CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR (MSZP): Akkor írásban fogok az alkotmányügyi bizottsághoz fordulni ebben az ügyben.
Tekintettel arra, egyébként a vitában itt elhangzott, hogy visszaélés a Házszabállyal, kénytelen vagyok jelezni, hogy a Házszabály 95. §-a szerint az Országgyűlés elnöke, vagy legalább 15 képviselő írásbeli indítványára az Országgyűlés határidőt szabhat a bizottsági ajánlás elkészítésére. A határidőt úgy kell megszabni, hogy a bizottságnak az általános vitára benyújtandó ajánlása elkészítésére legalább 15, a részletes vitára benyújtandó ajánlás elkészítésére legalább 30 nap álljon rendelkezésre. Ez lett volna az eljárási lehetőség arra, hogy a bizottságot gyorsabb munkára fogja az Országgyűlés vagy annak elnöke, és a 15 nap még bőven nem telt el a kijelölés óta, ezt csak az ügyrendi vitához kívánom megjegyezni.
Egyébként a dolog érdeméről néhány szót. Nagyon szerencsés a Házszabály, mert a Házszabály úgy fogalmaz, hogy bármely kérdés vizsgálatára vizsgálóbizottságot lehet létrehozni. Ebből következően tehát a politikai jó ízlés, a politikai kultúra dönti el, hogy az Országgyűlés milyen ügyekben hoz létre vizsgálóbizottságot és mit vizsgál - egyfelől a javaslattevő politikai kultúrája, a javaslattevő politikai jó ízlése, másfelől pedig az Országgyűlés politikai jó ízlése és politikai kultúrája.
Milyen politikai ízlésről tesz tanúbizonyságot a javaslat? Én úgy vélem - és a hozzászólásban erre részletesen is ki fogok térni -, hogy a javaslat tények helyett vélelmezéseket, prejudikációkat tartalmaz, a valóság helyett önkiszolgáló politizálásnak ad terepet. Én azt gondolom, hogy amikor az Országgyűlés ezt a javaslatot minősíti és a módosító indítványokat tárgyalja, akkor érdemes lesz arra felfigyelni, hogy elkerüljük a vélelmezéseket, elkerüljük a prejudikációkat, és ténylegesen a tényekkel foglalkozzunk.
A Fidesz és botránytanácsadói régóta alkalmazzák az önkiszolgáló politizálás gyakorlatát, amit úgy lehetne röviden jellemezni, hogy gyártsunk egy műbalhét, verjük félre a harangot, nyilatkozzuk tele valótlanságokkal a sajtót, majd a sajtóhírekre építve kezdeményezzünk vizsgálóbizottságot az Országgyűlésben, tényként beállítva saját állításainkat.
Úgy gondolom, hogy erre ékes például szolgál ez az előterjesztés. Olyan fogalmakat használ, amelyeknek semmi közük a jogállamisághoz, jogilag értelmezhetetlen, a magyar törvényekben egyáltalán nem használt megfogalmazásokat használ, olyanokat, mint kormányzati támogatás, olyanokat, mint egyes kormányzati, üzleti és politikai körök, olyanokat, mint pártokhoz közelálló szervezet - ilyet a magyar jog nem ismer -, olyanokat, mint személyi, szervezeti, pénzügyi, politikai összefonódás - és sorolhatnám. Ezeket a fogalmakat a magyar jog nem ismeri.
Én azt gondolom, hogy jogállamban minimális elvárás, hogy az Országgyűlés elé olyan előterjesztés kerüljön, ami a magyar jog szabályait, a magyar jog fogalmi rendszerét, a magyar jogot valamelyest tudomásul veszi. Ez, azt gondolom, az előterjesztők politikai kultúráját, politikai ízlését minősíti. Az Országgyűlés politikai ízlését és kultúráját pedig az minősíti, hogy bedől-e a politikai blöffnek, a rémhírterjesztésnek, legitimálja-e az önkiszolgáló politizálást, vagy ha már létrehoz vizsgálóbizottságot, akkor azt olyan feladatokkal hatalmazza-e fel, amely a tényekre kíváncsi.
Nézzük, miket javasol nekünk Pokorni Zoltán, és mi az, amit esetleg helyette vizsgálnunk kellene. A határozati javaslat 2. pontjában tesz nekünk javaslatot arra, hogy ez a vizsgálóbizottság mivel foglalkozzon. Ennek első franciabekezdése azt mondja, hogy vizsgáljuk meg, milyen kormányzati támogatást kapott az Űrgammák tévésorozat. Én azt gondolom, hogy itt a meghatározhatatlan, fogalmilag értelmezhetetlen kormányzati támogatást kellene világossá tenni; a kormányzati támogatás alatt kormányt, minisztériumot, kormányzati szervet, anyagi támogatást, erkölcsi támogatást és sok mindent lehet érteni - csak pontosan nem definiált dolgokat. Azt kellene megvizsgálni, és szerintem ezt helytálló lenne megvizsgálni, hogy kapott-e költségvetési támogatást az Űrgammák tévésorozat, milyen formában, milyen feltételrendszerrel, és ha kapott, akkor erről elszámolt-e, és a feltételeket betartotta-e, ha pedig nem kapott, akkor meg azt hiszem, ebben a kérdésben nincs miről tovább beszélni.
A második franciabekezdésben azt javasolja nekünk Pokorni úr, hogy vizsgáljuk meg, tisztázzuk, milyen kapcsolat alakult ki a tévéműsorgyártó Felix Team Kft., az úgynevezett gyermekmozgalomra építve létrehozott Xénia Láz Egyesület, valamint egyes üzleti és politikai körök között. Én azt gondolom, hogy az egyes üzleti és politikai körök alatt lényegében e javaslat szerint bárkit lehet érteni, aki akár a tévésorozat gyártójával, akár az egyesülettel valaha is kapcsolatban volt.
Ebben az esetben a vizsgálat kiterjeszthető akár az egyesület tagjaira és családjukra, akár a velük bármilyen kapcsolatban állókra is. Meggyőződésem, hogy az Országgyűlésnek nem lehet feladata több tízezer állampolgár emberi és üzleti kapcsolatait nyomozóhatóságként vizsgálni. Ezért én úgy gondolom, hogy helytálló, ha azt vizsgáljuk meg és tisztázzuk, hogy milyen kapcsolat alakult ki az Űrgammák tévésorozat és a Xénia Láz Egyesület között. Ez vizsgálható, ez tény szerint megállapítható - a kapcsolat jellege, tartalma, egyáltalán a ténye, vagy a kapcsolat hiánya.
A harmadik franciabekezdésben azt javasolja nekünk Pokorni úr, hogy tisztázzuk, hogy a kapcsolatokkal összefüggésben megállapítható-e olyan személyi, szervezeti, pénzügyi vagy politikai összefonódás, amely alkalmas arra, hogy a gyerekek érdekeire történő hivatkozással üzleti vagy politikai érdekek rejtett módon jelenjenek meg a közszolgálati médiában.
Az, hogy e vizsgálati szempont vélelmezéseket tartalmaz, gondolom, első olvasásra is látszik, hiszen ez esetben, ha ezt így elfogadjuk, akkor nem lenne biztosított a pártatlan és objektív tényfeltárás. Ugyanakkor azt gondolom, hogy helytálló lenne egy olyan vizsgálati szempont, amely azt nézi meg, azt elemzi, hogy vajon az Űrgammák című tévésorozat gyártása és sugárzása a Magyar Televízió szabályainak megfelelően történt-e, mert ez vizsgálható, ez tényszerűen megállapítható. Itt lehet igent vagy nemet mondani, itt a tényekre lehet alapozni egy vizsgálatot, nem pedig valamifajta olyan meghatározhatatlan, jogilag definiálatlan összefonódásokra, amit az előterjesztő egyébként is csak feltételez.
A javaslat 2. pontjának negyedik franciabekezdésében Pokorni úr azt javasolja nekünk, hogy azt állapítsuk meg a vizsgálóbizottság jelentése alapján, hogy van-e valóságalapja azoknak az írott sajtóban megjelent cikkeknek, amelyek az úgynevezett gyermekmozgalom, a tévéműsor gyártói, valamint a szervezett alvilág közötti kapcsolatokkal foglalkoztak.
Tekintettel arra, hogy az írott sajtóban megjelent cikkek valóságalapját az érintettek cáfolták, sőt, csaknem tucatnyi pert indítottak a maguk védelmére, a vizsgálatnak, úgy gondolom, nem lehet célja a bíróság helyett annak megállapítása, hogy a megjelent cikkeknek van-e valóságalapjuk. Nem gondolom, hogy az Országgyűlés bíróságok helyett állapíthatna meg olyat, ami a bíróság hatásköre lenne.
Az viszont természetesen elemzendő - és magam is teszek ilyen javaslatot -, hogy milyen üzleti és politikai érdekek szolgálnak az Űrgammák tévésorozat gyártóiról és a Xénia Láz Egyesületről megjelent híreszteléseknek, vagyis mi az a politikai és gazdasági érdekkör, ami miatt hírbe lehet hozni civil szervezetet, ami miatt hírbe lehet hozni tévésorozatot gyártó vállalkozásokat.
(19.10)
Pokorni úr azt javasolja nekünk a 2. pont ötödik franciabekezdésében, azt is tisztázzuk, hogy a kormány saját hatáskörében miért nem tett intézkedéseket a nemkívánatos jelenségek megelőzése, illetve azok nyilvánosságra kerülése után megakadályozása érdekében.
Megint annak a példáját látjuk, hogy prejudikál a javaslat, mert először is prejudikálja azt, hogy itt voltak nemkívánatos jelenségek, amit még meg sem állapított a vizsgálóbizottság másrészt feltételezi azt, hogy a kormánynak kellett volna bármilyen intézkedést is hozni, főleg olyan esetben, ahogy az előbb említettem, hogy nem is tudjuk, milyen jelenségek voltak, de már feltételezi, hogy kormányzati beavatkozásnak kellett volna történnie. Egy ilyen feltételezéses prejudikált vizsgálati szempontot természetes jogérzékkel rendelkező parlamenti képviselő nem tud támogatni, viszont úgy gondolom, le lehet folytatni korrekt vizsgálatot annak tisztázására, hogy az Űrgammák című tévésorozat gyártói gondoskodtak-e arról és milyen módon, hogy az egyes adások megfeleljenek a gyermekműsorok esetében különösen fontos szakmai és pedagógia szempontoknak. Ez vizsgálható. Megnézhető, hogy vajon kellő gondossággal jártak-e el a gyártók abban a kérdésben, hogy a képernyőre kerülő műsor mind szakmai, mind pedagógia szempontból vállalható, minősített, akkreditált legyen.
Pokorni úr egyébként az 5. pontban is feltételezi, hogy már valamifajta intézkedésekre sor kellett volna hogy kerüljön, mert a bizottság megbízatásaként azt javasolja, terjedjen ki minden e határozat 1. és 2. pontját érintő vizsgálatra és ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. Ez megint csak azt feltételezi, hogy itt szükségesek intézkedések, holott még vizsgálat se történt, de mi már tudjuk, hogy intézkedésekre kell hogy sor kerüljön. Ez kicsit hasonlít A tanú című film jelenetéhez, amikor véletlenül a tanú szövege helyett az ítélet szövegét kapta meg a szegény érintett. Úgy tűnik, mintha most is ez történne, hogy előbb kaptuk meg az ítéletet, mint a tanúvallomást, mint ahogy a vizsgálat egyáltalán valamit is megállapított volna.
Tehát ezeket javasolja nekünk Pokorni úr, és én azt gondolom, hogy e javaslatok helyett korrekt, tárgyszerű vizsgálatot lehet és le kell folytatni egy vizsgálóbizottságban. Én a vizsgálati szempontokhoz adtam be módosító indítványokat. Úgy gondolom, hogy a tényeket, a valóságot és nem mindenféle- fajta híreszteléseket, rémhírterjesztéseket kellene vizsgálni.
Amikor a vizsgálati szempontokról döntünk, én szeretném képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy akkor arról is döntünk, meddig terjed a politika felelőssége, felségterülete. Beavatkozhatunk-e független civil szervezetek életébe? Beavatkozhatunk-e független médiák, a tévé műsorpolitikájába, és beavatkozhatunk-e abba, hogy a szabad vállalkozások mit csinálnak a szabályozott piacon? Én mértéktartást szeretnék javasolni. Úgy gondolom, példa nélkül állna, ha a magyar parlament olyan kérdésekben durva beavatkozással élne, amelyet más törvényekben, jogszabályokban, alkotmányos erejű törvényekben önálló szférának tekint akár a civil szektor, akár a vállalkozások tekintetében, akár a média területén.
Természetesen látom, olvasom, hogy Pokorni Zoltán szerint a Fidesz meg tudja és meg akarja mondani, hogy mi a helyes és mi nem a civil világban, meg tudja és meg akarja mondani, hogy mi a helyes az üzleti világban, és meg tudja és meg akarja mondani, hogy mi helyes a médiákban. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés nem feltétlenül van abban a helyzetben, hogy hatpárti teljhatalomként, nyomozóhatóságként vizsgálódjon olyan ügyekben, ahol semmilyen jogszerűtlenség nem történt. Mert ha történt jogszerűtlenség, akkor önnek - most Kovács Kálmánnak mondom, de Pokorni Zoltánnak szánom -, Pokorni Zoltán úr, feljelentést kellett volna tennie, mert ha nem tett, akkor jelenleg is bűnpártolást végez. Nagyon sajnálom, ha ön jogszerűtlenségeket feltételez, akkor nem tette meg a büntetőfeljelentést. Büntetőfeljelentést eddig csak a megtámadottak és csak a vizsgálat alá vontak tettek. Ezek szerint el kell dönteni, hogy itt mi történt, történt-e jogszerűtlenség vagy sem. Ha pedig történt, tessék feljelentést tenni, ha pedig nem történt, akkor ne tessék csinálni a politikai cirkuszt.
Befejezésül, hogy mikor mond igazat Pokorni Zoltán úr, erre szeretnék egy kis illusztrációval szolgálni, és megkérdezni, vajon mikor állít igazat, mikor kell elhinnünk a mondatait. 1997-ben Pokorni úr, a Fidesz frakcióvezetője a gazdasági reklámról szóló törvény vitájában hozzászólt, és úgy fogalmazott, hogy a Xénia Láz Egyesület dicséretes tevékenységet végez, kritikaként említette egy termékértékesítésben, egy italreklámozásban való közreműködését. Később kiderült, hogy az a sajtóban megjelent hír, ami szintén Pokorni Zoltántól származott egy sajtótájékoztatón, miszerint ez az ital kábítószer tartalmú, egy hazugság. Maga Pokorni Zoltán is, amikor az ezzel kapcsolatos négy darab ügyészségi megkeresésnél a mentelmi ügyéről a mentelmi bizottságban szó volt, azt mondta, hogy ez egy szakértői hibaként került a sajtótájékoztató anyagába, és elnézést kért az érintettektől. Persze ez szép csendben történt. A bíróság előtt a mentelmi jog mögé bújva nem vállalta, hogy a megtámadottakkal szembeálljon. A Fidesz üdvözölte a Xénia Láz tevékenységét, megjelent sajtóban a korábbi frakcióvezető úr levele. Most pedig vizsgálatot kíván indítani a Xénia Láz tevékenységével kapcsolatosan.
Őszintén szólva, az elmúlt egy év eseményeit összerakva, meg kell hogy kérdezzem: mikor tetszenek igazat mondani, amikor dicsérnek vagy amikor támadnak? Mert egyik héten ezt mondják, a másik héten pedig azt mondják.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)
