DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Ahhoz, hogy erre a kérdésre valóban választ tudjunk adni, át kell tekintenünk 1990-től az önkormányzati jogalkotást, s mindegyikünk emlékezhet arra, hogy az Ötv.-ben szerepelt, miszerint az önálló ingatlantulajdonnal rendelkező választópolgárok az üdülőterületet érintő kérdésekben a helyi népszavazásban és a népi kezdeményezésben részt vehettek, s egy 1992-ben született alkotmánybírósági határozat volt az, amely kimondta, hogy ez alkotmányellenes. Hivatkozott egyrészt arra, hogy a gyakorlatban ez a jogintézmény - amennyiben megmarad - jogbizonytalanságot eredményez, másrészt pedig arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzásnak a joga a választópolgárok közösségét illeti meg, és ezen logika alapján került aztán be, illetve került megszövegezésre 1994-ben a módosítás.
Arra a kérdésre, ami az írásban is szerepelt, hogy másodrendű állampolgárok-e az üdülőtulajdonosok, természetesen egyértelmű válasz az, hogy nem. Ugyanakkor pedig a képviselő-testületek elsősorban a választópolgárok érdekeit kell hogy szolgálják, azaz az állandó lakosokét. Az üdülőtulajdonosok részére számos jogintézmény áll rendelkezésre, hisz az, hogy nem teljes jogúak, nem jelenti azt, hogy ne vehetnének részt az üdülőterület - számukra üdülőterület - közügyeiben, a közgyűlések nyilvánosak; másrészt az ön által is említett jogintézmény is rendelkezésre áll, hisz valóban gyakoriak a településrészi önkormányzatok, és van számos olyan civil szerveződési lehetőség, ami mind-mind arra szolgál, hogy az üdülőtulajdonosok ott kifejthessék véleményüket és beleszólhassanak az üdülőterületnek a sorsába.
(16.20)
Az ön által említett példánál maradva: a Velencei-tónál például az üdülőtulajdonosoknak több mint 80 százaléka budapesti, ugyanakkor pedig a közelmúltban végrehajtott óriási beruházásokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a fő teher természetesen azért az állandó lakosokat terhelte.
Köszönöm szépen.
