AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy elég nehéz szakmai feladat megpróbálni bebizonyítani, hogy tulajdonképpen rossz az ország gazdasági helyzete - ön megpróbálta. Sajnos, valószínűleg azok a közgazdász kollégák, akik segítették e felszólalásnak az előkészítésében, talán nem a legjobbak azok közül, akik az önök környezetében dolgoznak, mert itt számtalan súlyos szakmai hiányosság van.
Szeretném rögtön azzal a megállapításával kezdeni, hogy GDP-ről beszélünk, és bezzeg a GNP-ben micsoda visszaesés van Magyarországon, ha más mutatószámmal mérnénk a gazdaság jövedelemtermelő képességének az alakulását. A korrektség kedvéért hozzá kell tennem, hogy ez nem az ön pártjától származik, hanem a Kisgazdapárt vezető pénzügyi szakértője eregette fel ezt a hatalmas gondolatot. A tény a következő:
Egyrészt a GNP-t most már nem használja a nemzetközi statisztika, hanem helyette GNI-t használ, de ez még csak valóban formalitás lenne. Azonban ha megnézzük, hogy mit is jelent a két mutató, hozzá szeretném tenni: általában mindenütt a GDP-t használják mint fő mutatót, például a híres maastrichti kritériumrendszer is GDP-arányos hiányokról beszél, és országok mindenfélét elkövetnek azért, hogy a GDP 3 százaléka alá tudják szorítani a költségvetési hiányukat; ennyire komolyan veszik, hogy mi a GDP. De valóban bizonyos összefüggésekben ez a GNI is szerepel. Nos, a kettő közötti különbség a tőkejövedelmek és a munkajövedelmek transzferének az egyenlegét jelenti. Ebből következőleg valóban szintjében a GNI egy alacsonyabb mutató, mint a GDP, de ha megnézzük ennek az alakulását, akkor pont fordított a helyzet, mint amit ön feltételez. Tudniillik nyilvánvalóan belátható, hogy túl sok magyar nem dolgozik külföldön, túl sok külföldi Magyarországon nem dolgozik, a munkajövedelmek ide-oda utalásának a hatása nem nagy; ami komoly, az a tőkejövedelmek transzfere. Osztalékfizetés nem nagyon jellemző a Magyarországon működő vegyes cégeknél, ezzel szemben a kamatkifizetések nagyon jelentősek.
Ebből következően azokban az években, amikor felugrik Magyarország adóssága, nyilvánvaló, hogy a kamatkifizetések is megnőnek. Ezekben az években nő a GDP és a GNI közötti különbség, és azokban az években, amikor csökken az ország adóssága, akkor viszont a különbség mérséklődik.
(8.40)
Hogy ne rébuszokban beszéljek, tehát például abban a híres '94-es évben, amire önök olyan büszkék, ha GNI-ben mérünk, akkor nem 2,9, hanem csak 2,5 százalék volt a jövedelembővülés; ezzel szemben '96-ban, amikor belépett már a Bokros-csomag és a privatizációs bevételek hatására az, hogy lecsökkent az ország adóssága, a GDP 1,3 százalékos növekedésével szemben a GNI már 2,3 százalékkal emelkedett. Tehát éppen kedvezőbb volt a '96-os eredmény GNI-ben nézve. Ilyen megközelítésben már '96-ban nagyjából elértük a '94-es szintet. És '97-ben is, miután az adósságállomány csökkenése folytatódott, a GNI-index valamivel magasabb lesz, mint a GDP-index, itt egyszerűen tévedésről van szó.
Ami az államadósságot illeti, a miniszterelnök úr és a jegybank elnöke is, sőt újabban most már a Pénzügyminisztérium a tulajdonosi hitelek nélküli számot használja, mert közgazdasági tartalmát tekintve azt gondoljuk, hogy ez az a valóságos hitel, amivel Magyarország, nemcsak az állam, hanem a magyar vállalatok is külföldre tartoznak, a tulajdonosi hitel egy más kategóriának minősül; ebben az összefüggésrendszerben igaz a 10 milliárdos szám, és ebben igaz az, hogy ez a szám '94-ben 18 egész pár tized milliárd dollár volt, tehát majdnem a felére mérséklődött ez alatt a négy év alatt.
Ami, mondjuk, az export-import teljesítményeket illeti, ön beszélt bizonyos részügyekről a mezőgazdasággal kapcsolatban, de nem beszélt arról, hogy, mondjuk, dollárban tavaly 21 százalékkal nőtt az export és 19-cel az import; előzetes árindexekkel számolva valószínűleg volumenben jóval magasabb számok vannak, 25-29 százalékos volumennövekedés van, 24 az exportban, 24-25 az importban, és ráadásul ezen belül a gépipari export borzasztó dinamikusan nőtt, még ennél is jóval magasabban. Mindannyian tudjuk, hogy a szerkezeti átalakulás szempontjából mennyire fontos a gépipari export dinamikus növekedése.
Nem folytatnám, mert az idő rövidesen letelik. Csak arra szeretném tisztelettel fölhívni a figyelmet, hogy jó lenne, ha azok az ellenvetések, amik elhangoznak, a valóságnak megfelelő szakmai ellenvetések lennének. Természetesen, ha ön arról beszél, hogy a társadalom milyen áldozatokat hozott ezért a stabilizációért, ha arról beszél, hogy még mindig a GDP, mondjuk, 10 százalékkal alacsonyabb, mint '89-ben volt, akkor igazat szól. Azokban a példákban, amiket itt fölhozott, nem a valódit mondta nekünk.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
