DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT
DR. KISS RÓBERT, a környezetvédelmi bizottság előadója: Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság véleménye a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan hat csoportba és így hat pontba sorolható.
Az első: már korábban is számtalan olyan felkérés, panasz érkezett a bizottsághoz, amelyben hiányolták a reklámtörvény megalkotását. Ebben általában egy egységes, valamennyi reklámra vonatkozó szabály megalkotását szerették volna a társadalmi szervezetek, illetve olyan elképzelések is megjelentek a bizottság előtt, amelyben a reklámozás termékdíját szerették volna honosítani Magyarországon. Így - hosszú várakozás után ugyan - a bizottság mindenképpen szükségesnek tartja e törvény megalkotását.
A második: magából a javaslatból adódott a következő kérdés is, hogy miért csak a gazdasági reklámra vonatkozik ez, és hogyan lehet értelmezni a gazdasági reklámtevékenységet; ebbe belefér-e a műszaki tevékenységek reklámja, illetve miért nem fér bele az úgynevezett politikai és társadalmi reklám. Erre helyben, a bizottság ülésén megkaptuk a választ. Nevezetesen, hogy a gazdasági reklám alatt - a törvény preambulumában foglalt értelmezésen túl - valamennyi, gazdasággal kapcsolatos tevékenységet értenek, így a műszakit is. Már korábban más törvényekben is megjelentek a reklámmal kapcsolatos szabályok, tehát azokat fölösleges ebben a törvényben megismételni.
A harmadik: eleget tesz-e a törvény a jogharmonizációs követelményeknek? Erre is kaptunk választ, hiszen az európai normáknak megfelel a tervezet, mivel három Európa tanácsi direktívát és két bizottsági ajánlást is feldolgoztak az elkészítésekor.
A negyedik: milyen egyeztetés történt az előterjesztést megelőzően? Elsősorban a reklámszakma képviselőivel együttműködve, sőt, velük egyetértésben történt a szabályozás elvi kidolgozása. A feladat elég nehéz volt más szervezetekkel, hiszen két, nagyon fontos és jól megjeleníthető érdek egyeztetését kellett végrehajtani, egyrészt a környezetvédelmi, egészségügyi érdekeket, másrészt a vállalkozási érdekeket kellett összhangba hozni.
Az ötödik: a részletekről még néhány szót. Felmerült az iskolákban és más közoktatási intézményekben történő reklámozás problémája, hogy a jelenleginél esetleg szigorúbban kellene azt meghatározni, illetve a dohány- és alkoholreklámokat a közoktatási intézményektől minél távolabbra kellene helyezni. Szóba került még egyes reklámok időbeli megjelenésének korlátozása is. Az a javaslat is elhangzott a bizottság ülésén, hogy ki kellene mondani a védett területeken történő reklámozás tilalmát. Ezzel kapcsolatban felmerült még, hogy mi történjék az olyan esetekben, amikor egy védett területen vagy azzal együtt valamilyen reklámhordozó is megjelenik a képernyőkön vagy különböző fotókon.
Hatodik: valamennyi hozzászóló egyetértett a reklám tartalmának és formájának külön történő szabályozásával, hiszen a reklám tartalmát a jelenlegi törvénytervezet tartalmazza, míg a formájával a már korábban beterjesztett, de még nem tárgyalt szabadtéri reklámhordozókról szóló törvényjavaslat foglalkozik.
Mind a szakma, mind a kormány képviselői, illetve a bizottság tagjai is fontosnak tartották a szabadtéri reklámhordozókról szóló törvény mielőbbi elfogadását, illetve e törvénnyel már nem együtt, hanem párhuzamosan vagy azt közvetlenül követő tárgyalását. A reklámszakma képviselői is egyértelműen kijelentették, hogy szeretnének egy, a szabadtéri reklámhordozókkal kapcsolatos önálló törvényt, mert ez a mai állapot nekik sem jó.
Mindezekkel együtt a bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps.)
