A másik előnye a négyfokozatú bírósági rendszernek az, hogy tulajdonképpen a magyar jogállami hagyományok is ennek a visszaállítását indokolják. A korábbi ciklusban ezt éppen azért nem lehetett megtenni, mert az ügyek és a hátralék nagy száma és az, hogy a bíróságok nehezen birkóztak ezzel a problémával, tették mértéktartóvá az akkori kormányzatot, hogy ezt a reformot ne tegye meg. Úgy látszik, a jelenlegi kormánykoalíció a hagyományok iránt nagyobb érzékenységgel rendelkezik, mert mindannak ellenére előterjeszti ezt a javaslatot, hogy a helyzet - az ügyhátralékok és a bíróság nehézségeit illetően - nem javult, hanem jelentősen romlott az elmúlt három esztendő során.
Természetesen ennek az indokával, hogy a magyar hagyományokhoz való visszatérés vagy akár az objektív igazság jobb kiderítése, a kétfokú jogorvoslati rendszer bevezetésének a lehetősége, nyilván ezt a javaslat-, reformcsomagot eladni nem lehetett volna. Ezért az egész reformcsomagot úgy próbálja eladni az előterjesztő, hogy azt mondja, ezzel kívánja a hatékonyabb, gyorsabb és jobb bíráskodást elősegíteni, hatékonyabbá, gyorsabbá, jobbá kívánja tenni a bíráskodást; és még azt is hozzáteszi, hogy az állampolgárok számára kívánja elérhetőbbé és lehetőbbé tenni a bírói jogvédelem gyakorlati érvényesítését. Elég nehéz megérteni az elérhetővé tételét is, mert az egyik hátránya egyébként ennek a négyfokú bírósági rendszernek éppen az, hogy helyből az ügyeknek egy jelentős része a lakóhelytől távolabb kerül; a táblák bevezetésével pedig a másodfokú eljárás az eddigi megyeszékhelytől még távolabb. Tehát nyilvánvalóan az elérhetőség ezzel nem lesz kedvezőbb, de nyilván hatékonyabbá, gyorsabbá, jobbá tenni ezzel a rendszerrel nem lehet. Nosza, itt az ötlet: akkor majd a Pp.-ben bevezetünk olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a hatékonyabb, gyorsabb ítélkezés kialakítását.
Az egész Pp.-nek, úgy tűnik, ez az értelme, hogy amennyivel nehézkesebb vagy lassabb lesz az eljárás a négyfokú bírósági rendszer bevezetése következtében, azt megpróbálják behozni a Pp.-nek a megváltoztatásával. Csak a probléma itt az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezt olyan módosításokkal kívánják bevezetni, amelyek fényévnyire vannak a jogállamiság követelményeitől. Az a megoldás, amit itt előttem szóló képviselőtársaim, mindenekelőtt Balsai István részletesen elemzett és bírált, hogy a 200 ezer forint alatti ügyértékű pereknél gyakorlatilag kizárják - mert oly módon korlátozzák - a jogorvoslat lehetőségét, valóban elfogadhatatlan. Elfogadhatatlan, különösen két okból: egyrészt azért, mert Balsai István ezt nem tudta megszerezni és joggal kifogásolta, hogy a bizottságban nem állt rendelkezésre; nagy nehezen megszereztem, utánajárván, hogy milyen ügymennyiség az, ami itt szóba kerülhet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az összes peres ügyek 26,6 százalékáról van szó; és hogyha figyelembe vesszük, hogy az összes ügy 39 százaléka vagyonjogi per, akkor a vagyonjogi pereknek több mint 60, közelítőleg 70 százalékáról van itt szó. Ezek mind 200 ezer forint alatti ügyek, és gyakorlatilag az ügyeknek egy ilyen mennyiségében korlátozzák olymódon az első jogorvoslat jogát, tehát nem azt a kétfokú perorvoslati rendszert, amit potenciálisan a négyfokú bírósági szervezettel bevezethetővé kívánnak vagy kívánnánk tenni, hanem egyszerűen az első fellebbezés lehetőségét is olyan korlátok közé szorítják, amelyek súlyosan érintik az alkotmányosságot. Igaza van Torgyán Józsefnek: ez már olyan szintű alkotmányosságsérelem, hogy ha ebben az alkotmányt módosítják, az már a jogállamiság kritériumát is veszélyeztetheti.
Ugyan az Igazságügyi Minisztérium képviselői - főleg a bizottságban -részletesen indokolták és megpróbálták érvekkel alátámasztani, hogy ez a rendelkezés nem áll ellentétben a hatályos magyar alkotmánnyal, hiszen itt tulajdonképpen van jogorvoslati lehetőség és eljut a másodfokú bírósághoz, hogyha fellebbez az illető. Mert hiszen annak semmi akadálya nincs, hogy fellebbezzen - legfeljebb el fogják utasítani a fellebbezését, mert nem felel meg annak a kritériumnak, amit a fellebbezéssel szemben megszabnak: nevezetesen hogy jogsértésben, tehát súlyos eljárási jogsértés, illetőleg jogszabály helytelen alkalmazása esetén van csak erre mód; de ha egyáltalán eljut oda, akkor eleget tesz a törvényhozó a jogorvoslati lehetőség biztosításának.
Hogy ezt mennyire nem veszi komolyan maga a kormány sem, hogy a hatályos alkotmánnyal ez összhangban áll, ezt bizonyítja az, hogy az alkotmány módosítására is tesz ezzel egyidejűleg javaslatot. Ez az alkotmánymódosítás, úgy gondolom, valóban egy olyan alkotmánymódosítás, ami már a jogállami klauzulával áll ellentétben.
(19.50)
Én nem hiszem, hogy azt meg lehet tenni, hogy a vagyonjogi ügyek 60-70 százalékára, avagy akár csak a polgári peres ügyeknek a 40 százalékára kiterjedő hatállyal gyakorlatilag a jogorvoslatot kizárják.
Ez a másik része a Pp.-nek, amit a 200 ezer forint ügyérték alatti peres ügyekkel elkövet ez a törvényjavaslat, ez a bizonyos engedélyezése a rendkívüli perorvoslatnak, ez tényleg tréfa. Nekem is eszembe jutott: az ügyvédi gyakorlatban annak idején csak keserűen mosolyogtunk, amikor beadtuk a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez vagy a legfőbb ügyészhez a rendkívüli perorvoslatra vonatkozó kérelmet, és akkor háromsoros, szabvány nyomtatott szöveg jött vissza, hogy nem láttak lehetőséget az előterjesztésre, kész. Na, ez az a bizonyos engedélyezési kérdés. Ezt most meg fogják kapni, hogyha elfogadnák a tisztelt képviselőtársaim ezt a javaslatot, meg fogják kapni az ügyfelek a Legfelsőbb Bíróságtól, és akkor emlékezhetnek a régi szép időkre; de mindenesetre nemhogy kétfokú jogorvoslat ezzel nem valósul meg, hanem az egyfokú jogorvoslatnak a lehetősége is elvész, és az a bizonyos rendkívüli perorvoslat is csak illuzórikussá válik az ügyeknek egy nagyon jelentős százalékában. Én is hadd tegyem nagyon mértéktartóan ehhez az érveléshez hozzá, hogy valóban elfogadhatatlan, hogy a 200 ezer forint alatti ügyértéket úgy tekintsük, hogy itt nem annyira fontos az objektív igazságnak a föltárása, a jogorvoslati jog biztosítása.
Egyébként is, tisztelt képviselőtársaim, egyéb ügyekben is a kormány hozzáállásában mutatkozik egy ilyenfajta diszkrimináció a kisebb lehetőségekkel bíró emberekkel kapcsolatban. Tehát - hogy mondjam - a kis ügy nem ügy, akinek kis ügye van, az nem jogosult olyan igazságszolgáltatásra, mint más. De ez a hozzáállás, hogy mintha a jobb helyzetben lévőket másként mérné a kormányzat, ez más területen is megnyilvánul: hadd utaljak a kirívóan súlyos gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeknek a pozitív diszkriminálásával, ami a kormány részéről rendszeresen megnyilvánul.
Tisztelt képviselőtársaim, úgy gondolom, hogy a Pp.-nek ez a változása, hogy ha a hatékonyabb, gyorsabb bíráskodást talán elő is segíti, úgy vélem, hogy a csomag egészével ellentétesen hat: semmiképpen nem teszi az állampolgárok számára elérhetőbbé és lehetőbbé a bírói jogvédelem gyakorlati lehetőségét, mint ahogy a miniszter úr expozéjában ezt a csomag indokaként elmondta, és mindenképpen olyan eszközökkel kívánja elérni, amely a Magyar Demokrata Néppárt számára elfogadhatatlan, ezért mi sem tudjuk ezt a javaslatot támogatni.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
