DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A távközlésről szóló ágazati gazdasági törvényt az Országgyűlés 1992 novemberében fogadta el. Az 1993. július 1-jei hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatai szerint alapvető rendelkezései helytállónak bizonyultak. Talán úgy is mondhatnám, hogy ez korszakalkotó volt a magyar távközlés szempontjából, hiszen gyakorlatilag megteremtette a lehetőségét, hogy a szektor legnagyobb szolgáltatójában egy sikeres privatizáció induljon meg, és megteremtettek a feltételek, az alapfeltételek a többszereplős távközlési piac kialakulásához.
A koncessziós szerződések megkötésének eredményeként minden korábbit meghaladó fejlődés indult meg. Napjainkra a koncessziós társaságok jelentős fejlesztései révén a korábbi telefonhiányt már jórészt sikerült felszámolniuk. Egyre több helyről kapjuk a jelentéseket, hogy gyakorlatilag a vevőpiac alakult ki, tehát a telefontársaságok néhány kerületben - itt Budapesten is - már keresik az ügyfeleket, hogy minél inkább ki tudják őket szolgálni. A telefonellátottság terén az európai utolsó előtti helyünkről gyakorlatilag a középmezőnybe kerültünk. A távbeszélő-sűrűségünk az utóbbi két évben több mint kétszeresére nőtt, jelenleg száz lakosra huszonhat távbeszélő-állomás jut. A műszaki fejlettséget jól érzékelteti, hogy a távbeszélő-hálózat automatizáltsága 1996 végére elérte a száz százalékot.
A tisztelt Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítás alapvetően nem koncepcionális változtatásra, hanem elsősorban fogalmi és eljárási pontosításokra vonatkozik, amely magától értetődően ugyancsak rendkívül fontos. Az időközben megjelent szabályozások közötti összhang megteremtését célozza meg. Többek között eleget kell tennünk az azóta megszületett médiatörvényből fakadó szabályozási kötelezettségünknek. Ezeken kívül olyan kiigazításokra teszünk javaslatot, amelyeket a távközlésről szóló törvény hatálybalépése óta bekövetkezett gazdasági, társadalmi változások, illetve az európai uniós csatlakozásunk előkészítése tettek szükségessé.
Javaslataink lényegesebb elemei a következők:
A törvénymódosítás - összhangban az európai uniós szabályozással - pontosítja, és világosan megkülönbözteti a közcélú távközlési szolgáltatások két nagy csoportját: a koncessziós körbe soroltakat és az egyéb, úgynevezett közcélú távközlési szolgáltatásokat. A koncessziós körbe tartozók az európai normáknak megfelelően univerzális szolgáltatásokká fejlődhetnek. A második csoportba sorolt egyéb közcélú szolgáltatások - az úgynevezett távközlési alapszolgáltatások végzése - engedélyhez kötött.
A javasolt szabályozás érvényesíti a versenysemlegesség elvét. A közcélúság szempontjainak megfelelően a szolgáltatók azonos piaci feltételek mellett működhetnek, illetve a szolgáltatást igénybe vevőket azonos jogok illetik meg.
A nemzetbiztonság, a közbiztonság és a honvédelem érdekében született a törvényjavaslat azon rendelkezése, amely lehetővé teszi, hogy a miniszter a későbbiek folyamán kötendő koncessziós szerződéseket ilyen kiemelt érdekből egyoldalúan is módosíthassa, ami igen lényeges változás a koncessziós szerződések tartalmát illetően.
A fogyasztói érdekek érvényesítése végett fontos garanciális javaslat, hogy az üzletszabályzat jóváhagyása során a hatósági eljárásban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakhatóságként jelenjen meg, illetve működjön közre. Amennyiben az üzletszabályzat ellentétes lenne az előfizetők érdekeivel, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség bírósághoz fordulhat.
A jövőbeni fejlesztési célok megvalósítását segíti az a javaslat, amely bővíti az ingatlanokon eddig is fennállott tűrési kötelezettségeket. Lehetővé kívánjuk tenni, hogy a szűkös erőforrást képező közterületeken, közutakon a már megszerzett használati jog mellé újabb használati jog is alapítható legyen.
A közcélú távközlési szolgáltató - például a kábeltelevíziós műsorterjesztő - igénybe veheti a már elfoglalt alépítményt. Erről az érintett szolgáltatóknak kell megállapodniuk. Ennek hiányában a hatóság közreműködésével jön létre szerződés. Erre nagyon felhívnám a tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hiszen ez a szabályozás gyakorlatilag az alternatív szolgáltatás megjelenésének alapfeltétele, amely például az Egyesült Államok tavaly elfogadott távközlési törvényében mint alapkövetelmény jelenik már meg.
(20.10)
A zárórendelkezések között szerepeltetjük az időközben hatályba lépett törvényekhez igazodó módosításokat. A médiatörvény hatálybalépése óta jelentős jogalkalmazási gondot okozott, hogy milyen eljárásban és miként legyenek hasznosíthatók a műsor-szolgáltatási pályázatokhoz rendelt frekvenciák.
E probléma feloldására szükségesnek ítéljük a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítását. Javaslatunk elfogadása esetén a frekvenciagazdálkodásról szóló törvényben foglaltakkal összhangban az önálló frekvenciakoncesszió intézménye helyett hatósági engedély teremti meg valamennyi távközlési szolgáltatáshoz, illetőleg tevékenységhez szükséges frekvenciahasználat lehetőségét.
Végül az ártörvény módosításával arra tettünk javaslatot, hogy a jövőben mind a helyi, mind a regionális, illetve országos jellegű műsorszolgáltatás díja egységesen, rendeleti úton szabályozott legyen. Így a befektetők akár műsorszóró szolgáltatóként, akár műsorkészítőként lépnek piacra, előre kiszámíthatják gazdasági tevékenységük várható eredményét.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvénymódosítási javaslat az utóbbi években végbement fejlődés szükségszerűségeihez igazodik. Összhangot teremt a médiatörvény és a koncesszióról, illetve a frekvenciagazdálkodásról szóló törvények között. Célja, hogy a megkezdett távközlési fejlesztések továbbra is gyors ütemben folytatódjanak, szabályozásuk pedig igazodjon az európai gyakorlathoz. Reményeink szerint ez a terület változatlanul vonzó marad a magánbefektetők számára, és megfelel annak a kihívásnak is, amelyet az információs társadalom kialakítása támaszt.
Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törekvéseket támogatni szíveskedjenek, a törvényjavaslatot megvitatni, és lehetőség szerint elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
