DR. KARL IMRE
DR. KARL IMRE
DR. KARL IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági előadók és az államtitkár asszony is elmondta, hogy elég nagy a támogatottsága ennek a törvénynek, ami megítélésem szerint elsősorban azt jelenti, hogy a törvény szükségességét - illetve azokat a problémákat, amelyeket a távhőszolgáltatás ma Magyarországon jelent, főként a lakosság számára - a parlamenti képviselők nagy többsége látja, és mindnyájan úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben szükséges egy gyors és lényeges intézkedést meghozni.
Ez az első és nagyon lényeges intézkedés lehet ennek a benyújtott T/5304. számot viselő, távhőszolgáltatásról szóló törvényjavaslatnak a megvitatása és elfogadása. Úgy gondolom, a törvényjavaslat előkészítése során, ami viszonylag hosszú időt vett igénybe, volt arra mód, hogy a civil szervezetek, a szakmai szervezetek - és itt kiemelném főként az önkormányzatokat és ezek szövetségeit - véleményét meg lehessen ismerni. Ez alapján úgy ítélem meg, hogy ma a parlament asztalára egy olyan törvényjavaslat került, amely - ezeket az egyeztetéseket tartalmazva - viszonylag logikusan, érthetően és átfogóan rendezi törvényi szinten a korábban már különböző módon megfogalmazott kérdéseket, és ezt megfelelő módon tovább is fejleszti.
Természetesen nem hiszem azt, hogy a távhőszolgáltatással kapcsolatos neuralgikus kérdéseket ezzel az egy törvénnyel meg lehetne oldani. Azt gondolom, maga a törvényjavaslat megfogalmazása és elfogadása az első lépés lesz azon az úton, ami a távhőszolgáltatás problémáit megoldja; és itt természetesen nemcsak a fogyasztókra, hanem a szolgáltatókra és a termelőkre is kell gondolni, hiszen mind a három félnek - ha úgy tetszik - megvannak a saját problémái. Erről Szalay képviselő úr is a szolgáltatók, a termelők szempontjából az előbb beszélt.
Nos, azt gondolom, a történeti áttekintése ennek az ügynek azért lényeges, mert nem lehet megkerülni itt, a parlamentben azokat a kérdéseket, amelyek a távhőszolgáltatással kapcsolatosan ma felvetődnek. Nyilvánvalóan erről a pártok egy része beszélni is fog, s azt gondolom, a Szocialista Párt és a szocialista frakció ezeket a kérdéseket szintén el kell hogy mondja, elsősorban azzal a megközelítéssel, hogy milyen megoldási lehetőséget lát a jövőre nézve.
Ahogy elhangzott ma már itt, az ülésteremben, a távfűtés 650 ezer lakást és így 650 ezer háztartást érint ma Magyarországon. Ez egy rendkívül magas szám. A becslések szerint a lakosság mintegy egynegyedét, közel két és félmillió embert jelent ez. Nos, ha ez így van, akkor azt lehet mondani, hogy ez egy olyan átfogó, széles körű társadalmi kérdés, amely a környezetünket, majdnem mindnyájunkat érint.
Ebből a 650 ezer lakásból - a statisztikák szerint - 500 ezer a panellakás. Azt gondolom, a fő probléma pontosan ezen a területen van, hiszen a panellakásokkal kapcsolatosan sok gond jelent meg az elmúlt időszakban. Ennek egyik legnagyobb, jelenleg meglevő problémája pontosan a távfűtés. Ez egy torz fejlesztés és fejlődés végeredménye - ezt belátjuk -, ahol nagyon komoly műszaki problémák jelennek meg, a lakások hőszigetelése, a mérési és szabályozási lehetőségek a korábbi időszakban elmaradtak. Ezeknek a hiánya nem teszi lehetővé azt, hogy a lakásokban élő családok, háztartások bármilyen módon befolyásolják ennek a szolgáltatásnak az igénybevételét.
Emiatt egy rendkívül pazarló megoldás alakult ki, amit viszonylag hosszú időn keresztül állami támogatás segítségével fenn lehetett tartani, de ez a helyzet gyakorlatilag 1991 után lényegesen megváltozott: megszűnt az állami támogatás, megváltoztak a tulajdonviszonyok. Nyilván egyik részről a közcélú erőműveknek a privatizációja játszott itt közre; másik oldalról pedig ezeknek a lakásoknak, illetve nagy részüknek - több mint 90 százaléknak - a magántulajdonba kerülése, illetve a távhőszolgáltató vállalatoknak az önkormányzati tulajdonba kerülése.
Ez a törvény - elfogadása esetén - lehetőséget biztosíthat arra, hogy ez a magánosítási folyamat tovább folytatódjék, illetve a privatizáció ezen a területen is megjelenhessen.
(11.50)
Ezt rendkívül fontos dolognak tartom, hiszen a távhőszolgáltató vállalatok helyzetét többek között ez a változás oldhatja meg. Nagyon sok esetben gond van itt jelen pillanatban is. Változtak a hatósági jogkörök, ez sok vitát okozott, erről beszélni kell. Vitát okozott az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium és az önkormányzatok között, amelyek a helyi távhő-szolgáltatási díjakat alakítják ki, és az árhatóság között, amely a közcélú erőművekből kiadott hőenergia-mennyiség árát határozza meg. Úgy gondolom, elsősorban ezeket a kérdéseket kell ebben a törvényben rendezni. De természetesen a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek az irányító szerepéről is szó van.
A hőszolgáltatás díjai a piaci árkialakítás miatt többszörösen emelkedtek, ez mindnyájunk előtt ismeretes. Az árakkal kapcsolatos viták az utóbbi egy-másfél évben erősödtek fel. Szembe kell nézni azzal a ténnyel - és erre kell megoldást találni -, hogy ma a legdrágább megoldások egyike a távfűtés, ennek a díjai legalább 30 százalékkal magasabbak, mint például a gázfűtés díjai, költségei. A költségek fizetése rendkívül komoly nehézségekbe ütközik. Különböző felmérések és kutatások alapján - többek között a fővárosban is történt ilyen - az a tapasztalat, hogy a távfűtéses lakásokban lakók 37 százalékánál a lakhatással kapcsolatos kiadások legalább az ötven százalékuk esetében meghaladják az összes kiadásnak több mint a felét.
Nagyon nagy problémát okoz a díjhátralék kérdése. A kimutatások szerint jelenleg több mint 5 milliárd forint díjhátralék van, ami azt jelenti, hogy a távfűtéses árbevételnek mintegy 12 százalékát teszi ki ma már ez az évek óta felhalmozódó összeg. Erre jelen pillanatban még nincs kidolgozott megoldás. Folyik ugyan az előkészítő munka, de ez a feladat végeredményben még hátra van.
Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen ügyben, ahol ilyen nagy mértékű az érintett háztartások száma, egységes, jól átgondolt törvényi szabályozásra van szükség. Az MSZP-frakció abban érdekelt, hogy ez a szabályozás még ebben a parlamenti ciklusban elfogadásra kerüljön, és természetesen mindent el fog követni annak érdekében, hogy a parlamenti vita a hátralévő időben lezajlódjék, és ez a törvényjavaslat elfogadásra kerülhessen.
Úgy ítéljük meg, hogy a törvényjavaslat szakmailag megfelelő módon előkészített, egyik oldalról illeszkedik az Országgyűlés által 1993-ban elfogadott energiapolitikai irányelvekhez, harmadik tagként kiegészíti a villamosenergia-termelésről és -szolgáltatásról, illetve a gázszolgáltatásról szóló törvényt. Gyakorlatilag a felépítése, az abban megfogalmazott feladatok egységesen jelennek így majd meg. Az is lényeges vonatkozása a benyújtott törvényjavaslatnak, hogy egy pontján illeszkedik az Országgyűlés által nemrég elfogadott társasházi törvényhez, ahol az egyetemes felelősséget zárja ki.
A törvény választ ad azokra a korábban felvetett hiányokra és kérdésekre, hogy ki a fogyasztó, mi a szolgáltatás, mi a fogyasztás tárgya, mi az elszámolás alapja, hogyan alakul a díjrendszer, hogyan valósítja meg a szolgáltatás tárgyának és a díjfizetés módjának az összhangját, milyen viszony van a fogyasztó és a szolgáltató között. A törvény rendezi, szabályozza a szolgáltató és a fogyasztó kapcsolatrendszerét, tisztázza a feladat- és hatáskörmegosztást, az állami feladatokat, amelyek az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban, illetve a Magyar Energia Hivatalban jelennek meg, és rendezi az önkormányzatok ilyen irányú jogosítványát, azt kibővíti, hangsúlyozva annak a felelősségét, hogy helyi önkormányzati ügyről van szó, és ehhez a megfelelő eszközrendszert megadja.
Nagyon lényeges elemnek tartom, hogy a törvény a fogyasztó védelmét hangsúlyosan emeli ki, hiszen egy ilyen természetes monopólium esetében, ahol nincs módja a fogyasztónak arra, hogy választhasson, törvényi szinten kell gondoskodni arról, hogy a megfelelő fogyasztóvédelem megvalósulhasson, és ebben a Magyar Energia Hivatal is fontos szerepet játszik.
A törvényben van néhány nagyon fontos rész, amit támogatunk. Támogatjuk azt, hogy az engedélykötelezettség szigorú előírásokkal legyen a törvényben megfogalmazva. Ennek a szigorítását egy-két módosító indítvánnyal valószínűleg el fogjuk érni még. Támogatjuk azt, hogy a mérés, az elszámolás és a díjfizetés kérdései pontosan és precízen legyenek leírva. Azt gondoljuk, helyes, hogy ez a kérdéskör így került megfogalmazásra. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Összességében azt mondjuk, hogy a törvényjavaslat az energiatörvényekben már korábban megjelenő legkisebb költség elvére, a szolgáltatási kötelezettség hangsúlyozására építve jól foglalja össze azokat a problémákat, amiket ebben a kérdésben össze kellett foglalni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával ismét jelzi az idő leteltét.) Ezért a Magyar Szocialista Párt frakciója támogatni fogja a törvényjavaslatot, és a szükséges módosító indítványokat benyújtja majd.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)
