POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN
POKORNI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Hölgyeim és Uraim! Elnök Úr! Bős-Nagymaros ügye részben a Duna miatt, részben az ügy, a gátrendszer elhúzódó vitája miatt, részben pedig a mérhetetlenül nagy összeg miatt, amelybe ez a beruházás kerülne, joggal van a figyelem középpontjában újból.
Fontosnak tartjuk, hogy a képet három pont erejéig a magunk részéről tisztítsuk. Az első az akadémiai bizottság, a második a gazdasági számítás, a harmadik a sokat emlegetett keretmegállapodás kérdése.
Az első tehát: van-e, létezik-e akadémiai bizottság, amely jóváhagyta, szentesítette a kormány elképzeléseit, az államtitkár úr elképzeléseit, amelyekről aztán Horn Gyula, majd Nemcsók államtitkár, sőt Julius Binder is oly kedvtelve szól - ők nem is tesznek mást gyakorlatilag, csak az Akadémia álláspontjának a végrehajtását. Ki kell hogy mondjuk: nincs ilyen - illetve aki erről beszél, az nem állít valósat. S ezt nemcsak a magunk nevében jelenthetjük ki, hanem ma délelőtt a frakcióülésen több akadémikus, többek között Balogh János ökológus, Vida Gábor, Berczik Árpád adott elő a Duna ügyéről, és ők is kifejezték felháborodásukat a fölött a csúsztatás fölött, aminek itt az Akadémia egyértelműen vesztese. Politikai tanácsadó testülete van Horn Gyula miniszterelnök úrnak, és az Akadémia ez ügyben hivatalos álláspontot nem foglalt el. Ez jól látszik, hiszen az akadémikusok jelentős része, többek között az előbb említettek, akik eljöttek a Fidesz frakcióülésére, kifejtették aggodalmukat azokkal az elképzelésekkel kapcsolatban, amelyeket ma a kormány magáénak vall.
A második a pénzügy, illetve a gazdaságosság kérdése. Nem igaz - és bizonyíthatóan nem igaz - az az állítás, hogy Magyarországnak érdeke most megállapodni egy új duzzasztó megépítéséről, mert ezzel megszabadulhat több száz milliárd forintos kártérítés-fizetéstől és elodázhat több száz milliárd forintos kárt magyar részről. Az az erőmű, amelyről Nemcsók úr tárgyal, jeles közgazdászok szerint - Zsolnai László tanulmányát hadd ajánljam mindenki figyelmébe - közgazdasági abszurdum. Az a bekerülési összeg, amelyről a legszűkebben kalkuláló kormányhivatalnokok beszélnek, ez is névértéken ötven év alatt térül meg. Mivel a kormány elképzelése egy koncessziós elképzelés, amely jelentős, 1,5 milliárd dolláros hitelfelvétellel is számol, ez a megtérülés valójában száz év fölött van. Közgazdasági értelemben tehát nem racionális a Bős-Nagymaros-építkezés.
Energiaellátás szempontjából a tervezett bevétel az energiabevétel 4 százalékát sem teszi ki, egészen pontosan 3,4 százalékát az összes magyar energiafelhasználásnak, miközben Európában mindenütt energia-túlkínálat van. Ennél csak olcsóbban vásárolhatunk, vehetünk energiát, bárhol Európában!
Végül a harmadik a keretmegállapodás kérdése. Ha hinni lehet - márpedig miért ne lehetne - Kovács külügyminiszter úrnak, egy olyan keretmegállapodás aláírására törekszenek, amely senkit semmire nem kötelez. Nem látjuk értelmét egy ilyen keretmegállapodásnak, hacsak azt nem, amiről itt Horn Gyula beszélt a minap napirend előtt, hogy egy keretmegállapodásba foglalt pont lenne az, hogy a felek lemondanak arról az előzetes alávetési nyilatkozatban vállalt kötelezettségről, hogy visszatérnek Hágához, ha nem tudnak megállapodást kötni. Nem állja meg tehát a helyét az, hogy hat hónapos kényszer lenne rajtunk, amely szerint meg kell állapodni. Nincs szükség ilyesfajta keretmegállapodásra, mert ez Magyarország érdekeit rontja.
(16.50)
Ilyen értelemben meg kell állítani Nemcsók Jánost, és erre szólítjuk fel a Szabad Demokraták Szövetségét a kormány ügyrendje szerint, melyet 1994. szeptember 20-án fogadott el, és a 1088/94. számot viseli.
A kormány ügyrendje szerint önöknek vétójoga van, és szavazásra sem bocsátható olyan kérdés nemzetközi szerződés tekintetében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), melyben az önök megegyezését nem szerezte meg a másik koalíciós fél.
Arra szólítjuk fel önöket, hogy gyakorolják ezt a vétójogukat, mert ez valamennyiünk (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) érdeke.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.)
