DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az SZDSZ képviselőcsoportja támogatja a kormány által benyújtott büntető törvénykönyvi javaslatot. Ez a javaslat beleilleszkedik abba a jogalkotási folyamatba, amit a büntető törvénykönyvvel kapcsolatosan ez a ciklus elvégzett. Csak emlékeztetőül, ebben az elmúlt néhány évben a Btk.-nak több alkalommal is sor került a módosítására. Legutóbb 1997 szeptemberében lépett hatályba az a Btk.-módosítás, amely új tényállásokat hozott létre a büntető törvénykönyvben, új, korábban bűncselekménynek nem minősülő magatartásokat nyilvánított bűncselekménnyé.
(11.50)
Az elmúlt hét esztendőben összességében 41 új büntetőjogi tényállás született, és ezt a 41 büntetőjogi tényállást most 10 új tényállással egészítené ki a tervezet. Ez bizonyos értelemben arra utal, hogy az életkörülmények megváltozásával lényegesen kiszélesül azoknak a magatartásoknak a köre, amelyekre a törvényhozónak a büntetőjog eszközeivel - mint végső eszközzel - is reagálnia kell.
A magunk részéről támogatjuk azokat a javaslatokat, amelyek az egészségügy kapcsán fogalmazódtak meg. Csatlakozni tudok az emberi jogi bizottság tisztelt előadójának, Donáth László képviselő úrnak az álláspontjához: valóban nagy horderejű kérdések szabályozására kerül sor, s talán még időben történik meg a büntetőjogi tényállások megfogalmazása.
Nem csökkentve ennek a témakörnek a jelentőségét, szeretném hangsúlyozni, hogy a közbiztonság szempontjából a hétköznapokban a polgárok tömegei számára fontos büntetőjogi szabály az a tervezet, amit a kormány most benyújtott, nevezetesen az egyedi azonosító jel meghamisítása nevezetű bűncselekmény, ami persze így nagyon hivatalosnak hangzik, valójában a gépjárműlopásokkal szembeni hatékonyabb védekezést szolgálja ez az intézkedés. Közismert, hogy az ellopott gépjárműveknél az alvázszám, illetve a motorszám megváltoztatásával teszik lehetetlenné a felderítést és tudják újraforgalmazni a gépkocsit. Ez az alvázszám, illetve motorszám az az egyedi azonosító jel, amelynek a meghamisítása önmagában is bűncselekménnyé változik azok után, hogy ez a törvény hatályba lép.
Ezzel a törvényalkotási lépéssel az országgyűlés további erőfeszítéseket tesz a gépjárműlopások szankcionálására. Szeretném a tisztelt Ház emlékezetébe idézni, hogy az 1997 szeptemberében hatályba lépett büntető törvénykönyvben nagy többséggel szavazta meg a Ház a jármű önkényes elvétele című bűncselekmény büntetési tételének súlyosítását, és azóta ez a tényállás súlyosabban üldözendő.
Hozzá kell tennem, nemcsak a büntetőjog eszközeit veszi igénybe a kormányzat a gépjárműlopásokkal szembeni fellépésre, hiszen az elmúlt hónapokban született meg az a kormányzati döntés, amely bevezette a gépjárműtörzslap, a járműkísérőlap és a rendszám-érvényességi címke intézményét. Ezek mind olyan lépések, amelyek a büntetőjogot kiegészítve nyújtanak nagyobb védelmet a tulajdonukban erősen fenyegetett polgároknak, hiszen köztudott, hogy az autólopások száma nagy nyugtalanságot kelt. Ez a nyugtalanság annak ellenére is figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben csökkent az autólopások száma. 1991-92-ben évente átlag 16 ezer autót loptak el, 1997-ben 14 ezer autó eltulajdonítására került sor. Ez a szám természetesen rendkívül magas, és kívánatos, hogy a belátható jövőben lényegesen csökkenjen, illetve a minimálisra csökkenjen az autólopások száma.
Egyetértő nyilatkozataimhoz szeretnék azonban néhány hiányérzetet is megfogalmazni, és azt gondolom, ebben a Ház támogatására is számíthatunk.
A jogalkotót nyilvánvalóan kellő megfontolás vezényelte, amikor az itt benyújtott tényállások büntetőjogi szankcionálását, büntetőjogi fenyegetését megfogalmazta. Ugyanakkor a szabaddemokrata frakció úgy ítéli meg, hogy hiányoznak tényállások. Így hiányzik a fegyveresen elkövetett bűncselekményekre adott büntetőjogi reagálás. 1997-ben összesen 481 bűncselekményt követtek el fegyverrel. 1997-ben a 281 emberölésből 38-at, a 142 emberölési kísérletből pedig 26-ot fegyverrel követtek el, és 166 rablásnál, valamint 38 garázdaságnál használtak fegyvert.
Kétségtelen, vitathatatlan, hogy a fegyveres elkövetés az utóbbi évek új bűnügyi jelenségének számít, amire - megítélésünk szerint - mindeddig sem a Btk., sem az ítélkezési gyakorlat nem reagált kellőképpen. Természetesen az Országgyűlésben az általánosan bevett szokások szerint nem ildomos egyedi bírósági döntésekről véleményt nyilvánítani - ezt nem is kívánom megtenni -, de arra fel kell hívnom a figyelmet, nemcsak magyarországi jelenség, hogy a fegyverrel elkövetett bűncselekményekkel szemben hatékonyabb eszközöket keres az igazságszolgáltatás. Legutóbb például Angliában - ahol 100 ezer lakosra vetítve kevesebb az emberölések száma, és becslések szerint jóval kevesebb a lőfegyverek száma, mint Magyarországon - éppen az elmúlt hónapokban indított a munkáspárti kormány nagyon határozott akciót a fegyverek ellen. Megítélésünk szerint Magyarországon is szükség van ilyen akcióra. Ennek egyik eleme lehet az, hogy a Btk. mostani módosításánál megfontoljuk, hogy a fegyveresen elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében a tiltott fegyverviselés, illetőleg a lőfegyverrel való visszaélés büntetőjogi tényállásánál súlyosítjuk a büntetéseket.
Önmagában az a körülmény, hogy valaki illegálisan fegyvert szerez, az illető rosszhiszeműségére utal. Az általam említett 481 bűncselekmény döntő többségét illegális lőfegyverrel követték el. Elenyésző számban fordult elő olyan esemény, amikor legálisan tartott lőfegyverrel bűncselekményt követtek el. Ezért az illegális lőfegyverek ellen - megítélésünk szerint - a büntetőjog eszközeivel is reagálni kell. Ehhez az SZDSZ képviselőcsoportja módosító indítványt fog benyújtani, és kérjük a kormányzat, valamint a parlamenti pártok támogatását ennek a javaslatnak az elfogadásához.
A másik kérdéskör, amit szeretnénk felvetni, az utóbbi időben taxis gépkocsivezetők, illetve pénzkézbesítő postások ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények ügye. Úgy ítéljük meg, hogy a Btk. erre az ügyre nem reagál kellőképpen. Mi a magunk részéről hiányoljuk ennek a tényállásnak a megjelenését. A Fidesz képviselőcsoportja egy önálló képviselői indítványt nyújtott be, ami sajnos nem alkalmas a kérdés orvoslására, hiszen önmagában az a körülmény, hogy a taxisok közfeladatot ellátó személyek lesznek, nem nyújt védelmet, hiszen a közfeladatot ellátó személy sérelmére elkövetett emberölés nem minősített emberölés. Mi olyan megoldást tudnánk támogatni, amely a pénzszállító postások, illetőleg a taxisok sérelmére elkövetett bűncselekményeket a mainál súlyosabban rendeli szankcionálni.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ezekhez a megoldásokhoz együttműködésre van szükség. Megítélésünk szerint az eljárási kifogások ebben az ügyben azért nem helytállók, mert úgy ítéljük meg, hogy miközben a benyújtott javaslatban szereplő indítványokkal jól választotta ki a kormány azokat a magatartásokat, amelyeket szankcionálni kell, a kimaradt javaslatok között ezen a két területen - tehát a fegyveres bűnözés, illetőleg a taxisok, pénzszállítók és pénzkézbesítő postások sérelmére elkövetett bűncselekményeknél - a büntetőjogi lépés nem indokolhatóan maradt el, így ezen a területen a kormány együttműködését is kérjük a hiányosságok pótlására.
Köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. (Taps a kormánypárti oldalon.)
(12.00)
