PÁL LÁSZLÓ
PÁL LÁSZLÓ
PÁL LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Természetesen Pokorni Zoltán nem olvasta a levelemet, nem is kell, hogy olvassa. Teljes félreértésben van, amit szeretnék vele tisztázni. A helyzet az: nem azt kérdeztem, hogy ki legyen a Mol elnöke. Annak idején nem azt kérdeztem, hogy Pál Lászlót ki lehet-e nevezni a Mol elnökévé, és nem azt, hogy most fel kell-e állítani. Ez az én döntésem lesz.
A kérdés egészen más. Annak idején az volt a kérdés, hogy egy országgyűlési képviselő vállalhat-e egy állami vállalatnál vezető funkciót, amikor még nem volt ilyen törvény. Most az a kérdés, hogy a Magyar Szocialista Párt számára mi a kezelhetőbb. Mindannyian tudjuk, egy jelentős gazdasági kár keletkezik a Molnál, ha ma felállok. Ezt bizonyítani tudom. (Moraj. - Derültség az ellenzéki padsorokban.) Uraim! Sajnos, ez így van. Nem az MSZP számára, hanem az ország számára. (Moraj.) Néhány nappal vagyunk a privatizáció előtt, mindennap folynak privatizációs tárgyalások, mindennap megnézik és megméretik a Mol vezetését a külföldi és a hazai befektetők. Az embernek el kell döntenie, kárt okoz-e azzal, hogy feláll, vagy nem okoz kárt.
A másik oldalon pedig a Szocialista Pártot érinti az, hogy ha innen állok fel, akkor eggyel kevesebb képviselői helye van. Ebben kell dönteni, nem abban, hogy ki foglalja el egy állami vállalat vezető pozícióját. Az MSZP engem nem jelölt, hanem annak idején az MSZP hozzájárult ahhoz, hogy engem jelöljenek. Tehát én elvállalhattam egy ilyen jelölést, és nem arról volt szó, hogy a Szocialista Párt beavatkozott volna az ÁPV Rt. döntési folyamataiba.
Uraim! A dolog a helyén van. Ma megszületett a törvény, és el fogom dönteni, hogy a két választási lehetőség közül melyik mellett maradok. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) De ehhez kikérem a pártom véleményét, mert nem kívánok nagyobb kárt okozni annál, mint amit feltétlenül muszáj. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
