DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A kereskedelmi részvénytársaságok privatizációja után több gazdasági társaság jött létre, és sok tisztázatlan munkajogi probléma vetődött fel.
Ezek egyik legjelentősebbje a szakszervezeti jogosítványokkal függ össze, nevezetesen azzal, hogy ki jogosult kollektív szerződést kötni a munkavállalók nevében. Az egyik konkrét esetben a részvénytársaság vezérigazgatója úgynevezett munkavállalói önkormányzatot hozott létre, és azzal kötötte meg a kollektív szerződést, annak ellenére, hogy a társaságnál, illetve annak önálló jogi személyiséggel rendelkező egységénél szakszervezeti bizottság működött és működik ma is. A szakszervezeti bizottság nem működött közre a szerződés megtárgyalásában, véleményét sem kérték ki annak tartalmáról. A dolgozók szerint azért hozták létre a munkavállalói önkormányzatot, hogy a bolti dolgozókra nézve kedvezőtlenebbül szabályozzák a leltárfelelősség kérdését, mint ahogy azt a szakszervezeti bizottság elfogadta volna.
Ennek kapcsán kérdezem: ahol működik szakszervezeti bizottság, köthet-e más érdekképviseleti szervvel kollektív szerződést? A már működő szakszervezeti bizottság véleményét ki kell-e kérni abban az esetben is, ha mással is megköthető a kollektív szerződés? Illetve érvényes-e a kollektív szerződés akkor, ha a munkavállalói önkormányzat létrehozása, akár burkoltan is, a munkaadók érdekeit szolgálja?
Várom szíves válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.)
