DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Itt megint egy rendkívül fontos törvényt tárgyal a tisztelt Ház, de egy olyan törvényt, ami a kormányzati törvényalkotás szokott hibáinak sorát mutatja, hiszen 1996-ban terjesztette elő a kormány a tűzoltóságról szóló törvényt anélkül, hogy az 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek, tehát a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget tett volna, hiszen nem terjesztett be hatásvizsgálatot. Ennek következtében a törvény olyan silányra sikeredett, hogy egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie.
Hadd legyen szabad rögtön kijelentenem, hogy itt egy olyan súlyos törvényalkotási hiba történt, amely a magyar államnak rendkívül jelentős veszteséget okoz, hiszen az egyik képviselőtársamtól szereztem tudomást arról, hogy 1 százaléka a biztosítók befizetésének egymilliárd forinton felüli összeget hozott volna az államnak, márpedig a nyugati jogállamokban 5-6 százalékot is szoktak fizetni a biztosítók az államnak. Tehát mindenképpen hatalmas bevételi forrása lehetett volna ez a központi költségvetésnek, amelyet azután a tűzoltósághoz át lehetett volna irányítani.
Itt lényegében ott történt a törvényalkotási hiba - és ennek összes következménye megint a tűzoltókra hárult, hiszen a tűzoltók nem véletlenül demonstráltak több alkalommal itt a Ház előtt, hiszen se megfelelő eszközeik nincsenek a tűzoltáshoz, se megfelelően ellátva nincsenek, se a javadalmazásuk nem megfelelő. Tehát azt kell megállapítanom, hogy tulajdonképpen nyomorúságos helyzetben igyekszik a tűzoltóság az erejét meghaladó feladatoknak megfelelni, de ehhez nem kap az államtól kellő segítséget.
A kormányzatnak a Kisgazdapárt megállapítása szerint egyszerűen nincs kellő koncepciója a tűzoltóság fejlesztésére. Ha ironizálni akarnék, akkor azt mondhatnám, hogy a kormány a tűzoltóságnál tűzoltó munkával kívánja a feladatait ellátni, márpedig nem a kormánynak kellene tűzoltó munkát végeznie, hanem a tűzoltóságnak, és ehhez megfelelő anyagi eszközöket kellene rendelkezésre bocsátani.
A döbbenet az, hogy tulajdonképpen a két év kevés volt ahhoz, hogy a kormány a mostani előterjesztéséhez megfelelő fejlesztési koncepciót mellékeljen, tudniillik ez nem volt a 1996. évi törvénynél sem.
(12.30)
Így nem tudjuk, hogy milyen eszközök hiányoznak, elsősorban ezek beszerzése mekkora pénzeszközöket igényelne, tehát tulajdonképpen sötétben tapogatózunk, amikor ezt a törvényt tárgyaljuk.
Azt hiszem, nem mondok újat, ha felhívom a figyelmet arra, hogy baleseteknél rendszeresen kiderül: nincsenek alapvető gépek, nincsenek daruk a mentéshez. Az is közismert, hogy a tűzoltó járművek sokszor kétségbeejtő állapotban vannak. Úgy gondolom, ezek mind olyan kérdések, amelyek megoldásával nem lehet tovább várni.
A Független Kisgazdapárt szerint mielőbb meg kell alkotni a fejlesztési koncepciót, a forrásokat a központi költségvetésből kell biztosítani. Rossz megoldás - különösen, ha nincs koncepció -, ha a biztosítottak megsarcolása útján akarják ezeket az összegeket előteremteni.
Itt rögtön hadd utaljak az alkotmánybírósági döntésre. Kérem, az alkotmánybírósági döntés alapja a Magyar Köztársaság alkotmányának 70/I. §-a, amely a következőket mondja ki: "A Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni." Az Alkotmánybíróság - az én megítélésem szerint rendkívül bölcsen - az alkotmány ezt a rendelkezését akként értelmezte, hogy az állampolgárok alapvető jogai közti közteherviselési kötelezettség szabályozása értelemszerűen vonatkozik az egyéb jogalanyokra, így például a külföldiekre és a jogi személyekre is. Ebből fakadóan tehát az alkotmányos alap rendelkezésre áll ahhoz, hogy megfelelő pénzösszegeket fizessenek a külföldi biztosítók a magyar államkasszába, és ebből a központi költségvetés megfelelő összegeket biztosítson a tűzoltóságnak. Csak, ugye, az egész rendszer nem bírja el a kormányzat dilettantizmusát, amit már számos esetben kifogásoltam.
Miről van itt szó? Kérem, arról, hogy a törvényt úgy hozták meg: az 1 százalékot úgy kell fizetni, hogy nincs meghatározva, hogy a vagyonbiztosítás címén mely jogcímeken befolyt összegek közül kerülhet a tűzoltósággal kapcsolatos felszerelési és egyéb eszközök beszerzésére az 1 százalék.
Az előterjesztő azt kifogásolta a 44/1997. (IX.19.) AB számú határozatban, amelyre már történt utalás, hogy a tűzoltóságok tűzoltási és műszaki mentéséhez szükséges technikai eszközeinek, felszereléseinek beszerzésére, fejlesztésére lenne csak felhasználható a vagyonbiztosítás címén a biztosítóhoz befolyt összeg. De miután a biztosítóknál nem jelentkezik külön a biztosítási befizetéseknél, hogy ezek milyen célú befizetések, tehát általában olyan szabályozások alapján történik a befizetés, hogy a vagyonbiztosítás összevont kategóriája következtében egyszerre jelenik meg a jégkárbiztosítás, a Casco-biztosítás, a növénybiztosítás, a szállítmánybiztosítás, a felelősségbiztosítás és így tovább - joggal felmerül, hogy kérem, aki felelősségbiztosítást köt, miért ő viselje a tűzkárral kapcsolatos olyan eszközök beszerzését, díját, amelyekre a tűzoltóságnak szüksége van ahhoz, hogy továbbfejlessze a saját eszköztárát. Tehát itt egyértelmű, hogy önkényes és diszkriminatív volt ez a törvényes rendelkezés.
Azt hiszem, éppen arra nem adott választ a korábbi törvény, hogy miért éppen a felsorolt biztosítási módozatokban érintett biztosítottak viseljék a tűzoltóságok törvényben előírt támogatásának fedezeti alapját. Tudniillik ami mindenképpen szembeötlően alkotmányellenes rendelkezés volt a korábbi törvényben, és ami egyszerűen érthetetlen számomra, az az, hogy a kormányzat jogalkotó részlegének ez nem tűnt fel. Azokkal az állampolgárokkal, akiknek van valamilyen biztosításuk, például adott esetben egy növénybiztosítás, azokkal megfizettetik a tűzkárbiztosítás 1 százalékát, de akinek nincs biztosítása, azoknak nem kell tenniük semmit sem a tűz elhárítása érdekében. Ez nyilvánvalóan egy dilettáns megoldás.
Hangsúlyozom, nagyon szeretném, ha mindenki megértené: a Független Kisgazdapárt azt mondja, hogy minél szélesebb körű biztosításokra van szükség, minél több biztosításra van szükség, és szükség van arra, hogy a biztosítók tisztességes pénzösszegeket fizessenek be az állami kasszába, és ebből oldódjék meg a tűzoltóság összes problémája. De kérem, ehhez nyilvánvalóan nem lehet olyan törvényt alkotni, hogy az egyik fizessen, a másik ne fizessen. Tehát itt egyértelmű, hogy abból az alkotmányos alapjogból kell kiindulni, hogy nemcsak a természetes személyeknek, hanem a külföldieknek és a jogi személyeknek is hozzá kell járulniuk az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei között szereplő közteherviselési kötelezettségekhez.
Mint az előbb említettem, óriási összegről van szó, még akkor is, ha nem tudjuk, hogy konkrétan a tűzoltóságnak milyen összegekre lenne szüksége. Nem lehet tudni, hogy hány év bevételre lenne szükség ahhoz, hogy a tűzoltóság rendelkezzen ezekkel az eszközökkel. De miután jeleztem, hogy milliárd forintot meghaladó éves bevételt jelent az 1 százalék is, ha egy jó törvényalkotással itt akár 5 vagy 6 százalékot fizetnének a biztosítók, az nem azt jelenti, hogy az államnak meg kellene engednie, hogy a biztosító áthárítsa a saját költségét a biztosítottakra. Tudniillik annál a konstrukciónál, amit dilettáns módon a kormány korábban csinált, az volt a legnagyobb baj, hogy a biztosító 1 százalékos átutalási kötelezettségét minden további nélkül át tudta hárítani a biztosítottakra. A Független Kisgazdapárt pedig egy olyan megoldást javasol, hogy ne tudja a biztosító áthárítani a biztosítottakra, tehát hogy ne a kisember fizesse ennek a költségeit, ugyanakkor a tűzoltóság megfelelő összeggel rendelkezhessen ahhoz, hogy a saját gondjait megoldhassa.
Hadd utaljak arra, hogy nemcsak a bankoknak kellene pénzeszközöket juttatni ahhoz, hogy csodálatos palotákat építsenek maguknak, hanem lehetne adott esetben a tűzoltóknak is, hogy ne olyan nyomorúságos eszközökkel kelljen egy veszélyhelyzetet elhárítaniuk, ami az életveszélyt fokozza és az eredményességet csökkenti.
(12.40)
Több alkalommal fölhívtam a közvélemény figyelmét, most is felhívom rá: a közelmúltban jelent meg a médiákban, hogy a Mol Rt.-nek a magyar kormány elengedett 13 milliárdot. Nem kívánok nem összehasonlítható adatokat párhuzamba állítani, de emlékezzenek vissza, hogy Kuncze Gábor belügyminiszter úr a hivatala legutolsó időszakában, az elmúlt napokban 12,4 milliárd forintot igényelt összesen a közbiztonság rendbetételére. Szeretném jelezni, hogy sajnos itt is mostohagyermekként bántak a tűzoltósággal, mert a tűzoltóságra egyetlenegy fillért sem mondtak külön, hogy nekik is jutna ebből.
Szeretném rögtön jelezni, hogy az SZDSZ a kormányzati struktúrába való beépülésekor nyomban kimutatta a foga fehérjét, hogy a tűzoltóság a számára mostohagyermek. Azért állítom ezt, mert hiszen Wekler Ferenc volt korábban kijelölve az államtitkári feladatokra, neki jutott volna a tűzoltóság. (Derültség.) És azon vesztek össze Kuncze Gáborral, hogy ki ne felügyelje a tűzoltóságot, mind a kettő el akarta magától hárítani, hogy neki nem kell a tűzoltóság, így került - ne vegye rossz néven, államtitkár úr - Világosi Gábor a jelenlegi államtitkári pozícióba. (Derültség.)
Ezt bizony meg kell említenem, mert sajnos a tűzoltóság egész helyzete mutatja ezt a packázást, az ide-oda lökdösődést és azt a tényt, hogy a tűzoltóság helyzete a mai napig nincs rendezve. Megbocsássanak, nekem tényleg csak a tényekhez kell ragaszkodnom (Bauer Tamás: Látszik!), hiszen nekem egyformán kedves a rendőrség és a tűzoltóság, mert mind a kettő speciális feladatokat lát el. De önmagában az a tény, hogy most Horn elvtárs adott Pál elvtársnak 13 milliárdot, hogy jobban éljenek a Mol Rt.-ben, amely egyébként Európa egyik leggazdagabb vállalata... - akkor úgy gondolom, hogy ezt a 13 milliárdot például oda lehetett volna adni a szóban forgó problémák megoldására.
De hadd tegyek még egy javaslatot, ha ezt nem fogadják el. Számos alkalommal elmondtam, hogy egyedül a forint csúszó leértékelése kapcsán 2300 milliárd forint árfolyamvesztesége halmozódott föl Magyarországnak. Ha az inflációt csak 5 százalékponttal csökkentenék - de az ilyen dilettáns megoldással, mint amit most terjesztett be a kormány, megint növelni fogják az inflációt -, ebben az évben 200-225 milliárd forint megtakarítást jelentene, amelyet kitűnően fel lehetne használni a tűzoltóság azonnali rendbetételére. De hadd legyen szabad arra rámutatnom, hogy ha a kormány a Független Kisgazdapárt korábbi előterjesztéseire is odafigyelt volna, akkor bizony mindenképpen meg kellett volna fogadnia azt a kisgazda álláspontot, hogy a 835 milliárd forint belső államadósság után fizetett kamatot mindenképpen radikálisan csökkenteni kellene azért, hogy az állam stratégiai feladatai ellátásához - tehát olyan feladatok ellátásához, mint a tűzoltóság anyagi rendbetétele - az ilyen összegeket fel lehetne használni.
Remélem, hogy a hátam mögött nem történik megint olyan elnökváltás, mint a múltkor, mert hátra szemeim nincsenek. (Dr. Toller László: Ezen meg vagyunk döbbenve. - Derültség.) Ezért már előre jelzem, hogy mindjárt fogom az összefüggéseket a két tétel között felemlíteni, de bizony a 2800 milliárd forintból, amit megtakaríthattunk volna, fel lehetett volna építeni 1000 kilométer autósztrádát, fel lehetett volna építeni hidakat. (Közbeszólások: Tárgyra! Térjen a tárgyra! Hogy jön ez ide?) Ezt azért említem, mert ezek a tűzoltóság munkájával úgy vannak összefüggésben, hogy a tűzoltók hamarabb és biztonságosabban elérhették volna a rendeltetési helyet, és még maradhatott volna kellő összeg a tűzoltóság rendbetételére is.
Nos, én úgy gondolom, a baj az, hogy a tűzoltóságot a kormány éppúgy mostohagyermeknek tekintette eddig is, és úgy tűnik számomra, a mostani előterjesztés folytán a következőkben is így akarja tekinteni, mint a tűz elleni védekezésről és a műszaki mentésről szóló egyéb feladatait is. A Független Kisgazdapárt nevében kijelenthetem, mi nem fogjuk tűrni azt, hogy a tűzoltóság ilyen helyzetbe kerüljön a harmadik évezred küszöbén. Számunkra ez nem Európa, számunkra ott kezdődik az európai életmód, ha ahhoz megfelelő biztonság is tartozik. Ez pedig egy magas technikával felszerelt, jól dotált tűzoltóság nélkül nem képzelhető el. Ezt szeretné a Független Kisgazdapárt elérni, ennek a módosítása lenne szükséges, nem pedig mondvacsinált jogi kérdések olyan megvitatására, amely a kormányzati munka gyenge jogi hátteréből fakad.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
