AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat igazából egyetlen célt szolgál. Ez a cél a jelentős fejlődési képességgel bíró vállalkozásokba történő befektetések előmozdítása, az ilyen vállalkozások tőkéhez jutási lehetőségeinek jelentős mérvű javítása.
Ezért nem véletlen, hogy a gazdaság szereplőit teljeskörűen képviselő kamarák - azaz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Kézműves Kamara, a Magyar Agrárkamara - is sürgősnek tartják a kockázati tőke magyarországi befektető, finanszírozó tevékenységéről szóló törvény megalkotását, és hasonló véleményen van a vállalkozók több nagy érdekképviseleti szervezete is, így például az IPOSZ és a VOSZ, továbbá az innovációra támaszkodó vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Innovációs Szövetség is.
Tisztelt Ház! A kis- és középvállalkozások, különösen az induló, illetve új növekedési pályára álló vállalkozások legnagyobb problémája a tőkehiány. Korábbi helyzetünk, a befutott fejlődési pályánk következménye, hogy általában alultőkésítettek és különösen hiányában vannak a fejlesztésre fordítható likvid tőkének. A likvid források bevonását a rászoruló vállalatok igen nagy hányada nem képes hitel formájában megszerezni állami rásegítő megoldásokkal sem. Világszerte probléma, így nálunk is, hogy a kis- és középvállalkozások és különösen az induló, illetve új növekedési pályára álló vállalkozások nagy hányada nem képes a fejlesztései finanszírozásához banki hitelhez jutni, mert nem tudnak megfelelni a pénzintézeti hitelezés követelményeinek. Ez még olyan országokban is nehézségeket okoz, ahol a hitelintézeti szektor sokkal több tapasztalattal bír a vállalkozásfinanszírozásban s ahol a vállalkozások jövőbeni várható jövedelemtermelő képességét sokkal inkább elfogadják a hitelnyújtás alapjaként, mint nálunk.
Emellett még azoknál a vállalkozásoknál is, amelyek kaphatnak banki hitelt, az azzal járó adósságszolgálat a felfutás gátjává válhat, mivel a törlesztést rendszerint már akkor meg kell kezdeniük, amikor a jövedelemtermelő képességük még alacsony, az tehát elvonja a forrásokat a további fejlesztési beruházások elől. Éppen ezért a vállalkozások ezen körében a számottevő fejlesztéseket többnyire nem lehet hitelfelvétellel finanszírozni. Ebben a körben a fejlesztés finanszírozására a tartós tőkebevonás alkalmas. A jelenleg működő pénzügyi intézményrendszerünk csak részben megfelelő arra, hogy megoldja az alultőkésített vállalkozások problémáit. Ezen a helyzeten segíthet a kockázati tőketársaságok, illetve tőkealapok intézményének létrehozása.
Tisztelt Ház! Az aggályok eloszlatására ki kell emelni, hogy a törvény nem fosztja meg az itt működő kockázati tőkéseket az eddig élvezett döntési és cselekvési szabadságuktól, s a jövőben sem nehezíti meg számukra a piacra lépést. A szabályozás nem kényszeríti a kockázati tőkéseket az új feltételek elfogadására. Az üzletág sajátosságaihoz illesztett mozgásformát kínál azoknak, akik az azzal járó előnyökért vállalják a szabályok betartását. Ezek a szabályok részben az ide befektetők, részben a kockázati tőkét befogadó vállalkozások ésszerű biztonságát és úgyszintén a gazdaság áttekinthető és kiszámítható működésének védelmét szolgálják. Bizonyos előírásokat pedig a sajátos adószabályok tesznek szükségessé. Mindazoknak, akik ezt nem vállalják, a törvény érintetlenül meghagyja az eddig élvezett döntési és cselekvési szabadságukat. Továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a külföldi kockázati tőke minél erőteljesebben vegyen részt a magyar vállalkozások fejlesztésében s hogy ehhez hazai kockázati tőkések is társuljanak.
A kockázati tőkéről szóló törvény megalkotásának szükségességét szakmai szempontból a következők indokolják:
1. Ahhoz, hogy a kockázati tőkecégek a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő mértékben vegyenek részt a vállalkozások fejlesztésében, elengedhetetlen olyan feltételrendszer kialakítása, elsősorban az ilyen számviteli és adózási szabályok bevezetése, amely ésszerű mértékben figyelembe veszi az üzletág sajátosságait.
2. Tudomásul kell vennünk, hogy a kockázati tőke csak akkor képes ellátni a maga pénzügyi közvetítő szerepét a vállalkozások finanszírozásában, ha a pénztulajdonosok hajlandók ide befektetni. Ezért kell a befektetési hajlandóságot olyan szabályozással erősíteni, amely ésszerű mértékben kompenzálja a kockázati tőke versenyhátrányát - hosszú futamidők, bizonytalan megtérülés - a megtakarítások piacán. Nagy figyelmet fordítottunk ugyanakkor arra, hogy ez a szabályozás versenysemleges legyen, s ne adjon lehetőséget az adórendszer kijátszására.
3. A rendezett jogi keretek mindig fontosak a befektetők számára. Minden bizonnyal nagyban segíti a jelentősebb hazai és külföldi tőke bekapcsolódását vállalkozásaink kockázati finanszírozásába, ha jogilag rendezett feltételek és e területekhez illeszkedő szabályok között történik a forrásgyűjtés és -felhasználás.
4. Célszerű megteremteni annak jogi lehetőségét és kereteit, hogy a kockázati tőke önálló jogi személyiségű alapok formájában is működhessen. A kockázati tőke alapszerű működését az eddigi jogi szabályozás nem tette lehetővé.
5. A befektetési alapokra vonatkozó törvényi szabályozásunk gyakorlatilag kizárja, hogy ezek a vállalkozások kockázati finanszírozásával foglalkozhassanak. Ez nem a szabályozás hibája. A befektetési alapok a kockázati tőkétől eltérő minőséget képviselnek a pénz- és tőkepiacon, s törvényi szabályozásuk ehhez illeszkedik. Alapos mérlegelés után döntöttünk úgy, hogy a kockázati tőke szabályozása nem illeszthető be a befektetési alapok szabályozásába.
6. Gazdaságfejlesztési céljainkat jól szolgálná, ha megfelelően kedvező adófeltételek és számviteli szabályok biztosításával elérnénk, hogy Közép-Kelet-Európában Magyarországon telepedjenek meg külföldi tőkét mozgósító kockázati tőkecégek és alapok, s innen végezzék el pénzügyi műveleteiket.
7. A pénztulajdonosok, valamint a finanszírozást kereső vállalkozások érdekében célszerű a kockázati tőketársaságok és alapok pénzügyi közvetítő szerepéhez illeszkedő garanciális szabályokkal is erősíteni ezen piaci szereplők megbízhatóságát.
8. A pénz- és tőkepiac zavartalan működésének s a kellő tapasztalatokkal nem rendelkező pénztulajdonosok védelmében biztosítani kell, hogy a forrásgyűjtőként megjelenő kockázati tőkecégek ne legyenek összetéveszthetőek a más minőséget képviselő szereplőkkel.
Tisztelt Ház! A kockázati tőke működésének egyik kulcskérdése a befektetésekből való kivonulás megvalósítása. Ennek leggyakoribb eszköze, hogy a kockázati tőketársaság, illetve alap a tulajdoni hányadát eladja a tulajdonostársaknak vagy szakmai befektetőknek. A legjobb vállalatok esetében a kivonulás megvalósításának lehetőségét a tőzsdei bevezetés kínálja. Mindenütt jelen levő igény ugyanakkor az is, hogy jöjjenek létre olyan szervezett értékpapírpiacok, illetve a meglévő piacok olyan szekciói, amelyek képesek és alkalmasak a nagy növekedési képességű kis- és középvállalkozások értékpapírjainak bevezetésére és forgalmazására. Ilyen sajátos értékpapírpiacot hozott létre az USA, és most indulnak hasonló piacok Európában is. Európai integrációnktól várható, hogy ezek a piacok mindinkább elérhetővé válnak a magyar vállalkozások számára is.
A törvénytervezet a befektetésekből való kivonuláshoz sajátos szabályokat nem rendel, hanem a kockázati tőke számára is meghagyja mindazt a döntési és cselekvési szabadságot, amelyet más befektetők is élveznek. Világosan látjuk, hogy ez a törvény önmagában nem alkalmas arra, hogy megoldja a kis- és középvállalati kör problémáinak nagy részét, viszont hasznos része lehet annak. Ennek alátámasztására először gondoljunk arra, hogy a kockázati tőketársaságok, illetve alapok minimális alaptőkeigénye csak 500 millió forint, és ekkora alaptőke mellett egy befektetésre maximum 75 millió forint, vagyis középvállalkozási mértékrend fordítható.
A kockázati tőke nagyobb aktivitása világszerte elsősorban a nagy növekedési képességű, közepes és nagyobb kisvállalkozások esélyeit bővíti arra, hogy hozzájuthassanak a fejlesztésükhöz szükséges finanszírozáshoz és szintúgy ahhoz a fejlesztést segítő közreműködéshez, amelyet a kockázati tőke biztosít a részvételével működő vállalkozásoknak.
A kis- és közepes méretű vállalkozások nagyobb köre, amely közvetlenül nem részesül a kockázati tőkebefektetés előnyeiből, a kockázati tőke révén megerősödő vállalkozások piacán való beszállítási lehetőségek, illetve az azok növekedésével bővülő gazdasági kapcsolatok, valamint a gazdaság élénkülése és erősödése révén élvezi ennek előnyeit.
Tanulságul szolgálhatnak számunkra az Európai Uniónak a kockázati tőkebefektető finanszírozó aktivitásának ösztönzésére és irányítására vonatkozó törekvései. Az EU a maga gazdaságfejlesztési programjai keretében láthatóan nagy figyelmet szentel az olyan eszközök, programok kialakításának és alkalmazásának, amelyek révén ösztönözhetik a kockázati tőkevállalkozás fejlesztő és finanszírozó tevékenységét és különösen annak bekapcsolódását a kis- és közepes vállalkozások, valamint az innovációt megvalósító vállalkozások fejlesztésébe. A legjobb, fejlődőképes kis- és középvállalkozások finanszírozási helyzetének javítására a törvénytervezet egy állami viszontgaranciával megerősített tőkegarancia-konstrukcióval ösztönzi a kockázati tőkebefektetőket arra, hogy befektetéseik során ne kerüljék el a kis- és középvállalkozásokat, hanem hajlandók legyenek e szektort is célpiacuknak tekinteni.
(18.30)
Az állami részvétel nem a kockázati tőkebefektetés lényegét jelentő kockázat csökkentését jelenti, hanem kizárólag a kis- és középvállalkozói szektor kockázati tőkéhez jutási esélyeit hivatott javítani azáltal, hogy e szektor helyzetéből fakadó extrakockázat kiegyenlítésére irányul. A tőkegarancia nem a kockázat átvállalását, hanem ésszerű, piaci alapú megosztását jelenti. Az állami segítség reményeink szerint a kisvállalkozó bizalmát is erősíti a számára oly fontos működő tőke befogadásában.
A javasolt módszer harmonizál az EU kisvállalkozásokat támogató politikájával és gyakorlatával, a piacgazdasági érettség olyan eszköze, amely az EU-csatlakozást követően is fenntartható támogatási formaként működtethető. A kockázati tőkére vonatkozó speciális pénzügyi szabályokat az adó- és számviteli törvények módosítására vonatkozó, párhuzamosan tárgyalt javaslatok tartalmazzák. Az előterjesztés szerint a befektető magánszemélyeknek meg kell adni a jelenleg is létező befektetési kedvezményeket - a kockázati tőketársaságba vagy alapba történő befektetés esetén - a jelenlegi adóhitel-konstrukcióban.
A befektető magánszemélynél a befektetésből származó osztalék és a befektetés értékesítésekor elért árfolyamnyereség az általános szabályok szerint adózik. A társasági adó hatálya alá tartozó befektetők kedvezménye, hogy a kockázati tőketársaságban, illetve alapban levő befektetésükre szükség szerint céltartalékot képezhetnek, s ez nem növeli a társasági adó alapját. A kockázati tőkealap tőkejegyének hozama osztaléknak minősül, ezáltal a hozam adómentes a befektetőnél.
A kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap, amely csak alaptevékenységét folytathatja, meghatározott feltételek teljesülése esetén nulla százalékos adókulccsal adózik, és keletkezett jövedelemadóztatása a jövedelemtulajdonosoknál történik. Amennyiben a tőketársaság, illetve az alap e feltételeket nem teljesíti, akkor utólag köteles megfizetni a teljes adót, s annak a késedelemből adódó pótlékait.
A kockázati tőke szektoron belüli versenysemlegességének biztosítása érdekében a kockázati tőkealapra vonatkozó adószabályok azonosak a kockázati tőketársaság adóztatásának szabályaival. Ezért eltérnek a befektetési alapok adószabályaitól, és nem biztosítanak azokéhoz hasonló adómentességet. A vállalkozás, amelybe a kockázati tőke befektetett, valamint a kockázati tőkealap kezelője az általános szabályok szerint adózik. Nem terjed ki az adómentesség a helyi adókra. A vonatkozó adószabályok viszont az adó alapját képező nettó árbevétel meghatározása során figyelembe veszik a kockázati tőke sajátosságait, s ezért a beszerzési költségek között figyelembe lehet venni a befektetések beszerzési árát is.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a kockázati tőkebefektetést végző társaságok, a kockázati tőkealap-kezelők, a kockázati tőkealapok, valamint a külföldi vállalkozások e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató fióktelepének állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletre bízná.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy a kockázati tőkebefektetésekről, kockázati tőketársaságokról, valamint kockázati tőkealapokról benyújtott törvénytervezetet vitassák meg, és a hazai vállalkozások várakozásainak megfelelően még a tavaszi ülésszakon fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
