T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ
T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpelláció első részében képviselő úr általánosságban veti föl a kérdést, hogy a tárca miért nem írja elő a veszélyes üzemek esetében a megbízhatóságelméleti vizsgálatot. Véleménye szerint a valamennyi veszélyes üzemre kötelező megbízhatóságelméleti vizsgálatra azért van szükség, mert az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezetvédelmi szempontok is kulcskérdések a veszélyes üzemek megbízható működése esetében.
Előzetesen rögzítettem, hogy ebben a tekintetben a tárca is alapvető követelménynek tekinti a veszélyes üzemek biztonságos működését. E cél eléréséhez azonban nem lehet eszköz a valamennyi veszélyes üzemben kötelezően előírt megbízhatóságelméleti vizsgálat, már csak azért sem, mint ahogy képviselő úr is rögzítette, hogy a veszélyes üzem és a veszélyes üzemért fennálló felelősség a polgári törvénykönyv kategóriája, és mint ilyen, számos veszélyes üzem - több fajta - van, és a veszélyes üzemek nagyon széles köre nem tenné lehetővé egy általános rendelkezés érvényességét.
Az európai államokban követett gyakorlatnak megfelelően Magyarországon sem honosodott meg a megbízhatóságelméleti vizsgálat; ehelyett mindenütt a minőségbiztosítási rendszerek terjedtek el. Ettől függetlenül a magyar műszaki normák rendszerében évtizedek óta jelen vannak és érvényesülnek a jogilag szabályozott veszélyes területeken a megbízhatóságelméleti vizsgálatok egyes konkrét, ismert elemei.
A jogszabályok, szabványok, biztonsági szabályzatok és technológiai előírások meghatározzák azokat a követelményeket, amelyek élet- és vagyonvédelmi szempontból indokoltak, és a veszélyek mértékét a minimálisra csökkentik. A környezetvédelemmel kapcsolatos követelmények érvényesülése jogszabályban meghatározott esetekben környezeti hatásvizsgálat elvégzésével biztosítható.
Az interpelláció második részében ugyanezt a kérdést veti fel képviselő úr, most már konkrétan a százhalombattai és a budapesti hőerőmű között létesített, 40 város gázelosztó vezetékére vonatkozóan is. Természetesen az elmondottak érvényesek ebben a kérdéskörben is. Mint ahogy képviselő úr is megjegyezte, az Országgyűlés több ízben tárgyalta már ezt a kérdést interpelláció, napirend előtti felszólalás, azonnali kérdés keretében. Az időközben megépült és használatba vett gázelosztó vezeték ügyében első- és másodfokú bírósági ítéletek, és a Legfelsőbb Bíróság végzése is megállapította, hogy az engedélyezése az érvényes jogszabályoknak megfelelően történt.
Figyelemmel kísérve az eseményeket, úgy látszik, hogy a gázelosztó vezeték a lakosság részéről aggasztónak, a tervezők, építők, engedélyezők és üzemeltetők részéről kielégítőnek minősített biztonságosságának megítélése tekintetében a szélsőséges álláspontok nem közeledtek az eltelt évek alatt sem. Vélhető, hogy a szakértői vélemények bővítése, például egy megbízhatóságelméleti vizsgálat utólagos elvégzése nem közelítené ezeket a véleményeket, hiszen itt alapvetően szubjektív, személyi érzések tárgyában folyik a vita.
A megbízhatóságelméleti vizsgálat bizonyos elemeit a beruházók, az üzemeltetők az építés során érvényesítették is, tehát egy utólagos vizsgálat eredményétől nem lenne elvárható a lakosság félelemérzetének eloszlatása; de az tény, hogy a telemechanikai felügyelet alatt álló rendszer üzemét a Fővárosi Gázművek Rt. diszpécserszolgálata folyamatosan ellenőrzi, szükség esetén a gázáramlás távműködtetésű elzáró szerelvényekkel megszüntethető. A vezeték nyomvonalának rendszeres ellenőrzése, az aktív korrózióvédelem működése hosszú távon tudja garantálni ennek a vezetékrendszernek a problémamentes, biztonságos működését. Ugyanezt a célt szolgálja a Fővárosi Gázművek Rt. minőségbiztosítási rendszerének kialakítása és annak alkalmazása.
Kérem, hogy válaszomat a tisztelt képviselő úr és az Országgyűlés elfogadni szíveskedjen. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
