PANCZA ISTVÁN
PANCZA ISTVÁN
PANCZA ISTVÁN (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A T/3566. számú törvényjavaslat a halászati jog különféle kérdéseit rendezi, és ennek kapcsán foglalkozik a vízparti ingatlanok jogi helyzetével is. Hozzászólásomban ezzel a jogi problémával kívánok foglalkozni; tehát a vízparti ingatlan tulajdonosának halászati jogáról kívánok beszélni.
Nem beszél róla a törvényjavaslat, de kézenfekvő lenne, ha bizonyos mértékben mindenképpen korlátozottan, de lenne joga a parti ingatlan tulajdonosának meghatározott halász- illetve horgászeszközzel halászati jogot gyakorolni, és nem lenne abból teljesen kirekesztve. Ezzel a gondolattal a Független Kisgazdapárt egyfajta tulajdonosi jogok szószólója kíván lenni.
Arra gondolunk itt, hogy például a vízügyi hatóságok által meghatározott jogi meder határvonalától mérve a jogi meder 100 százalékos teltségénél kialakult vízszintszélesség 10 százalékának mértékéig, de legföljebb 25 méteres távolságig mérve legyen a parti ingatlan tulajdonosának meghatározott horgászati eszközökkel - például 2 darab horgászbottal - alanyi jogon járó halászati joga, amelyet nem kell semmilyen hatóságnál sem engedélyeztetnie. Az ezen jogon szedett haszonnal pedig az adóhatóság előtt nem kell elszámolnia, azt a magyar állam tekintse úgy, hogy az ilyen módon kifogott halat a parti ingatlan tulajdonosa saját maga és családja számára történő fogyasztás céljából szerzi meg. Ugyancsak ezt az elvet kellene követni abban az esetben is, ha a vízállás az adott vízen olyan módon növekszik meg, hogy az adott víz szintje a jogi meder határvonalán túlra kijön, tehát például elönti a parti ingatlan egy részét. Ilyen helyzet alakul ki például a Balatonon akkor, amikor a Balaton vízállása a 100 centiméteres vízszintet meghaladja, azaz abszolút mérőszámmal kifejezve a Balaton vízszintje magasabban áll, mint az Adriai-tenger középszintje felett mért 105 méter 9 centiméter magassági szint. Ebben az esetben a vízügyi hatóságok által meghatározott - és a 100 centiméteres vízállásnál keletkező elöntés által megrajzolt - jogi meder határvonalán túlra is kiönt a víz, azaz elönti adott esetben a Balaton, illetve más víz partján fekvő parti ingatlan egy részét.
A Független Kisgazdapárt úgy gondolja, hogy egy rendkívül furcsa helyzetet teremtene, ha az Országgyűlés megszavazná a T/3566. számú és előttünk álló törvényjavaslat 16. §-át, mert ez azt jelentené, hogy az ingatlan tulajdonosa saját területén sem végezhet halászati tevékenységet, és nem gyűjtheti a víz visszavonása után az egyéb hasznos vízi állatokat.
Még a zártkerti gyakorlatban is az az elfogadott elv, hogy akinek a gyümölcsfája koronája egyik ága átnyúlik a másik szomszéd kertje fölé, úgy az átnyúló ág gyümölcsei már a szomszédot illetik meg, ha lehullanak.
Kérdezem tehát az előterjesztőt, hogy miért ne lehetne ezt az elvet a halászatról és horgászatról szóló törvényjavaslatban a halászat és horgászat vonatkozásában érvényesíteni.
Tisztelt Ház! A továbbiakban egypár gondolatot szeretnék felvillantani a törvényjavaslattal kapcsolatosan. Ilyen az első:
Célszerű lenne megfogalmazni annak gondolatát, hogy a hivatásos halászok az állam támogatása mellett a nagyobb halászó vizeknél egy-egy halászati tájházat hozzanak létre, megőrizve ezzel az ősi mesterség értékeit. A halászati és horgászati jog gyakorlásának megszerzése érdekében kiírásra kerülő nyilvános pályázati kötelezettséget az önkormányzati tulajdonú vizek esetében is elő kell írni, hiszen ezek a vizek is köztulajdonban vannak.
A jelenleg érvényben lévő és a halászati jog gyakorlására jogosító szerződéseket már 2003. január előtt felül kell vizsgálni, mert azok nem nyilvános pályázat útján, hanem hatósági kijelöléssel keletkeztek. Itt támogatni szeretném Farkas Gabriella képviselő asszony felszólalásában tett javaslatát.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslatokat módosításokkal elfogadásra javaslom. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
