GYIMÓTHY GÉZA

Teljes szövegű keresés

GYIMÓTHY GÉZA
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kormány által beterjesztett törvényjavaslat egyik súlyponti kérdése a 32. §, tehát az állatkísérletek engedélyezése és ellenőrzése. E vitaszakasz 214. pontjában tíz képviselő úr nyújtott be olyan módosító indítványt, mely a 32. § (1) bekezdését az alábbiakban módosítaná: ne a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hanem - véleményem szerint is - az illetékes, a földművelésügyi miniszter hozná létre az Országos Állatvédelmi és Kísérleti Bizottságot, az OÁKB-t.
Amikor Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr nyújtotta ezt be, akkor már az általános vitában én is és nagyon sokan elmondtuk, nem jó dolog, hogy az állatok védelméről, kíméletéről szóló törvényt nem a Földművelésügyi Minisztérium mint illetékes minisztérium, hanem más szaktárca nyújtotta be. Itt, gondolom, a többi képviselőtársam is a módosításnál azt vezeti be, hogy legalább az Országos Állatvédelmi és Kísérleti Bizottság esetében, amely a legfontosabb kérdésben, az állatkísérletek engedélyezésében és ellenőrzésében hivatott eljárni, ott ne a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hanem a szaktárca, azaz a földművelésügyi miniszter hozza létre ezt a testületet. Ezzel sajnos az előterjesztő nem ért egyet, és a környezetvédelmi bizottságnak még egyharmada sem támogatta.
Gyakorlatilag itt látom a problémát, ezért kénytelen vagyok egy kicsit tágabb körben e vitaszakaszban kifejteni azt, hogy amikor állattenyésztésben például 3-4 százalékos az árbevétel után a jövedelemtermelés, hogyan tudja megfizetni majd az a gazda, az az állattartó, amikor, mondjuk, az eddigi állatlétszámot szállították egy gépkocsi platóján, és akkor most olyan rendeleteket hozunk, amikor az állatlétszámot jelentősen csökkenteni kell, vagy akár a ketreces tartás vagy a tartási módok egyéb formájában szigorításokat hozunk. Ki fogja biztosítani ehhez a pénzforrást? Mert az Európai Unió országaiban erre természetesen kapnak a gazdák, a termelők külön anyagi eszközöket, amiből meg tudják oldani.
Nem értünk egyet a törvény koncepciójával, hiszen ha a Környezetvédelmi Minisztérium szempontjai lesznek az elsődlegesek, akkor nagyon szigorú szankciókat hoznak, és egy-két éven belül, majd a hatálybalépéskor ezeket a gazdáknak, a termelőknek végre kell hajtani. Véleményem szerint hét-nyolc éven belül nem leszünk az Európai Unió tagja, addig nagyon fokozatosan kellene a gazdákat, a magyar mezőgazdaságot, az állattartókat felkészíteni arra, hogy ilyenek lesznek. Mire gondolok? Amikor, mondjuk, egy istálló négy-öt éven belül amortizálódik, tönkremegy, akkor ha most mi egy-két éven belül rákényszerítjük, hogy a technológiát azonnal kicserélje a törvénynek megfelelően, ez az adott állattartó tönkremenését jelenti. De ha a távlati célt megcélozzuk, és főleg, ha minimális anyagi eszközökkel, de támogatjuk azokat az előírt célokat, amit el kell érni, ha Magyarország, a magyar mezőgazdaság bekerül az Európai Unióba, akkor már lehetne, mert négy-öt vagy hat év múlva úgyis kiváltja azt a technológiát, mondjuk, a ketreces tartás helyett a mélyalmos tartást, ezt csak példaként mondtam.
Ezért nem értek egyet ezzel a koncepcióval, hogy mindenképpen a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter kompetenciájába utalja ennek a fontos kísérleti bizottságnak a létrehozását is, mert akkor természetesen elsősorban azok a személyiségek, elsősorban az a szemlélet fog uralkodni abban a bizottságban, nem pedig az a gyakorlati érdek, hogy természetesen meg kell felelni ez Európai Unió normáinak, de hosszú átmenetekkel. Ebben látom az egyik kulcskérdést, hogy a tisztelt minisztérium és maga a kormány, mivel a miniszterelnöki felelősségről szóló törvény van Magyarországon, tehát a miniszterelnök felel az egyes miniszterek munkájáért is, ezért nagyon elhibázott ez a koncepció, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumra és a miniszterre bízta e törvény gondozását, hiszen nem véletlen, hogy ez hosszú évek óta vajúdik. Még egyszer elmondom, a Földművelésügyi Minisztérium által képviselt szervezetek, maguk a szakemberek, az agrárszakemberek is úgy látják, hogy beláthatatlan következményei lesznek, ha ezt a törvényt rövidesen elfogadják.
Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem