DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT
DR. CSIHA JUDIT tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy az interpellációja elején mondta: az ÁPV Rt. jogelődjei igen korlátozott mértékben teljesítették a társaságokat megillető peh-et, a privatizációs ellenértékhányaddal kapcsolatos kötelezettségeiket.
Az ÁPV Rt. e kötelezettség tételes feltárásával 1996 közepére készült el. Okkal vethető fel a kérdés, hogy miért tartott ez ilyen sokáig. Azért, mert az 1989. évi XIII. törvény óta több törvényi változás következett, és volt egy olyan időszak, amikor ezt a kötelezettséget nem is tartalmazta akkor hatályos jogszabály, és csak az 1995. évi XXXIX. törvény tette ismét egyértelművé a fizetési kötelezettséget.
1996. december 31-éig az értékesítések után 461 társaság vált érintetté ebben a bizonyos 20 százalékban. Ennek a teljes összege 31,61 milliárd forint. Ebből '96. december 31-éig közel 5 milliárd forint kifizetésére került sor. 1996 végén, amikor a kormány áttekintette az ÁPV Rt. kötelezettségeit, külön határozatban hívta fel a figyelmet e 20 százalékok kifizetésének teljesítésére. Az ÁPV Rt. igazgatósága e határozattal összhangban döntött a peh-ből származó kötelezettségeknek normatív eljárás keretében történő kifizetéséről. Természetesen az idetartozó társaságok köre elég differenciált, és normatív alapon e társaságoknak közel 30 százaléka fizethető ki.
Százötvennél több társaság került már végelszámolásra és felszámolásra, és vannak elévült követelések is. Ebből következően egy olyan rendszert kellett megalkotni az ÁPV Rt. igazgatóságának, ami senkit nem hoz hátrányos helyzetbe, és ütemesen a megfelelő jogszabályok alapján garanciát jelent a kifizetésekre, természetesen nemcsak a tőkére, hanem az évi 20 százalékkal növelt értékre is.
Az igazgatóság által elfogadott tervben rendelkezésre állnak azok a források, amelyek e kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek. Emlékeztetnék rá, hogy az 1996-os költségvetés-módosítás és a '97-es költségvetési törvény 11. számú melléklete együttesen erre a feladatra 32 milliárd forint elköltését tette lehetővé. Meggyőződésem, hogy ennek a 20 százaléknak a kifizetése pozitív hatással lesz a társaságokra. E hatás természetesen differenciált, hiszen ezen összeg jelentős részéből dolgozói részvényt, illetve üzletrészt kell képezniük a társaságoknak. Ez mindenképpen a dolgozói tulajdonlás növekedéséhez vezet. De javul a társaságok likviditása is, hiszen ez a bevétel élénkíti a társaságok piaci tevékenységét, így hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, illetve a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez.
Arra a kérdésére, amit a képviselő úr felvetett, hogy külső sikerdíjas szakértő gyorsíthat-e ezen a folyamaton, a válaszom egyértelmű nem. Az ÁPV Rt. a korábban már idézett kormányhatározat és az ÁPV Rt. eljárási rendje keretében minden igényt a technikailag elérhető legrövidebb időn belül fog kielégíteni. Nem tagadva annak fontosságát, hogy a társaságok a lehető leghamarabb kell hogy hozzájussanak jogos követeléseikhez, ezt csak a körültekintő, minden oldalról kikezdhetetlen és jogszerű eljárás keretében lehet megtenni, és az ÁPV Rt. eljárási rendje erre garancia. Az a hiedelem, hogy a társaságok bármiféle külső segítség, szakértői közreműködés igénybevételével e folyamatot gyorsítani képesek, fikció, nem működik. Az az összeg, amit a társaságok ilyen szakértői tevékenység igénybevételére fizetnének, csökkenti az általuk felvehető összeg mértékét.
Utolsó megjegyzésként szeretném elmondani a lemondásokkal, lemondatásokkal kapcsolatos álláspontomat. Le kell szögeznem, hogy ez csak a társaság közgyűlésének döntése esetén érvényes, ha nem így történt, az a bíróság előtt megtámadható az ott írt szabályok szerint. Kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban.)
