KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány, továbbá az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, valamint a választási eljárásról szóló törvény módosításából álló csomag, amelyről az Országgyűlésnek döntenie kell, a jogalkotás által alapot biztosít ahhoz, hogy az alkotmány és a kisebbségi törvény rendelkezéseinek, az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének hosszabb idő óta igényelt választójogi feltételrendszeréhez végre megoldást találjunk.
A hazánkban élő kisebbségekkel történő konzultációs folyamat eredményeként kialakult és hatpárti egyeztetésre is bocsátott törvényjavaslat szerint a kisebbségek országgyűlési képviselőinek megválasztása az általánostól eltérő szabályok keretében a kedvezményes megkülönböztetés elvének érvényesítésével történne. Ennek a sajátos közjogi normákból álló, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító választási rendszernek az alkalmazása természetesen egyben azt is magában foglalja, hogy egyes alkotmányos elvek érvényesülését, így például az általános és egyenlő választójog követelményét a célok által vezérelten korlátozni kell. Az alkotmányos jogok korlátozása a szükséges mértékben és ehhez igazodó arányokkal valamely más alkotmányos alapjog érvényesítése céljából jogállami feltételek között általában megengedett.
A kormány megítélése szerint ugyanakkor alkotmányossági szempontból az a legkevésbé aggályos megoldás, ha a kisebbségek képviselőinek megválasztására első alkalommal, azaz 1998-ban nem az általános választásokkal együtt, májusban, hanem megfelelő felkészülési időt hagyva ez év októberében, az önkormányzati választásokkal egyidőben kerül sor.
Úgy gondolom, hogy a kisebbségi választásokkal kapcsolatos parlamenti vita tanulságos volt. A törvénycsomag vitája kapcsán elhangzott pro és kontra érvek megvilágították a törvényjavaslatban foglalt szabályozás támogatható megoldásait és hiányosságait egyaránt. A leginkább vitatott kérdések egyike éppen a kisebbségi képviselők választásának időpontja volt. Itt és most a módosító indítványok közül ezért kiemelten ezekről kívánok szólni.
Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság módosító indítványai, amelyekkel mind az anyagi jogi, mind pedig az eljárásjogi szabályok hatályba lépését a törvény kihirdetésének napjára kívánják előrehozni, azt célozzák, hogy a kisebbségi országgyűlési képviselők választására a kormányjavaslat alapkoncepciójától eltérően már ez év májusában sor kerülhessen.
Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kisebbségi országgyűlési képviselet megteremtése nemcsak rendkívül fontos, de a többéves mulasztás miatt sürgető feladatunk is. Sajnálatos tény, hogy a választási rendszer átfogó reformja az alkotmányozási folyamat sikertelensége miatt nem történhetett meg, így a kisebbségi képviselet ügye is megoldatlan maradt. Mindazonáltal a kormány következetes álláspontja szerint a Magyar Köztársaság Országgyűlése a módosító javaslatokat vezérlő szándékokat elismerve az indítványok elfogadásával nagyobb kárt okozna a jogállamiság, jogbiztonság elvének megsértésével, mint amekkora előnnyel járhat a hazai kisebbségek országgyűlési képviselőinek májusi megválasztását szolgáló jogi lehetőségek biztosítása.
A kormány álláspontja azon az elvi okfejtésen alapszik, amelynek lényege a következő:
Az országgyűlési képviselők 1998. évi választásának időpontját már több héttel ezelőtt kitűzte a köztársasági elnök, és a választás napjáig már most is kevesebb mint 72 nap van hátra. A jogbiztonságot feltételező jogállami működésben közjogi, szokásjogi gyakorlat, hogy a választás kitűzése után érdemben nem változhatnak meg a választójogi feltételek. Ezt a követelményt a szabadon választott parlamenti működési gyakorlat eddig következetesen érvényesítette.
Az alkotmány tételes szabálya, miszerint a Magyar Köztársaság jogállam, ezt a közjogban érvényesítendő szokásjogi követelményt normatív paranccsal az alkotmányosság zsinórmértékéül írja elő. A jogbiztonság követelménye az Alkotmánybíróság nem egy döntése által megerősítve többek között azt jelenti, hogy valamennyi jogszabályt, így különösen a demokratikus alapintézményeket érintőeket olyan határnappal kell hatályba léptetni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre a végrehajtásához szükséges felkészülésre.
Ha a választások előtt néhány héttel fogad el az Országgyűlés egy olyan törvényt, amely kihirdetésének napján hatályba lépve egy teljesen új jogintézmény létrehozásával az addig még soha nem alkalmazott alkotmányjogi szabályokat iktat be választási rendszerünkbe, joggal felvetődhet a jogbiztonság sérelmének veszélye. Ezzel a megoldással ugyanis a választójog gyakorlását illetően nemcsak a választópolgárokat bizonytalaníthatja el, hanem a választások törvényességének biztosítására hivatott választási szervek korrekt munkáját is veszélyeztetheti ez az erőltetett menetű, felkészületlenséggel és kapkodással terhes közjogi helyzet.
Ennél is jelentősebb probléma a kisebbségek választójoga, akik érdekében megalkotni szándékozunk ezeket a szabályokat, akiket ugyanakkor a jog tartalmát tekintve sajátosan kétes értékű helyzetbe hozhatunk azáltal, hogy tételes jogot alkottunk ugyan, de a szavazásig rendelkezésre álló rövid időtartamra figyelemmel nem biztosítjuk a jogaik kiteljesítéséhez és ezek gyakorlásához szükséges feltételeket.
A jogbiztonság követelményéből fakad az az igény is, hogy a jogszabályok kiszámíthatóak legyenek. A kiszámíthatóság igencsak megkérdőjelezhető abban a jogrendben, ahol a választás kitűzése után a már megkezdett választási folyamat közepette változnak meg az országgyűlési képviselőválasztás általános feltételei egy alapvető jelentőségű módosítás által.
Mindezekre tekintettel a kormány álláspontja az, hogy a kisebbségek országgyűlési képviselőinek megválasztásáról szóló törvények azonnali hatályba léptetése alkotmányjogi szempontból és az alkotmányos működés gyakorlata tekintetében egyaránt aggályokat támaszt, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az erre irányuló módosító javaslatokat ne fogadja el. Kérem tisztelt képviselőtársaimat ugyanakkor, hogy a jelzett törvényjavaslatokat az előterjesztők által támogatott módosító javaslatokkal szíveskedjenek elfogadni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
