DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! A polgári perrendtartás módosítására beterjesztett törvényjavaslat a négyszintű bírósági rendszer igényeihez és lehetőségeihez szeretné igazítani a polgári eljárásjogi kódex szabályait. Miután azonban ehhez alkotmánymódosításra és sok minden egyébre is szükség lenne, ezért tulajdonképpen egy olyan helyzet állt elő a beterjesztésnél, amelyet én nem tudok másként értékelni, mint úgy, hogy a beterjesztő a gombhoz igyekszik igazítani a kabátot.
A polgári perrendtartás módosítása egy olyan igazságügyi reformcsomag része, amely tartalmazza a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslatot, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényjavaslatot, az ítélőtáblák székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslatot, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosítását és végül a polgári perrendtartás módosítását. Tehát egy olyan igazságügyi reformcsomag része a mostani beterjesztés, amelyet csak akkor lehetne tárgyalni a Független Kisgazdapárt megállapítása szerint, ha széles körű konszenzus jött volna létre ennek a törvénycsomagnak az elfogadhatóságát illetően, hiszen az alkotmánymódosítási részét tekintve ennek a törvénycsomagnak a velejárója, hogy addig, amíg az alkotmánymódosításban nincs konszenzus, a törvénycsomag további részeiben sem lehet eredményt, előrehaladást elérni. Hiába jó a szándék, ha a végrehajtása ilyen elvi alapokon nyugvó ellentéteken meg fog bukni, mert én úgy gondolom, hogy a Ház ellenzéki oldalán nemigen lehet találni olyan országgyűlési képviselőt, aki egy nyílt alkotmánysértést felvállalna azért, mert az igen tisztelt beterjesztő nem gondolta végig javaslatát.
A Független Kisgazdapárt fontosnak tartja megjegyezni, hogy a most beterjesztett törvénymódosítások a magyar jogrendszer egészét érintő változásokat eredményeznek. Megváltozik többek között a bíróságok szervezeti felépítése, megváltozik a fellebbezési rendszer, megváltozik a bírák kinevezésének hatásköre, az ügyészi szervezet felépítése, a polgári eljárás több alapvető intézménye. A jelentős változásokra tekintettel az Országgyűlésnek megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkoznia az említett javaslatokkal, éspedig arra is tekintettel, hogy a tervezett változtatásokon túl megfelelő-e a törvényjavaslatok közötti összhang, és arra is, hogy miképpen illeszkednek a javaslatok a magyar jogrendszer egészébe.
Mindezekkel összefüggésben az a kérdés is felmerül, hogy vannak-e jelenleg hazánkban olyan további jogterületek, amelyek újrakodifikálása ugyancsak indokolt, de arról előterjesztés nem történt. A Független Kisgazdapárt akként ítéli meg a jelenlegi helyzetet, hogy ilyen előkészítettségi szint mellett ezt az óriási jogterületet felölelő változtatási szándékot lehet értékelni, de sajnálatos módon ez nyilvánvaló kudarcot jelent, és amellett a tervezett módosítások szoros összefüggésben állnak az alkotmányozás során felmerült, de ez ideig még el nem döntött kérdésekkel is.
Az alkotmánnyal kapcsolatos legfontosabb vitás kérdésekben való döntést nem előzheti meg a jelen javaslatnak vagy az egyéb javaslatoknak a vitája. Ennek következtében annak ellenére, hogy a javaslatok által érintett társadalmi viszonyok szabályozásának felülvizsgálatával mint gondolattal egyetértünk, mégis idő előttinek tartjuk a javaslatok vitájának napirendre tűzését. Ennek részleteiről majd az általános igazságügyi reform kapcsán fogjuk az észrevételeinket megtenni, most azonban a polgári perrendtartás tervezett módosításával kapcsolatban egy-két konkrét észrevételt kívánunk tenni.
A Független Kisgazdapárt álláspontja a beterjesztéssel kapcsolatban az, hogy az több részben, így a javaslat 8. és 20. §-át tekintve is ordítóan alkotmányellenes. Legyen szabad felidéznem a Magyar Köztársaság alkotmányának 57. §-a (5) bekezdését, miszerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, amely jogát vagy jogos érdekét sérti. Az alkotmánynak ez a rendelkezése tehát azt is jelenti egyben, hogy a fellebbezési jog mindaddig nem korlátozható, amíg az alkotmánynak ez a rendelkezése fennáll.
(19.30)
De legyen szabad itt rögtön megemlítenem: ha viszont kiiktatnák vagy módosítanák az alkotmánynak ezt a rendelkezését, akkor az a rendelkezés lenne alkotmányellenes, itt ugyanis alapvető emberi jogról van szó, és alapvető emberi jogokat és szabadságokat az alkotmány nem korlátozhat, hanem az alkotmánynak azt biztosítania kell.
Az alkotmány alapján tehát a fellebbezési jog a Független Kisgazdapárt álláspontja szerint semmiképpen sem korlátozható, ennek ellenére a javaslat 8. §-ának i) pontja alkotmányellenes, mert az ügyek egy részében nem lesz helye a fellebbezésnek.
A javaslat 20. §-a pedig jelentős vívmányként szabályozza a kis perértékű ügyekben való fellebbezési jog korlátozását. A polgári perrendtartás 256. § B) pontjának (1) bekezdése szövegezéséből kitűnően egyértelmű az alkotmányellenesség, mert ha az elsőfokú bíróság által megítélt, illetve elutasított követelés a 200 ezer forintot nem haladja meg, az ítélet ellen fellebbezést benyújtani nem lehet. Ezt a súlyos alkotmányellenességet a javaslat indokolása azzal magyarázza, hogy a kis perértékű ügyekben nem lesz célszerű olyan eljárási rendet működtetni, amely a társadalomra az ügy értékénél jóval jelentősebb anyagi terhet ró. A javaslat indokolásának ez a megállapítása egyrészt téves, mert azt, hogy egy ügyfél számára mi a jelentős vagy kevésbé jelentős, azt ne a beterjesztő döntse el, bízzuk azt az ügyfélre, az érintettre, hiszen ezeket a kérdéseket a római jog óta mindig az érintett személy jogosult elbírálni, nem pedig a hatalom.
A kis perértékű ügyekben a javaslat indokolása szerint nem célszerű olyan eljárási rendet működtetni, amely a társadalomra olyan értelemben jelent hátrányt, hogy az jelentős terhet ró rá, ugyanakkor a perérték kicsi. Ha ezt a megállapítást elfogadjuk, akkor azt kell mondjam, hogy ez súlyos morális problémákat is felvet, mert mi lenne akkor - hogy érzékeltessem, mennyire helytelen az Igazságügyi Minisztérium elvi álláspontja -, ha mondjuk átvinnénk ezt az elvet a büntetőjog területére, és bizonyos ítéleteknél ott is kizárnánk a fellebbezési lehetőséget. Én azt hiszem, ennek az összehasonlításnak a kapcsán az egész javaslat tarthatatlansága felmerül, mert hiszen itt egy további alapvető emberi jog korlátozásáról lenne szó.
Na már most, hogy valakinek az ügy elbírálása kapcsán az összegszerűség a lényeges-e vagy pedig igazságának a bíróság általi megállapítása, azt a kívülálló nem döntheti el. Ebből fakadóan azt, miszerint összegszerűséget az Igazságügyi Minisztérium határozza meg, mi úgy ítéljük meg, hogy akik olyan megoldásokat javasolnak a társadalomnak, hogy az értékre tekintettel bagatellnek minősítse a kisemberek számára rendkívül jelentős ügyeket, azok nem értékelik az ügy mögött álló embereket sem. Én úgy gondolom, a beterjesztőnek innen fakad az óriási tévedése a beterjesztés megítélésével kapcsolatban: az embereket a pénzük szerint ítéli meg, holott az igazságszolgáltatás nem a pénzre, hanem az igazságra alapul; ezért eleve téves ennek az értékhatárnak a jogunkba való behozatala - arról nem is szólva: az végképp nem állapítható meg, hogy miért éppen 200 ezer forint az értékhatár, miért nem 100 ezer vagy miért nem 300 ezer?
Nyilvánvalóan átgondolatlan javaslatról van itt szó, és egy olyan alkotmányos jogot ér sérelem, amely az egész társadalom nyugalmát feldúlhatja, hiszen - ne vegye rossz néven, igen tisztelt államtitkár úr, de - az én megítélésem szerint a kisember krajcárja van olyan fontos, mint a nagyember milliárdja, sőt adott esetben a krajcárból lehet csak egy, az még fontosabb a kisember számára. Tehát ez az egész jogi okoskodás olyan mélyen ellenkezik az alapvető igazságérzettel, hogy a Független Kisgazdapárt teljes erejével kénytelen tiltakozni az egész beterjesztés ellen, mert amíg ilyen megítélés alapján akarják megváltoztatni a mi jogrendünket, azzal az olyan személy, aki a jogállamban hisz, aki a többpárti parlamenti demokráciára épít, az nem érthet egyet.
A javaslat a megyei bíróság hatáskörébe utalja a személyhez fűződő jogok megsértésével kapcsolatos pereket. Ezzel a javaslattal egyetértünk, annak hangsúlyozásával, hogy nem tartjuk kijegecesedettnek és egyértelműnek a bírói gyakorlat kialakítását, főleg a politikusokat érintő személyiségi jogi perekben, úgy gondolom, ez mindenképpen megérdemel egy alaposabb elemzést e Házban is.
A javaslat szélesíti az egyes bírói eljárásokat - ezzel az elvvel egyet kell érteni, valamint azzal is, hogy ezzel együtt szűkíti a társasbíráskodást, de meg kell jegyeznem, hogy a jelenlegi ülnöki rendszer, az ülnökök megválasztása, az ülnökök részvétele az eljárásokban, jelentős módosításra szorul. A Független Kisgazdapárt már a Pp. korábbi módosításakor is felvetette ezt a kérdést, és én úgy gondolom, most már feltétlenül időszerű az egész ülnöki rendszer felülvizsgálata.
A javaslat a munkaügyi perekkel kapcsolatosan említést tesz a szakülnökök közreműködéséről, olyan szövegkörnyezetben, hogy munkaügyi perben az elsőfokú bíróság eltérő rendelkezés hiányában szakülnökök közreműködésével jár el. Igen ám, de az ehhez kapcsolódó indokolás nem részletezi, hogy mi értendő a szakülnöki rendszer alatt, és azt sem, hogy ki tekinthető szakülnöknek. Tehát úgy gondolom, hogy a javaslatnak ezt a részét is tovább kell precizírozni.
A javaslat szélesíti a kötelező jogi képviseletet, az erre vonatkozó szabályozást azonban a Független Kisgazdapárt aszimmetrikusnak tartja, mert csak a kérelmet előterjesztő köteles jogi képviselőt megbízni, a perbeli másik fél azonban nem. Itt legyen szabad megjegyeznem, hogy a jogi képviseletet illetően sem lép eléggé nagyot előre a javaslat. Itt a jogi képviselet kapcsán, különösen a kötelező jogi képviselet eseteiben tovább lenne finomítható, sőt úgy gondolom, a büntetőeljárás-jogunkkal is szinkronba kellene ezt hozni - ez is elmaradt a javaslat beterjesztése kapcsán.
(19.40)
A Független Kisgazdapárt álláspontja tehát a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban az, hogy a rendkívül súlyos alkotmányossági kifogásaink miatt - szándékosan nem alkotmányossági aggályokat említettem, mert ennél több a Független Kisgazdapárt álláspontja: mi kifejezetten alkotmányossági kifogásokat említettünk - úgy ítéljük meg az előterjesztést, hogy a demokratikus célkitűzéseinkre való tekintettel is ezt a beterjesztést fenntartani csak a kormányzat, sőt az egész társadalmi rend sérelmére lehet csupán.
Ezért én nagyon sajnálom, de e helyről kötelességszerűen felhívom az igen tisztelt igazságügyi kormányzatot: vonja vissza ezt a szégyenteljes javaslatát!
Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.)
