KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar külpolitika kezdettől fogva megkülönböztetett figyelemmel kíséri a délszláv válság alakulását, különös tekintettel a volt Jugoszlávia területén élő magyar kisebbség helyzetében bekövetkezett kedvezőtlen változásokra. Azon túl, hogy a különböző nemzetközi fórumokon és kétoldalú államközi találkozókon folyamatosan ráirányítjuk a figyelmet a vajdasági magyar kisebbséget veszélyeztető fejleményekre, határozottan szorgalmazzuk a délszláv menekültek visszatérését eredeti lakóhelyükre, az 1991-es nemzetségi arányok visszaállítását.
A fenti elvekkel összhangban léptünk fel 1995-ben is, amikor a krajinai szerbek tömegesen menekültek át Horvátországból, illetve Boszniából a Vajdaságba, tovább növelve a térségben tapasztalható etnikai feszültséget. Akkor ez ügyben a külügyminiszter úr találkozott a VMDK és a VMSZ vezetőivel, a magyar kormány nyilatkozatban hívta fel a nemzetközi közvélemény és a szerb vezetés figyelmét a vajdasági magyarokat veszélyeztető eseményekre, és belgrádi nagykövetségünk felső szinten interveniált a betelepülések leállítása érdekében.
Noha teljes mértékben nem lehetünk elégedettek, megítélésünk szerint e fellépésnek is köszönhető, hogy sikerült csökkenteni a szerb menekültek vajdasági megjelenésének a magyar kisebbségre nézve hátrányos következményeit.
(15.40)
A fenti álláspontot fejtette ki Kovács László külügyminiszter a temerini magyar képviselőknek 1997. március 21-én írt válaszlevelében is, amelyet belgrádi nagykövetünk személyesen továbbított.
A rendelkezésre álló legfrissebb információink szerint a Vajdaságban egyelőre nem lehet erőszakos vagy államilag szervezett betelepítésről beszélni. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a vajdasági etnikai arányok és általában az életkörülmények a magyarok kárára változnak. Ezért a diplomáciai csatornákon keresztül folyamatosan jelezzük aggályainkat a belgrádi vezetésnek, illetve a releváns nemzetközi intézményeknek.
A vajdasági magyar politikai szervezeteket is kértük arra, hogy az Európa Tanács önkormányzati kérdésekkel foglalkozó szervezetének május közepére tervezett jugoszláviai látogatása kapcsán vegyék fel a közvetlen kapcsolatot az említett intézménnyel, és azt lássák el konkrét tényeken alapuló információkkal.
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy 1997 áprilisában befolyásos vajdasági magyar politikusok folytattak konzultációkat a Külügyminisztériumban, ahol kiemelten szerepelt a vajdasági szerb betelepítések kérdésköre, a korábbi etnikai arányok megőrzésének lehetőségei. A vajdasági menekülthelyzet alakulására közvetlenül kihat Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség békés reintegrációjának menete, illetve a horvátországi szerb menekültek visszatérésének biztosítása is. A daytoni megállapodás kiteljesedése, a Zágráb és Belgrád közötti viszony fokozatos normalizálása reményt jelent a horvátországi menekültek, így a Vajdaságban tartózkodó szerb menekültek korábbi lakhelyükre történő fokozatos visszatérésére is.
A Baranyában, Kelet-Szlavóniában és Nyugat-Szerémségben 1997. április 13-án lebonyolított helyhatósági választások újabb jelentős lépésnek számítanak a terület reintegrációs folyamatában, a horvát közigazgatás ottani helyreállításában. Igen örvendetes, hogy a választásokat nem zavarták incidensek, és a szavazásra jogosultak több mint 80 százaléka élt választói jogával. Mindez megerősíti, hogy a régióban élő szerb nemzetiségű lakosok többsége jövőjét a Horvát Köztársaságban képzeli el, ezzel együtt reális veszélynek tartjuk, hogy a szerb menekültek egy része végül mégis a távozás mellett dönt, és letelepedésének színhelyéül a Vajdaságot választja.
Legutóbb 1997. április 21-én, Franjo Tudjman horvát államfő budapesti hivatalos tárgyalásai során fejtettük ki a horvát félnek, hogy hazánk mennyire érdekelt Baranya, Kelet-Szlavónia és Nyugat-Szerémség békés reintegrációjának mielőbbi befejezésében, legalább annyira fontosnak tartja a régió s ezen belül a vajdasági etnikai viszonyok stabilizálását, az oda menekült horvátországi szerbek visszatérésének lehetővé tételét, illetve egy újabb oda irányuló menekülthullám megakadályozását.
Magyarország az érintett feleknél és az illetékes nemzetközi szervezeteknél egyaránt szorgalmazza a menekültek sorsának megnyugtató rendezését, és ebben lehetőségeihez mérten ezen szervekkel aktívan együttműködik. Kérem válaszom elfogadását. (Taps.)
