KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Házelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitára készülve és kézbe véve a kormányprogramot, arra voltam kíváncsi, hogyan sikerül összeegyeztetni - ahogy az imént Torgyán József úrtól hallottuk - a nézetrendszerében, programjában és szellemiségében egymáshoz igen közel álló két párt, a Fidesz és a Kisgazdapárt választási ígéreteit. (Derültség az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Vajon hogyan hozhatók össze Orbán Viktor és Torgyán József választási programjai, ígéretei az Orbán-Torgyán-kormány programjává?
Hadd idézzek néhányat a Független Kisgazdapárt elnökének a választási kampányban elhangzott ígéreteiből: a csúszóleértékelést azonnal megszüntetjük; az autópályadíjakat azonnal eltöröljük; azonnal bevezetjük a 0 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot (Derültség az MSZP padsoraiban. ); 15 százalékra mérsékeljük az általános forgalmi adót; eltöröljük a lakások után fizetendő áfát; eltöröljük a háztartási energia általános forgalmi adóját; a hitelkamatokat leszállítjuk 11 százalékra; az alkotmányban deklaráljuk a fiatalok első lakáshoz és első munkahelyhez való jogát; bevezetjük a halálbüntetést - ezt csak ideiglenesen -; kétkamarás parlamentet hozunk létre; a köztársasági elnök közvetlen választását biztosítjuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha valaki végigolvassa a kormányprogramot, azt találja, hogy a Torgyán-programból tulajdonképpen csak Torgyán József maradt. (Derültség az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Hozzáteszem, ez sem kevés (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.), sőt, ha a 2000. évre gondolok, még talán sok is. (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
Ha a Fidesz ígéreteinek megvalósulását keresem a programban, némileg hasonlóképpen járok, hiszen azt olvastam a "Szabadság és jólét" című választási programban, annak is az elején - ahol még nem lankad az ember figyelme -, hogy "egyszeri, nagyarányú adó- és járulékcsökkentést hajtunk végre". A 7 százalékos gazdasági növekedést sem találom a programban, mint ahogy a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásának, támogatásának konkrétumai sincsenek már meg.
Ezek után beszélhetnénk persze a választópolgárok félrevezetéséről, netán tudatos félrevezetéséről - bár hozzáteszem, hogy ez azon pártok és választóik ügye, akik között ez létrejött. Ugyanakkor azonban rögtön hozzá kell tennem, hogy természetesen vannak a programban más ígéretek, mert hiszen többet fogunk költeni oktatásra, egészségügyi ellátásra, közbiztonságra, munkahelyteremtésre, a mezőgazdaság támogatására, az infrastruktúra fejlesztésére, a vidék fejlesztésére, a család és ifjúság támogatására, a nemzeti örökség ápolására, az önkormányzatok támogatására, az ipar támogatására, vállalkozásfejlesztések támogatására, és így tovább, és így tovább.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányprogram ötvenöt költségvetési kiadási tételt ígér, ötvenöt kiadási többletlehetőséget villant fel, ezek összértéke becslésünk szerint több száz milliárd forintot tesz ki. Ezzel persze nincs vége az ígéretek halmazának, hiszen ugyanakkor olvashatunk az adóterhek csökkentéséről, a járulékterhek csökkentéséről, a családi jövedelemadó bevezetéséről, vagyis együtt: ígéretet kapunk a bevételek csökkentésére, ugyanakkor ígéretet kapunk a kiadások jelentős növelésére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy olyan ellentmondás, ami folyamatosan végigvonul a programon, ami - teszem hozzá - végigvonult már a választási programokon, a választási ígéreteken is, ahogyan arra annak idején egyébként felhívtuk a figyelmet; de az ellentmondás jelen van a leendő kormány leendő minisztereinek különböző nyilatkozataiban is. Hiszen a gazdasági tárcák kiszemeltjei azt mondják, hogy fontos az egyensúly és a stabilitás - megőrzendő érték -, fontos a növekedés fenntartása, fontos az antiinflációs politika, és fontos a rászorultság elvének következetes érvényesítése is. Rögtön hozzáteszem, hogy ezen elvekkel a Szabad Demokraták Szövetsége egyetért, azok érvényesítését támogatja is.
Ugyanakkor, ha más tárcák leendő birtokosainak nyilatkozatait figyeljük, akkor itt is ellentmondásokra lelünk, hiszen szembemegy a stabilitás igényével a hiány növelése, márpedig a bevételek csökkentése és a kiadások jelentős növelése együtt, összességében a költségvetés hiányának növekedését jelenti. Ha viszont ez igaz, és elveszítjük a stabilitást, akkor nem lesz fenntartható a növekedés, sőt akkor egy idő után a növekedés meg fog állni, vissza fog majd fordulni. Ha ilyen mértékben nő a hiány, mint ahogy az ebből a programból kiolvasható, akkor ennek az lesz a következménye, kedves képviselőtársaim, hogy a kamatok csökkenése helyett a kamatok növekedése, az infláció csökkenése helyett az infláció növekedése fog bekövetkezni; vagyis nem érvényesülnek azok a fontos elvek és prioritások, amelyeket nyilatkozataikban megfogalmaznak az egyes tárcák - a gazdasági tárcák - leendő betöltői. Ami a rászorultság elvét illeti, itt sem járunk sokkal jobban, hiszen a rászorultság elvének érvényesítése ellen hat az alanyi jogon járó szociális juttatások rendszerének kialakítása, illetve visszahozása, aminek következményeként a rászorulóknak ugyan nem jut több, viszont azoknak, akik nem szorulnak rá - a felső középosztály tagjainak -, csorgatjuk a támogatások milliárdjait, esetenként tízmilliárdjait.
(15.10)
Ez szükségtelen, igazságtalan, felesleges és mindazon egyensúlyi folyamatokat veszélyeztető rendszer, ami ellen éppen fel kellene lépni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ellentmondás található, ahogy említettem, a gazdaságpolitika általános céljai és az egyes területeken hangoztatott ígéretek között. Hadd emeljek ki én is egy konkrét példát az előttünk fekvő programból!
Szó van itt az egészségügy területén jelentős kiadásnövelésekről. Nőni fog az egészségügyben dolgozók jövedelme, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakításával az erre fordított összegek nőni fognak, a sürgősségi betegellátás feltételeinek javítására sor fog kerülni, az amortizáció meg fog jelenni a támogatásokban, gondot fogunk fordítani a kapacitásproblémák rendezésére és így tovább, és így tovább. A másik oldalon a társadalombiztosítási járulékok csökkentésével kell szembenézni, egy ambiciózus résszel: a jelenlegi 49 százalékos társadalombiztosítási járulék négy év alatt 25 százalékra csökken. Kovács László beszélt arról, hogy ez hány száz milliárd forintos bevételkiesést jelent, de a program a jövő évre csak annyit fogalmaz meg óvatosan, hogy jelképesen néhány százalékot fogunk csökkenteni a járulékkulcsokon. Ez, tisztelt képviselőtársaim, azt fogja jelenteni, hogy kisebb lesz a járulékkulcs, kevesebb a bevétel, kevesebb a felhasználható forrás az egészségügy, illetve a nyugdíjak értékállóságának biztosítására. A másik oldalon pedig, ahogy említettem, több száz milliárd forintnyi kiadási többlet jelenik meg ismét a programban.
A program szerkesztői érzik ezt az ellentmondást, mert javaslatot is tesznek: a különbözetet fedezni fogjuk a dohány és alkohol jövedéki adójának emeléséből.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mi, magyar polgárok ennyit nem iszunk és nem dohányzunk. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
Elhangzott már kifogásként, és én ezt is osztom, hogy a program egy általános ígérethalmaz, amelyben nincsenek prioritások, ami nem fogalmaz meg ütemtervet, nem fogalmazza meg - szemben egyébként az ígéretekkel -, hogy a program a választási ígéretek ütemezett megvalósítását jelenti, hogy mit, mikorra, milyen módon kíván végrehajtani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha viszont mindenre hangsúlyt helyezünk, akkor semmi nem lesz hangsúlyos. Ha minden problémát egyszerre akarunk megoldani, akkor csak elodázzuk a problémák megoldását.
Eközben a program óhajokat fogalmaz meg, ám a konkrét megoldási javaslatokkal adós marad. Nem tudjuk meg többek között, hogy milyen radikálisan új megoldásai vannak a leendő kormánynak a közbiztonság javítására, az egészségügy reformjára, a regionális különbségek mérséklésére, a foglalkoztatás bővítésére, az európai uniós csatlakozási folyamat irányítására, az önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítására - egyáltalán: azt sem tudjuk meg, hogy mit szándékozik tenni az önkormányzatokkal. Nem tudjuk meg, hogy milyen elképzelései vannak a közigazgatás átalakításával kapcsolatban. Nem tudható meg a programból, hogy milyen összefüggéseket lát meghatározónak a gazdasági növekedés, a külgazdasági aktivitás, az államadósság, az államháztartás, a pénzügyi egyensúly kapcsolatrendszerében, és azokkal mit kíván kezdeni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormányzat szerencsés csillagzat alatt születik, mert beindult Magyarországon egy egészséges, fenntartható gazdasági növekedés - nem pangás, kedves Torgyán képviselőtársaim, hanem egy egészséges gazdasági növekedés. Ennek erősödése, ütemének felgyorsulása várható az elkövetkezendő években. A fenntartható gazdasági növekedés, illetőleg annak erősítése pedig legalább három dologra ad számunkra lehetőséget. Egyrészt most már ennek segítségével tovább csökkenthető az állam újraelosztó szerepe. Szigorú költségvetési politika mellett, ha vannak prioritások, akkor az elsőbbséget élvező területeken sor kerülhet a támogatások növelésére - adott esetben kiemelt növelésére is a helyzet rendezése érdekében -, míg más területen - természetesen éppen a gazdasági növekedés fenntartása és az egyensúly erősítése érdekében - a költségvetés kiadásai növekedésének alatta kell maradnia a gazdaság növekedésének. Ez pedig akkor lehetséges - és erre is feltételt teremt a fenntartható és tartós gazdasági növekedés -, ha hozzálátunk az eddig változatlanul maradt struktúrák átalakításához, megreformálásához. Ezzel kapcsolatos javaslatok egyáltalán nincsenek az előttünk fekvő dolgozatban. Márpedig, tisztelt képviselőtársaim, ez a három dolog együtt teremti meg annak feltételeit és együtt teszi lehetővé, hogy a terhek valóban és érezhetően csökkenjenek, hogy mindeközben a versenyképesség javuljon, és hogy ezen keresztül valódi esélyünk nyíljon a felzárkózásra.
Az előttünk fekvő program nem ezt az utat választja, tisztelt képviselőtársaim, és ezzel - az állításokkal éppen ellentétben - éppen a felzárkózásunk esélyét veszélyezteti akkor, ha valóban komolyan kell vennünk azokat az állításokat, amelyek a programban megfogalmazódnak. Bár rögtön hozzáteszem, azokkal is egyetértek, akik azt mondják, hogy konkrét állítások, konkrét megfogalmazások nincsenek, igazából nem tudhatjuk, hogy azok a javaslatok, amelyek azt mondják, hogy meg fogjuk vizsgálni, át fogjuk tekinteni, figyelemmel fogjuk kísérni, mit is jelentenek, mit is fog valójában a kormányzat csinálni az elkövetkezendő években.
Ami most ebből a programból kirajzolódik, az az állam szerepvállalásának az erősítését jelenti, ezen keresztül az állam újraelosztó szerepének az erősítését is, azaz a jövedelmek további központosítását - erre fog kényszerülni ugyanis a kiadások növekedése miatt. Ez viszont azt fogja jelenteni, hogy nem az adóterhek és járulékterhek csökkentése, hanem éppen ezek emelése irányába mozdul el a program. Ez a program nem a polgári Magyarország, hanem az adóemelés programja, tisztelt képviselőtársaim!
A Szabad Demokraták Szövetségének hozzászólói elemezni fogják a program gazdaságra, önkormányzatokra, szociálpolitikára, oktatásra, egészségügyi programra vonatkozó részeit, és ki fogják mutatni, hogy ezeken a területeken mindenütt rendre megtaláljuk ugyanazokat az ellentmondásokat, amelyeket általánosságban felvázoltam, és azt is ki fogják mutatni, hogy a konkrét megoldások, a konkrét elképzelések a program minden egyes eleméből is hiányoznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Fiatal Demokraták Szövetségének politikusai büszkén mondták az elmúlt napokban, hogy rekordidő alatt született meg a kormány programja. Én úgy látom, hogy nem rekordidő alatt, hanem korán született. Ez, tisztelt képviselőtársaim, egy koraszülött kormányprogram (Közbeszólás az MSZP soraiból: Inkubátorba vele!), amely érdemes lett volna arra, hogy tovább dolgozzanak rajta, hátha lehetőségünk lett volna arra, hogy érdemben bíráljuk, érdemben vitassuk az esetleg megjelenő konkrét javaslatokat.
Ebben a formában a Szabad Demokraták Szövetsége, tisztelt képviselőtársaim, a kormány programját nem támogatja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
