BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! E késői órán kérném a megértését képviselőtársaimnak, próbálom rövidre fogni mondanivalómat. De több módosító javaslatot tettem, amelyek valamilyen mértékben összefüggnek egymással, és egyfajta - talán nem túlzás - rendszert képeznek, ezért több fejezetnél fogok hozzászólni.
Ebben a fejezetben azt kívántam módosító javaslatommal kifejezni, hogy a területfejlesztési koncepció jövőképe egy olyan térszerkezet felé való törekvés legyen, amelyben én kiegészítő javaslatokat tettem, nyitva egyébként az országos területfejlesztési koncepcióban megjelenő európai értékek irányába, még akkor is, ha a magyar területfejlesztési törvény és koncepció úttörő jellegű. Így fontosnak tartom, hogy kifejezzük: a koncepció jövőképével mit kívánunk elérni.
Rendkívül fontos, hogy Magyarország Észak és Dél, valamint Kelet és Nyugat között az összekötő híd szerepét töltheti be. Rövidesen, reményeink szerint a schengeni vagy a közös európai határoknak a szélére kerülünk, amelyen sokáig tartózkodni és Európa - korábbi szóhasználattal élve - védőbástyájának lenni nem egy jó szerepkör. Ezért feltétlenül fontos, hogy azokat az adottságokat, amelyekkel Magyarország rendelkezik, hogy mintegy 250-300 kilométernyi távolságból, az ország centrumából egyszerre hét nemzettel és több mint tíz kultúrával találkozhat, és ezeket a kultúrákat ötvözheti, ezeket az adottságokat közvetítheti, a magyar területfejlesztési koncepció céljaként javasolom, hogy soroljuk fel.
A régiók - mind a statisztikai, mind a tervezési, mind a fejlesztési régiók -esetében nem egy egyszerű feladatot kell megoldani a területfejlesztési koncepcióval és más jogszabályokkal, így az alkotmánnyal is. Itt többen kezdeményeztük, hogy a régió kialakításának lehetősége az új alkotmányban már jelenjen meg. Ez a kezdeményezésünk sajnos nem járt sikerrel. De az mindenképp látszik, hogy a régiók Európájához való csatlakozás Magyarország jelenlegi igazgatási, statisztikai és mindenfajta térszerkezetével nehezen képzelhető el.
Ma már én is egyre inkább belátom azt, hogy ez nem lehetséges azonnal és rövid idő alatt, bár az 1990-es önkormányzati változások erre jó történelmi lehetőséget adtak. Ma úgy látom, egy szerves fejlődés, egy evolúció eredményeként érhető el, hogy a fejlesztési, tervezési régiókból később igazgatási régiók alakuljanak ki. De ez a megjegyzésem, kiegészítésem, amely úgy hangzik, hogy optimálisan ötvöződjön a Kárpát-medence évszázadok alatt szervesen fejlődött közösségeinek összetartó ereje és a hazánknál nagyobb lélekszámú, attól eltérő fejlettségű és a történelmi fejlődés során kialakult régióinak és kistérségeinek térszerkezetéhez való alkalmazkodás, akkor ezen értem a kantonok nagyságrendjét és térszerkezetét, értem a tartományokat, amelyek egy szövetségi köztársaságban alakultak ki; és a magyar megyék és települések térszerkezetét is egymáshoz, egy evolúció során közelíteni kell. Ez egy nagyon nehéz és időigényes politikai és tervező, elemző, visszacsatoló feladat.
A harmadik javaslat ebben az első fejezetben pedig annak a célnak a kifejtése és kijelentése, hogy minden településnek és minden térségnek joga van a fejlődéshez. A most benyújtott területfejlesztési koncepció számomra egy kicsit statikus állapotot teremt. Az elmaradott térségeket fel sem kell zárkóztatni, és egyfajta kiegyenlítésben a hátrányos helyzetűeknek biztosítani kell a lehetőséget a felzárkóztatáshoz.
Több képviselőtársam javaslatában és ebben a kiegészítésben a célok meghatározásánál bent rejtőzik az is, hogy Budapestnek és vonzáskörzetének meg kell adni azt a lehetőséget, hogy Európa - és nem csak Közép-Kelet-Európa vagy Közép-Európa - egyik kulturális, szellemi, pénzügyi központjává váljon. S meg kell adni a már fejlődésnek indult területeknek is, hogy a fejlődés különböző szakaszaiba átlépjenek.
A kormány a Közgazdaságtudományi Egyetemtől és az integrációs bizottságoktól megrendelt egy vizsgálatot, amelyben több olyan szakasz van, hogy segíteni kell a már fejlődésnek indult területeket is. Ilyen szakaszok, határok lehetnek a költségorientált szakaszok vagy erőforrás-vezérelt szakaszok, amelyekbe Nyugat-Magyarország, Székesfehérvár és vonzáskörzete, egy-két nagyobb város, Budapest és vonzáskörzete már belekerült.
Ha nem segíti a koncepció és az állami támogatás, hogy ezek a térségek hazai és tőkekoncentrációval a következő szakaszba - amely egy beruházás-vezérelt szakasz lehet - átkerüljenek, ilyenek lehetnek a hazai és külföldi beszállítóknak az oda vonzása, ide tartoznak a magasabb munkakultúrájú technológiáknak az ide vonzása, abban az esetben ezek a cégek - egy országkockázati tényező figyelembevételével - nem Magyarországot választják.
A harmadik szakasz lehet - amelyben segíteni kell - az innováció, az új befogadására alkalmas szakaszba való segítés és olyan technológiáknak, olyan munkakultúráknak a befogadása, amelyek révén magyar mérnök, munkás, tervező, pedagógus és mások szellemi erejére támaszkodva képes terméket vagy olyan technológiát csinálni, amely nem csak vámszabadterületen, bérmunkával különböző technológiáknak a megvalósítását jelenti.
(20.20)
Ebben a javaslatban tehát, amelyet a célok meghatározásánál kiegészítésül javasoltam, egy dinamikusabb szerkezet, a globális európai folyamatokhoz való illeszkedés is benne rejlik, és nem csak annak kijelentése, hogy a hátrányos helyzetű térségeket fel kell zárkóztatni. Ez a megoldás és ez a gondolkodás az ország addicionális képességeit, magyarul a hozzáadott lehetőségeinek mind pénzügyi, mind szellemi, mind más lehetőségének növelését jelenti, és egy optimumra való törekvés. A nivellálás, kifejezetten csak a hátrányos helyzetűek támogatása elveheti az alkotókedvét a már fejlődésnek indultaktól, és hátrányos helyzetet akkumulálhat ott is, ahol már beindultak ezek a folyamatok.
Ha hosszú voltam, elnézést kérek, de ebben a két vagy három mondatban az rejtőzik, hogy ne egy statikus állapotot jelentsünk be a célnál, hanem lehetőség szerint a különböző fejlődési szakaszba került és eltérő adottságú területeknek is adják meg a lehetőséget a továbblépésre.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
