AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Talán abban az egy dologban egyetértünk, hogy a magyar egészségügy tekintetében szükség van bizonyos reformokra a következő években. Ha ez így van, akkor nagy valószínűséggel talán még abban is egyetérthetünk, hogy ezeket a reformokat szakmailag bizony megfelelően elő kell készíteni. Ha ebben is egyetértünk, akkor tulajdonképpen már nagyon könnyű dolgunk van a továbbiakban. Tudniillik szeretném elmondani, hogy a kormány ebben az ügyben semmiféle döntést nem hozott, előterjesztést sem tárgyalt, sőt a kormány vagy a kabinet részére a Pénzügyminisztérium semmiféle előterjesztést be nem nyújtott. Se a pénzügyminiszter, se az államtitkárok ez ügyben valamilyen előterjesztést - még egyszer aláhúzom - nem írtak alá.
Amiről itt szó van, az pusztán az, hogy az apparátusok dolgoznak, mert ez a feladatuk, azért tartjuk őket az adófizetők pénzéből, hogy szakmailag előkészítsenek különböző későbbi kormányzati, parlamenti döntéseket. Azt gondolom, egy apparátus eredményes működéséhez mindenképpen nagyon fontos, hogy szakmai értelemben gondolatszabadságot biztosítsunk azoknak a szakembereknek, akik ott dolgoznak. Azt nem tudom, hogy volt az MDF-kormány idején, mert abban az időben nem dolgoztam a Pénzügyminisztériumban, de azt biztosan tudom, hogy még a Kádár-korszak idején is meg volt engedve a pénzügyminisztériumi dolgozóknak, hogy szabadon gondolkodjanak, különböző elképzeléseket leírjanak és megvitassanak. (Taps a kormánypárti oldalon.) Azt gondolom, ennek minden demokráciában minimum így kell működnie. (Zaj.)
Kétségtelen, hogy a mai magyar demokráciának van egy sajátossága - több sajátossága van, de most egyre szeretném felhívni a figyelmet - ahhoz képest, ami a Kádár-korszakban volt, nevezetesen, hogy itt az információk valamilyen úton-módon kiszivárognak. A Kádár-korszakban is voltak ilyen munkák, de nem nagyon lehetett... (Dr. Kádár Béla: Akkor is kiszivárogtak!) Néha azért akkor is előfordult, igaza van Kádár képviselő úrnak (Derültség.), most viszont ezek az információk borzasztó sebességgel megjelennek a sajtóban. Ebből kétségkívül keletkezik egy olyan félreérthető helyzet - s nyilván ez motiválta az ön felszólalását -, hogy úgy tűnik, mintha ezek az elképzelések a pénzügyminiszter, a kormány, a miniszterelnök elképzeléseit tükröznék. Nem erről van szó! Nem tudunk mit tenni azzal, ez sajnos realitás, hogy ezek az elképzelések kiszivárognak, de ez nem is feltétlenül baj abban az értelemben, hogy valószínűleg vitákat gerjesztenek, és ezekre a vitákra mindenképpen szükség van.
Szeretném nagyon világossá tenni, természetesen a kormány is úgy gondolja - mint ahogy valószínűleg ön is -, hogy az egészségügyi reform kérdéseiről nem ebben a ciklusban kell dönteni; eléggé valószínű, hogy ez most már nem is lenne lehetséges technikai értelemben sem. Nyilvánvaló, hogy itt érdemi döntéseket majd az új parlamentnek és a választások után felálló kormánynak kell előkészíteni. Az is nyilvánvaló, hogy itt bizony széles körű szakmai viták alapján lehet csak döntéseket hozni. A szakma ellenére nem lehet reformot végrehajtani, különösen a további egészségügyi reformok esetében igaz ez.
Tehát az a kérésem, hogy ezeket a felvetéseket - amelyek ezek szerint önhöz is eljutottak - tényleg csak egy műhelymunka egyik variánsaként kezelje, s miután ez az is, ezért úgy gondolom, hogy sem a miniszterelnök úrnak, sem a pénzügyminiszter úrnak erről most még nem kellene állást foglalnia, korai lenne megmondania, hogy azok közül, amiket ön idézett, mivel ért egyet és mivel nem. Majd a szakmai viták után kell politikai döntéshozatal szintjén erre visszatérnünk.
Kérem, hogy tájékoztatásomat fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
