DR. GARAI ISTVÁN
DR. GARAI ISTVÁN
DR. GARAI ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Néhány általános megjegyzésen keresztül két módosító javaslatom mellett szeretnék érvelni. Igaz, hogy a második a következő szakaszba tartozik - akkor majd alkalmazkodni fogok ehhez a felosztáshoz, és akkor esetleg újra kérek szót.
Azt hiszem, nemcsak egyéni képviselők, de listás képviselők is mindannyian tapasztalhatjuk, hogy az egyes települések és térségek fejlettségi szintje mennyire heterogén. Nemcsak a tények mutatják ezt, hanem azt is kell látnunk, hogy ezen túlmenően azok az okok is mennyire szerteágazóak, amelyek ezt létrehozták, létrehozzák és bizonyos értelemben fenn is tartják. Nagyon nehéz tehát megfelelő célokat kijelölni, és azok mellé megfelelő eszközrendszert helyezni.
Alapvető cél kellene hogy legyen a behatárolt fejlesztési eszközök adekvát felosztása, felhasználása, és a valóban támogatásra érdemes és támogatandó célok megjelölése. Ez eddig sem volt tökéletes, azt hiszem, ebben mindannyian megegyezhetünk, de talán abban is, hogy valószínűleg nincsen olyan rendszer, olyan szisztéma, amely mindenkinek a megelégedését kiváltaná. Nincsen olyan elosztási rendszer, amelyből esetleg valaki jogosan vagy vélt okkal esetleg ki ne maradna, vagy mások úgy éreznék, hogy olyan helyre kerülnek fejlesztési eszközök, ahol talán az átlagosnál kicsit több forrás áll rendelkezésre.
Sok ellentmondás volt és van a kedvezményezett térségek és települések besorolásánál. Méltán érezte és érzi egy-egy település időnként az eddigi szisztémában, hogy az egyik évben még benne volt a támogatandó települések között, míg a következő évben - mondhatni azt, hogy szinte egyik pillanatról a másikra, különösebb egyeztetés nélkül - kimaradtak. Ez nyilvánvalóan tervezési nehézségeket okoz egy település költségvetésében, bizonyos folyamatokat megakaszthat, hátráltathat, és nemcsak folyamatában okozhat nehézségeket, hanem abszolút mértékben, és adott esetben egy-egy település költségvetésében olyan lyuk keletkezhet, amelyet kompenzálni igencsak nehéz. Egy kisebb város vonatkozásában - Kiskunmajsát említeném - egyik pillanatról a másik pillanatra 25 millió forint hiány szinte elviselhetetlen.
A benyújtott határozati javaslat a besorolási feltételrendszer és a támogatandó térségi programok, fejlesztések kidolgozásában megpróbált komplexitásban, időtállóságban, a gazdasági-társadalmi folyamatok dinamikájában gondolkodni, és úgy érzem, hogy ennek a szándéknak többé-kevésbé meg is felelt. Többek közt erről tanúskodik az 1. számú melléklet hat pontja és annak huszonhét mutatója; persze azon lehet vitatkozni, hogy miért ez a huszonhét mutató és miért nem még valamilyen harminchét másik mutató, ami esetleg még komplexebb lenne, de úgy gondolom, hogy ezek a mutatók azért elég korrekt módon és időtálló módon - és talán dinamikájukban is - kifejezik egy-egy térség és egy-egy település szociális, gazdasági, demográfiai és infrastrukturális helyzetét.
A támogatási elvek és a besorolási feltételrendszer finomítását szolgálná két módosító javaslatom; most az egyikről beszélnék, tekintettel arra, hogy a 11-20. javaslat van soron. A területfejlesztési célelőirányzatból támogatandó térségi programok és fejlesztések címszó alatt a III. fejezet 5. pontja, amely a falusi turizmussal fejeződik be, módosító javaslatomban kiegészülne a gyógyturizmus nevesítésével.
Úgy gondolom, hogy ez a két meghatározás szinonimaként nem használható, más tevékenységet, más lehetőségeket fed le, és javasolnám ennek a pontnak a kiegészítését. Nagyon röviden érvelnék mellette:
Azt hiszem, ha az ez évi költségvetést, illetve az előző évi költségvetést megtekintjük, mindenféleképpen mondhatjuk azt, hogy a turizmus igazából egy kitörési pont és sikerágazat volt költségvetési szempontból és egyéb szempontból is. Vannak olyan területek az országban, amelyek egyébként halmozottan hátrányos helyzetű területek, mindenféle gazdasági szempontot figyelembe véve, és különös szerencse folytán előfordul, hogy pont ilyen helyeken valamilyen gyógyturizmusra van lehetőség - gondolok itt az Alföldre, a rendelkezésre álló termálvizekre és azok kihasználására -, ami egy-egy területnek, egy-egy kisebb területnek, kisebb térségnek vagy településnek olyan kitörési pontot jelentene, ami semmi mással nem kompenzálható, mert elképzelhető, hogy semmi más lehetőségük nincs arra, hogy munkahelyet teremtsenek, vagy gazdasági, szociológiai és egyéb szempontból talpon maradjanak.
Talán egy kicsit távolabbra mutat - és ez már kisebb, szűkebb területét öleli fel ennek a gondolatmenetnek -, hogy a gyógyturizmus talán kiegészítő tőkebevonás lehetőségét teremthetné egy-egy adott helyen, egy-egy egészségügyi intézmény számára; azt hiszem, erről sem volna szabad megfeledkeznünk.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy ez az országgyűlési határozati javaslat - hogyha megszavazzuk, valószínűleg megszavazzuk, és határozat lesz belőle - talán nagyon picivel jobb lesz, részletesebb lesz, konkrétabb lesz abban az esetben, ha a gyógyturizmus megjelölés, fogalom is benne lesz a III. fejezet 5. pontjában. Ennek az elgondolásnak a támogatására kérem képviselőtársaimat.
Köszönöm szépen.
(20.30)
