BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR
BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége közleményében leszögezte: "Az agrárvilágban felhalmozott gondokat nem az út szélén, hanem az Országgyűlésben kell megoldani." A kormány - s ehhez hozzátenném - kivételes és sürgős tárgyalásban nyújtotta be a törvénymódosításra vonatkozó javaslatait. Ez a kivételes és sürgős tárgyalás, mint ahogy ez a vitában már többször elhangzott, csak a legfontosabb korrekciókat teszi lehetővé, ezek nem helyettesíthetik az agrárvilágban felhalmozódott problémák gyökeres megoldását.
Előttem szóló képviselőtársam említette, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Valóban, ha ezt a kivételes és sürgős eljárásban megtárgyalt törvényjavaslatot délután az Országgyűlés elfogadja, akkor kétszer adtunk, hiszen gyorsan adtunk. Ezért nem egészen értettem Torgyán képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy az előterjesztést vonja vissza a kormány - ebben az esetben sem kétszer, sem egyszer egyáltalán nem tudunk adni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Melyek azok a legfontosabb korrekciók, amelyeket ez a törvényjavaslat tartalmaz? Szeretném ehhez hozzátenni, ezek a korrekciók nem mindegyike érinti a mezőgazdaságot, hiszen az érdekvédelmi szervezetek más szférában is megfogalmaztak követeléseket, és ezeket, amelyeket az Országgyűlés jogosnak ítél, a törvényjavaslatba beépítjük.
Idéznék ezzel kapcsolatban két ilyen változtatást. Az egyik az egyéni vállalkozói kört érinti. Eszerint a kizárólag egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók esetében visszaállításra kerül az a tavalyi szabály, mely a 39 százalékos tb-járulékfizetési kötelezettség tekintetében újra visszaállítja a 99 ezer forintos felső plafont. Legalább ilyen fontosnak tartom azt a kiegészítést is, hogy a munkaviszony mellett a vállalkozók esetében a társadalombiztosítási járulékok alapja a tavalyi személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem.
Ezek után engedjék meg, hogy rátérjek a mezőgazdasági szférát érintő fontosabb módosításokra.
Ezek közül kétségtelenül az egyik legjelentősebb az, amely a mezőgazdasági őstermelőket egy kivételes helyzetbe hozza bizonyos tekintetben. E kivételes helyzet azt jelenti, hogy az egészségügyi járulékot és az egészségügyi hozzájárulást egy összegben november 30-áig lehet megfizetni. Szeretném hozzátenni, hogy az MSZP országgyűlési frakciójához és az országgyűlési képviselőkhöz eljuttatott érdekvédelmi álláspontok ezt más irányban is megfogalmazzák. Idézném ezzel kapcsolatban a Magyar Parasztszövetséget, amely kifejtette, hogy a módosítások nem lehetnek hátrányosak a szövetkezetek számára. Személyesen volt alkalmam meghallgatni ezzel kapcsolatban a MOSZ tárgyalódelegációjának a véleményét, amely - szintén a szektorsemlegesség követelményét hangsúlyozva - azt mondta, hogy a mezőgazdasági szférában nem vezethetünk be egyidejűleg más-más szereplőkre különböző szabályokat. Ennek érdekében a költségvetési bizottságban megfogalmazódott módosító indítvány, mely tükrözi az MSZP-frakció álláspontját; azt tartalmazza, hogy az egészségügyi hozzájárulás esetében valamennyi mezőgazdaságban érintett szereplőre vonatkozzon ez a bizonyos november 30-ai határidő.
Itt szeretnék külön kitérni arra a problémára, hogy az agrárszférában régi követelés, hogy ennek a szférának a sajátosságait ismerjük el a törvényekben, az adótörvényekben, a járuléktörvényekben, hiszen a világ számos országában érvényesül olyan gyakorlat, amely a mezőgazdaság egészét kiveszi az általános szabályok alól, és éppen ennek speciális jellege miatt speciális szabályokat állapít meg erre a szférára vonatkozóan. Ez a november 30-ai határidő-módosítás és az, hogy figyelembe véve a mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képességét, nem havonta kötelezi a mezőgazdasági szférában dolgozókat az egészségügyi hozzájárulás, illetve az egészségügyi járulék befizetésére, hanem ezt egy összegben november 30-áig tehetik meg, ez ebbe az irányba mutat.
Természetesen, mint ahogy erre már utaltam, ennek a kivételes és sürgős tárgyalásnak a keretében a mezőgazdaság egészét érintő alapkérdések nem dönthetők el. Ezért ez a módosító indítvány úgy fogalmaz, hogy ez a szabályozás, a november 30-ai határidő 1997-ben érvényes.
(11.00)
A mi álláspontunk az, a nemzeti agrárprogram vitájában, a nemzeti agrárkerekasztal-tárgyalásokon kell megvitatni az agrárvilág egészét illető problémákat. Az itt kialakított konszenzus és a társadalmi viták esetén van lehetőség a speciális szabályok érvényesítésére, de ez az, amelynek megvitatása ennek a törvényjavaslatnak a keretébe nem férhetett bele.
Szeretnék kitérni arra az átmenetet enyhítő intézkedésre, ami szintén nagyon fontos a mezőgazdaságban dolgozók számára. Ez pedig úgy szól, hogy azok a munkaadók, akik az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez támogatásban részesülnek, legalább ilyen összegű támogatásban részesülhetnek az agrártárca keretéből. Ez biztosítja a mezőgazdaságban dolgozó munkaadók számára azt, hogy azoknak a járulékteher-növekedéseknek, amelyek ezt a szférát is kétségkívül váratlanul érintették, egy része mérsékelhető, és ehhez az agrártárca a költségvetési törvény keretében megszabott játékszabályok mellett külön támogatást nyújthat, s ennek - a "legalább" szó ezt fejezi ki - felső határa nincs.
Fontos vitakérdés volt, hogy mit tartalmazzon az őstermelői igazolvány kiállításához szükséges dokumentum. Ebben a kérdésben - mint ahogy ez már elhangzott - valóban más álláspontra helyezkedtünk, mint a kormány. Mi a magunk részéről természetesen megértjük, hogy a kormány, amely elkötelezte magát a változás mellett, kitart e mellett az álláspontja mellett, mégis úgy ítéljük meg, éppen az őstermelők érdekében szükséges a nyilatkozatot kiegészíteni bizonyos adatokkal. Ez természetesen nem egy általános vagyonnyilatkozat. Ez az adat a két legfontosabb mezőgazdasági tényezőre irányul: az egyik a földterület helyére és nagyságára vonatkozik, a másik pedig az állattartásra szolgáló épületek adatait tartalmazza. Úgy gondoljuk, hogy akkor, amikor az őstermelők egy kivételezett helyzetet élveznek - és természetesen jogosan élvezik ezt a kivételezett helyzetet -, akkor szükséges olyan garanciákat is biztosítani, hogy ezzel a valóban őstermelők élhessenek, és kizárjuk annak a lehetőségét, hogy az őstermelők mögé bebújjanak azok, akik valójában nem termelő tevékenységet folytatnak: a kereskedelemben, a közvetítésben vesznek részt, és ennek ellenére igénybe kívánják venni az őstermelőknek megadott különböző kedvezményeket. Úgy gondoljuk, annak érdekében, hogy az adócsalásokat a jövőben ki tudjuk küszöbölni, erre a módosító indítványra és ennek a megszavazására szükség van.
Szeretném aláhúzni annak fontosságát is, hogy az őstermelői kör bővül; ezen belül talán a bortermelés az, amely más törvényekben is különböző vitákat vált ki, hiszen két fontos törekvés húzódik meg e törvényekben, törvényjavaslatokban és a hozzájuk benyújtott módosító indítványokban. Az egyik az, hogy a valódi bortermelőket kedvező helyzetbe hozza az Országgyűlés, ugyanakkor kizárja azt, hogy a borhamisítók is élvezhessék ezeket a kedvezményeket. Ezért - azzal egyidejűleg, hogy egyetértünk a bortermelés őstermelői körbe való felvételével - egy olyan módosító indítvány benyújtását tartottuk fontosnak, amely ezt kiegészíti egy pontosítással, hogy ez az őstermelői kedvezmény akkor érvényesülhet, ha legális kifizetőknek értékesítik a bort az őstermelők. Ebben az esetben a 4 millió forintos határ érvényesül, sőt a módosító indítvány szövege szerint, ha kizárólag legális kifizetőhelynek értékesíti termékét, akkor a 4 millió forintos határ felett is.
Tisztelt Ház! Tudatában vagyunk, hogy egy demonstrációsorozat hívta életre ezt a mai vitát, ennek következtében nyújtotta be a kormány - kivételes és sürgős eljárást kérve - a törvényjavaslatot. Még egyszer szeretném aláhúzni azt, hogy nemcsak a demonstrációban résztvevőknek, hanem a mezőgazdaságban foglalkoztatottak egésze számára kívánjuk ezt a mai törvénycsomagot megszavazni, abban a formában és azokkal a korrekciókkal, amelyeket a kivételes és sürgős eljárás lehetővé tesz.
Még egyszer szeretném azt is aláhúzni, hogy az agrárszféra egészét érintő problémákat nem ez a két törvényjavaslat hivatott megoldani, ezek legfontosabb vitáit a nemzeti agrárprogram megvitatása keretében kell lefolytatni.
Egykori iskolám falán Bethlen Gábortól egy idézet olvasható. Ez így szól: "Nem lehet mindig megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet."
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy tegyük meg ma azt, amit lehet, és kérem, hogy fogadják el az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
