HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ
HIDASI REZSŐ (MSZP): Elnöknő! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvényjavaslat jól illeszkedik a kormány azon jogalkotási elképzeléseibe, amelyek eredményeképpen a magyar pénz- és tőkepiac szabályozottsága nemzetközi mércével mérve is kiemelkedővé vált.
Ha végiggondolunk az elmúlt két év jogalkotásán, akkor megállapíthatjuk, hogy a pénz- és tőkepiac területén számos törvényt sikerült az Országgyűlésnek megalkotnia. Gondolok itt elsősorban a hitelintézeti törvényre, az értékpapírtörvényre, valamint ezek módosításaira, a két felügyelet összevonásáról rendelkező úgynevezett státusztörvényre, a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényre, a jelzálog-hitelintézetekről szóló törvényre, a büntető törvénykönyv módosítására. Ezeknek a törvényeknek a rendszerébe, logikai sorába illeszkedik a kockázati tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat is.
Ha tanulmányozzuk az előbb felsorolt törvényeket, azt láthatjuk, hogy négy alapelv érvényesülése mutatható ki bennük: az első alapelv a magyar pénz- és tőkepiac fejlesztésének, illetve fejlődésének megvalósulását jelenti a második alapelv a magyar pénz- és tőkepiacnak, valamint e piac szereplőinek a nemzetközi folyamatokba való jobb bekapcsolódását célozza a harmadik alapelv érvényesülése új befektetési lehetőségeket biztosít a hazai és külföldi befektetők számára a negyedik alapelv pedig a magyar pénz- és tőkepiac biztonságának növelését, a befektetők és betétesek érdekeinek fokozottabb védelmét jelenti. Ezek az alapelvek természetesen szorosan összefüggnek, és egy-egy jogi megoldásban egyszerre több alapelv megjelenése is kimutatható.
A magyar pénz- és tőkepiac fejlesztésének alapelve áthatja az egész rendszert, amelyből most az univerzális bankrendszerre való áttérésről szólnék. Véleményem szerint nem kapott elég hangsúlyt a nyilvánosság előtt, hogy a kormány e döntésével milyen nagy léptékben alakítja át a hazai pénz- és tőkepiacot.
Ez talán azért van, mert sokan nem értik, hogy mit is jelent az univerzális bankrendszer a gyakorlatban. Röviden és mindenki számára érthetően azt jelenti, hogy a bankok ügyfelei szélesebb körű, jobb minőségű szolgáltatást kaphatnak, s ami külön kiemelést érdemel, olcsóbban. A jövőben tehát ha egy ügyfél az általa kiválasztott bankban befektetési lehetőségek iránt érdeklődik, akkor a bank már nemcsak betéti konstrukciókat ajánlhat, hanem ezenkívül biztosítási konstrukciókat, állampapírokat, befektetési jegyeket, e törvényjavaslat elfogadásával kockázatitőke-jegyeket, lakás-takarékbetéteket, jelzálogleveleket, kötvényeket és részvényeket is ajánlhat ügyfelének. Az ügyfél tehát egy helyen számos információt kaphat döntéséhez, amely természetesen kevesebbe is kerül, mintha egyszerre több helyen kellene érdeklődnie, több megbízást kellene adnia stb. Ez rendkívül jelentős, az ügyfelek számára pozitív változást idéz elő a pénz- és tőkepiacon, ami a kormány határozott döntésének köszönhető.
A kockázati tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat szintén a modernizációs fejlődési irányba mutat, mert lehetővé válik a közép- és kisvállalkozásoknak közvetlenül a tőkepiacról történő finanszírozása, közvetett állami segédlettel. A törvényjavaslat elfogadása esetén tehát az innovatív vállalkozások könnyebben juthatnak tőkéhez a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok révén, mely tőkéhez jutást az állam adókedvezményekkel és kezességvállalásokkal támogatja. Ezzel a megoldással élénkülhet a vállalkozói kedv és megnövekedhet a kutatás-fejlesztésre fordított összeg is.
A nemzetközi folyamatokba való jobb bekapcsolódás számos, fentebb felsorolt törvényben tetten érhető. A törvények megalkotása során számos Európai Unió-norma került felhasználásra, valamint több, a nemzetközi pénz- és tőkepiac szabályozási gyakorlatában kialakult jogintézmény. Az univerzális bankrendszerre való áttérés szintén nemzetközi tendenciák következménye, és e tendenciáknak felel meg az új, olyan szakosított hitelintézeteknek a megjelenése, mint a lakás-takarékpénztárak vagy a jelzálog-hitelintézetek. Az OECD-tagság nyomán vállalt nemzetközi kötelezettségeket is teljesítette a kormány azzal, hogy lehetővé tette a külföldiek fióknyitását a pénz- és tőkepiacon is.
A kockázati tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat szintén magán viseli a nemzetközi tőkepiac fejlődésének tendenciáit. Jelen törvényjavaslat a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszerek mindegyikét szabályozza, így kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok egyaránt megjelenhetnek a magyar piacon.
Független szakértők nemzetközi kitekintésben felmérték, hogy egy-egy ország milyen mértékű kockázati tőkét vonz, és e felmérések alapján úgy tűnik, Magyarországnak vannak tartalékai a nemzetközi tőkepiac lehetőségeinek kiaknázásában. E törvényjavaslat - megfelelve a nemzetközi tendenciáknak - hatékony eszköze lehet az innovatív magyar vállalkozásoknak nemzetközi tőkebevonással történő fellendítésére.
Említettem, hogy a korábbi törvények új befektetési lehetőségeket is biztosítanak a befektetők számára.
(17.20)
Az új befektetési lehetőségek más-más társadalmi rétegeknek jelentenek bővülést. Példaként említhető a lakástakarékossági célzatú betétek megjelenése, amelyek elsősorban a kisbefektető, lakásra váró polgárokat vonzzák. A közeljövőben várható jelzáloglevelek megjelenése is a tőkepiacon, amely az átlagos és nagybefektetők hosszú távú befektetési lehetősége, az állampapír versenytársa.
Ebből a szempontból is illeszkedik a tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat a korábbi törvényekhez, mert egy sajátos, új értékpapírfajtát vezet be a tőkepiacra: a kockázati tőkealapjegyet. A kockázati tőkealapjegy egy olyan új értékpapír, amely hasonlóan a befektetési jegyhez, bárki által jegyezhető, így a kockázatosabb befektetések és természetesen ezzel egyenes arányban a nagyobb hozam elérése iránt érdeklődők közvetetten lesznek képesek finanszírozni a hazai nagy reményű vállalkozásokat.
Fel kell azonban hívni a figyelmet arra, hogy a kockázati tőkealapjegy nem kisbefektetőknek szóló értékpapír, hanem azoknak a befektetőknek, akik el tudják viselni a kockázatból eredő bukás lehetőségét is. Ezért úgy kell átalakítani, hogy elsősorban az intézményi vagy nagybefektetői kör számára legyen hozzáférhető. A kormány korábbi javaslataiban éppen a kisbefektetők támogatásának érdekében szerepelt az a megoldás, amely szerint a kockázati tőkealapjegyek legalacsonyabb névértéke 1 millió forint lehet. Ez a megoldás jelen törvényjavaslatban nem szerepel. A magam részéről azonban szükségesnek látom e korlát törvényben való megjelenítését.
A negyedik alapelv a biztonságos pénz- és tőkepiac megteremtése, ami szintén fontos eleme a törvényjavaslatnak. A már idézett törvények rendkívül széles körben teremtették meg a befektetők és a betétesek biztonságát. Néhány biztonsági elemet említve: kialakult az Országos Befektetővédelmi Alap, összevonásra került az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet s az Állami Bankfelügyelet. Magas tőkekövetelményeket, valamint személyi és tárgyi feltételeket állapítanak meg a törvények, széles körű gondossági szabályok vonatkoznak a betétesek és befektetőik pénzét kezelő pénzügyi intézményekre, valamint a befektetési vállalkozásokra. A szakosított hitelintézetekről szóló törvények szintén szigorú szabályokat tartalmaznak, így például a lakás-takarékpénztárak üzletszabályzatát külön engedélyeztetni kell, a jelzálog-hitelintézetnél pedig külön vagyonellenőrt kell foglalkoztatni.
A pénz- és tőkepiac külső védelmét jelenti a büntető törvénykönyv módosítása, amely a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatást, valamint a befektetési szolgáltatást végzőt rendeli szigorúan, 1-5 évig terjedő szabadságvesztésre büntetni. Ezek a szabályok oda hatnak, hogy a pénz- és tőkepiacon az elmúlt két évben nem volt jelentősebb probléma, és ez kétségkívül erősíti azt az érvet, mely szerint a kormány helyes döntéseket adott a szabályozás kialakítása során. A kockázati tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat is megteremti a tőkepiac biztonságát ezen az új területen is.
A rendszer kettős. A kettősség oka pedig abban keresendő, hogy a kockázati tőketársaság a saját pénzét kockáztatja, míg a kockázati tőkealap mások pénzét fekteti be. Így tehát az utóbbit szigorúbban kell felügyelni és ellenőrizni a befektetők biztonsága érdekében. Az állami felügyeletet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet gyakorolja az engedélyezéstől a végelszámolásig, illetve a felszámolásig. A befektetők biztonsága érdekében a kockázati tőkealap köteles folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot működéséről. Ennek érdekében a törvényjavaslat éves és rendkívüli tájékoztatási kötelezettséget ír elő számára, részletesen megjelölve a tájékoztatás mélységét. Ezzel elérhető, hogy a tőkejegy-tulajdonosok folyamatosan figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék befektetéseiket.
A törvényjavaslattal kapcsolatban mindazonáltal megfontolni javaslom azt a szakmai véleményt, amely szerint ne a kockázati tőkéről szóljon a törvényjavaslat, hanem a kormány szándékait jobban, pontosabban kifejező fejlesztési tőkéről. A kockázati tőke kifejezés ugyanis szó szerinti fordítása a Nyugat-Európában, illetőleg az Egyesült Államokban használt fogalomnak, amely azonban Magyarországon bizonyos pejoratív hangsúlyt is kaphat. Az általam javasolt fejlesztő tőke fogalom azonban egy pozitív felhanggal párosul, miközben tartalmilag megfelel a Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban használt fogalomnak.
A javaslatom elfogadásával tehát a szabályozás tartalma megőrződne azzal, hogy a kormány célja a közvélemény számára még egyértelműbbé válna. Az elmondottak alapján úgy vélem, világosan látszik mindenki számára, hogy a kockázati tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat mennyire szerves része a kormány jogalkotási elképzeléseinek, és miként az általam felsorolt törvények bizonyítják, mennyire végiggondolt, egységes alapelvekről építkező törvényjavaslatról van szó.
A közelmúltban több független szakértőtől elhangzott, hogy a magyar pénz- és tőkepiac szabályozottsága meghaladja némely EU-tagállam szabályozási szintjét. Úgy vélem, e néhány kiragadott példa - amelyek csak mutatják a szabályozás megfelelő voltát, de természetesen nem a teljesség igényével - bizonyítja, hogy a magyar törvényhozás jó úton jár a pénz- és tőkepiac szabályozásának területén is. Ebben kiemelkedő szerepe van a kormánynak, amely magas színvonalú törvényjavaslatokat nyújtott be az Országgyűlés számára és természetesen azoknak az országgyűlési képviselőknek is - pártállástól függetlenül -, akik színvonalas módosító javaslataikkal hozzájárultak a törvények megalkotásához, ezzel az e törvényeket övező hazai és nemzetközi elismerő vélemények sorához.
Kérem képviselőtársaimat, hogy a kockázati tőkebefektetésekről szóló törvényjavaslat vitája során őrizzük meg az elért és széles körben elismert szakmai eredményeket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
