FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Egyrészt előre szeretném bocsátani, nagyon örülök annak, hogy végre a munka törvénykönyvét olyan időpontban tárgyaljuk, amikor az ország lakossága is értesülhet az itt folyó vitáról, hiszen az elmúlt ciklusban is - és sajnos a jelenlegi ciklusra is elmondható ez - a munka világával, a munka törvénykönyvével, vagy akár a munkanélküliek ellátásával foglalkozó törvények vitája általában a hétfő éjszakai vagy a kedd éjszakai órákban szokott itt - igen gyér részvétel mellett - zajlani az Országgyűlésben. Tehát ilyen vonatkozásban nagyon örülök, hogy most végre ez a vita a tv nyilvánossága előtt is folyhat, és jómagam is elmondhatom itt a véleményemet.
A jelenlegi módosítás kapcsán két területtel szeretnék foglalkozni, elsősorban a szakszervezeti tisztségviselők védelmével kapcsolatos módosításokkal, illetve a kollektív szerződés kiterjesztésének a gyakorlatával és az azzal kapcsolatos módosításokkal.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk azt, hogy a rendszerváltás hozott pozitívumokat és negatívumokat is valamennyiünk életében. Úgy gondolom, a munkahelyeken a munkavállalók számára a legtöbb esetben sajnos nem pozitív élményeket hozott az új gyakorlat, hanem elsősorban növelte a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Az attól való rettegés, hogy munkanélkülivé válik, sokszor az átlag munkavállalót is arra kényszerítette, hogy a munkaadóval szemben ne lépjen fel kellő eréllyel. Gyakorlatilag egyetlenegy szervezetre számíthat a munkavállaló az adott munkahelyen, és ez a szakszervezet.
Bizony, valamennyien tudjuk, hogy itt is komoly bajok vannak, és voltak, nemcsak nálunk, a világon mindenhol gondokkal küszködik a szakszervezeti mozgalom. Kevesebb a lehetőségük, szűkültek a lehetőségeik az elmúlt időszakban; ez nálunk is igaz, talán még fokozottabban is, mint a világban úgy általában. Éppen ezért öröm számomra az, hogy a javaslat nagy figyelmet szentel a munkavállalói érdekképviseletek működési feltételeire, illetve kísérletet tesz arra, hogy megteremtse a munkáltató és a szakszervezetek folyamatos együttműködésének a jogszabályi hátterét.
E tekintetben nagyon fontosnak tartom a törvénytervezet 2. §-át, amely az állami szervek és munkáltatók együttműködési kötelességét szabályozza. Úgy gondolom, azért fontos ez, mert talán amikor a munka törvénykönyvének átfogó módosítására került sor 1992-ben, akkor nem igazán gondolták át a törvényalkotók azt, hogy bizony ebben az országban hosszú távon még nagyon sok olyan terület marad, ahol az állam vagy az önkormányzat marad a munkaadó; nagyon sok olyan munkavállaló marad, aki nem a piaci helyzetnek, hanem elsősorban az úgynevezett állami szektornak vagy az önkormányzati szektornak a munkavállalója. Ugyanakkor úgy gondolom, szükséges lenne a jelenlegi javaslathoz még néhány pontosítást, értelmező rendelkezést beépíteni, amelyek mintegy törvényerőre emelhetnék a már kialakult gyakorlatot. Így én személy szerint nagyon fontosnak tartanám, hogy rendelkezzen a törvény arról, vagy fogalmazza meg a törvény azt, hogy az adott munkáltatónál például mi minősül a képviselettel rendelkező szakszervezet fogalmának.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A tervezet több garanciális szabályt épít be a szakszervezeti tisztségviselők védelme érdekében. Így lehetővé teszi például a kifogás benyújtását. Erről szeretnék néhány szót szólni. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy ha a munkáltató a felsőbb szakszervezet egyetértése nélkül mond fel a szakszervezeti tisztségviselőnek, akkor a szakszervezetnek - amellett, hogy természetesen mint minden munkavállaló, személyes jogorvoslattal élhet - lehetősége van gyakorlatilag fellépni, illetve lehetősége van arra, hogy kifogást nyújtson be a felmondással kapcsolatosan. Én ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen az elmúlt években sok helyen tapasztalhattuk azokat a visszaéléseket, amikor a dolgozók érdekében eljáró szakszervezeti vezető ellen a cég tulajdonosai, a cég vezetése igen drasztikus eszközökkel lépett fel. Valamennyien tudjuk a hírekből, az újságból, a televízióból, hogy még arra is volt példa, hogy a szakszervezeti vezetőt, bár a munkaviszonya megmaradt, nem engedték be a vállalat falai közé, és sorolhatnám tovább azokat a problémákat, amelyek itt felmerültek. Úgy gondolom, ilyen vonatkozásban is segíteni fog most ez a módosítás abban, hogy itt előbbre lépjünk.
Ugyanakkor a másik fontos módosulás az eddigi gyakorlathoz képest az, hogy a munkaviszony jogellenes megszűnése esetén - amennyiben a tisztségviselő ezt kéri - a tisztségviselő munkaviszonyát helyre kell állítani. Úgy gondolom, különösen ez az utóbbi szabály működhet hatékonyan, elsősorban azért, mert a munkáltató köteles lesz az adott tisztségviselővel ténylegesen együttműködni, és nem úgy, mint a jelenlegi gyakorlatban, a megemelt kompenzációval ezt az együttműködést nem válthatja ki, nem válthatja meg.
Ugyanakkor szintén fontos eleme a szakszervezeti tisztségviselők védelmének az, hogy a javaslat a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetén is foglalkozik a szakszervezeti tisztségviselők védelmével. Ennek jelentősége abban mérhető le, hogy az érintett tisztségviselőt abban az esetben is megilleti a védelem, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás folytán olyan helyzetbe kerül, hogy tevékenységét nem tudja gyakorolni. Ilyenkor a védelem a korábbi tisztségviselői munkája révén illeti meg a szakszervezeti tisztségviselőt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem sokkal előttem szólt Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében, aki elmondta, hogy véleménye szerint - remélem, pártjának nem ez a véleménye, hanem csak a képviselő úrnak - a kollektív szerződés kiterjesztése egy rossz gyakorlat. Ezt szeretném cáfolni. Persze úgy gondolom, hogy kettőnk között a vita alapjában véve onnan fakad, hogy én személy szerint mindig a munkavállalók oldalán álltam, gondolom, a képviselő úr elsősorban a munkaadók oldalán áll; ez nézőpont kérdése.
Mindemellett szeretném azért leszögezni, hogy én nagyon fontosnak tartom a kollektív szerződés kiterjesztését, és nem ítélem meg az eddigi gyakorlatot sem rossznak. Úgy gondolom, ez a gyakorlat nagyon jó, hiszen itt szeretném hangsúlyozni, hogy ágazati kollektív szerződésekről van szó, és itt az ágazat legfontosabb cégei és az ott reprezentativitással rendelkező érdekképviseletek kötik meg ezt a szerződést, ráadásul ez a szerződés egyfajta minimumnak tekinthető. Tehát szó nincs arról, hogy az adott cégnél ettől pozitív értelemben ne lehetne eltérni. El lehet térni, nagyon nagy a mozgástér, a szabadság e tekintetben, de vannak minimális elvárások. Úgy gondolom, egy ágazaton belül a dolgozók alapvető érdekeit meg kell védeni.
Én nagyon pozitívnak tartom a jelenlegi módosítást. Annál is inkább, mert abban viszont Bauer képviselőnek talán igaza van, hogy sokszor a kiterjesztés - a teljes ágazati kiterjesztés - olyan problémákkal jár, hogy az adott munkahelyen, főleg ott, ahol kisebb létszámú cégről van szó, a feltételeknek a munkáltatók nem tudtak megfelelni. Most, hogy nem kell az egészet, hanem bizonyos részeit is ki lehet terjeszteni az ágazati kollektív szerződéseknek, úgy gondolom, hogy ez a probléma megoldódik, és mindenképpen én ezt pozitív módosításként értékelem.
A kollektív szerződés kiterjesztése nem egyfajta túlhaladott vagy elmaradott dolog, hanem a modern munkajognak az egyik lényeges intézménye, és én úgy gondolom, hogy az a változtatás, hogy a miniszter nemcsak a kollektív szerződés egészét, hanem annak bizonyos részeit is kiterjesztheti az adott ágazatra, ez mindenképpen pozitívum. Természetesen hozzá kell fűzni, hogy ezt nem önhatalmúlag teheti meg a miniszter, hanem csak akkor, ha a kollektív szerződést megkötő felek közösen kérik erre.
Szeretném elmondani, hogy több kritikai észrevétel hangzott már el itt a vitában ezzel kapcsolatosan. Elhangzott az is, hogy a kollektív szerződés megkötésében részt nem vevő munkáltatókra ez a kiterjesztés nagyobb terhet ró, túlzottan nagy terhet ró, és így a munkáltató mozgásterét növelő részek kiterjesztése pedig esetleg nem történik meg.
(11.40)
Úgy gondolom, a munkafeltételek egységesítése tekintetében az esetleges kartelljelleg megjelenése nemcsak a kollektív szerződés egyes részeinek a kiterjesztése esetén forog fenn vagy valósulhat meg, hanem akkor is, ha a jelenlegi gyakorlatot tartanánk meg. Tehát ha a kollektív szerződés egészét terjesztenénk ki, akkor is felmerülhetnek ugyanezek a kifogások és problémák. Úgy gondolom, éppen az ellenkezője igaz.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi javaslat véleményem szerint mindenképpen pozitív és előremutató. Néhány módosító indítványra természetesen szükség lesz a tekintetben, hogy javítsuk ezt a javaslatot, amit mindenképpen támogatásra és elfogadásra javaslom a tisztelt Háznak.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
