DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN
DR. SZABÓ IVÁN (MDNP): Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Több napilap, így a Népszabadság és a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy a bankok privatizációja során jogalkalmazási anomáliák révén vélhetően jelentős kár érte az államot. Az időközben lezajlott további események kapcsán az is lehet, hogy a dolgozókat károsították meg. A hatályos privatizációs törvény értelmében a magánosításra kerülő bankok alkalmazottai a jegyzett tőke maximum 15 százalékát az államtól kedvezményes áron megvásárolhatják. A kedvezmény mértéke sajnálatos módon az 1995. évi XXXVIII. 56. §-ának (2) és (3) bekezdésében ellentmondásosan került meghatározásra. Míg a (2) bekezdés szerint - szó szerint idézem: "a munkavállalók számára az eladási árnak legfeljebb 50 százaléka erejéig adható árkedvezmény és/vagy részletfizetési lehetőség"; addig a (3) bekezdés szerint "a dolgozói részvények értékesítésekor a névértéket kell vetítési alapnak tekinteni."
Mindkét fogalmazás szerinti kedvezményadásra van gyakorlat, melyet két, homlokegyenest ellentétes minisztériumi állásfoglalás is alátámaszt. A Pénzügyminisztériumé a névértéket, az Igazságügy Minisztériumé az eladási árat tekinti elfogadhatónak.
A Magyar Hitelbank, a Takarékbank és a Kereskedelmi és Hitelbank privatizációja során a névérték szolgált kiindulási alapként. E bankoknál azért izgalmas a kérdés, mert a névérték és az eladási ár között 300 százalék eltérés mutatható ki. E három bank esetében a privatizációs kedvezmény különbözete meghaladja a 2 milliárd forintot; vagyis ha az Igazságügyi Minisztérium és az idézett törvényhely (2) bekezdését vesszük mértékadónak, ennyi, az államot megillető bevétel vándorolt magánzsebekbe. Ellentétes jogalkalmazás tapasztalható az OTP esetében, ahol a kedvezményt az eladási ár bázisán számították ki. Ebben a esetben viszont felvethető, ha mégis a PM, illetőleg a (3) bekezdés szerinti eljárás a helyes, akkor az állam vett ki több száz millió forintot az alkalmazottak zsebéből - jogtalanul.
Nyilvánvaló, hogy egyidejűleg és egymás mellett a két jogértelmezés nem állhat meg. Kérdezem tehát a tisztelt miniszter asszonyt: mit szándékozik tenni az ellentmondásos helyzet feloldására, a vagy az államot, vagy a dolgozókat ért sérelem orvoslására?
Kérem válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
