DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET
DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék hozzászólni ehhez a vitához, hiszen jómagam az első ciklusban a Budapesti és a Pest Megyei Egészségbiztosítási Önkormányzat tagja voltam.
Én önkormányzati hívő vagyok, de ez, ami működött, nem volt önkormányzat - ezt azért tisztán látni kell. Ez az önkormányzat - én elsősorban az Egészségbiztosítási Önkormányzatról beszélek, de a másikra is jellemző volt - valójában munkavállalói oldalról a szakszervezetek kinyújtott keze, ott is az MSZOSZ-nek a fő keze, de a másik oldalról is természetesen az érdekérvényesítő szervezet kinyújtott keze volt. De hol volt a társadalombiztosítottak képviselete? Sehol! Lehetett persze ott ülő emberek jó szándékából vagy egy jelentős részének ez volt az elképzelése, de valójában az önkormányzatiságot nem képviselték, hiszen amikor először volt választás, akkor még független társadalombiztosítás- vagy járulékfizető állampolgárok nem is indíthattak saját képviselőt, amit valójában, mondjuk, egy finn rendszer alapján be kellett volna tartani és be kellett volna vezetni. Tehát ezek nem szerepeltek benne.
Ebből adódóan rendkívül sok tisztázatlan pénzügyük volt, rendkívül sok rossz gazdálkodási momentum volt, az Egészségbiztosítási Pénztárnál sok visszaélés volt. Fel szeretném hívni a figyelmet az Állami Számvevőszék 1995-ös jelentésére és más jelentésre, amely egyértelműen azt mondja, hogy ezt a pénzgazdálkodást, ami a köz pénze, a magas járulékot fizető, mindenekelőtt bérből, keresetből élő fizető állampolgárok pénze, ezt rendezni kell, szigorú gazdálkodás alá kell tenni, ellenőrizni kell, és vissza kell juttatni azoknak, akik a járulékot fizetik, akik jogos tulajdonosai, tehát az egészségbiztosításra és a nyugdíjra. Ennek jelentős része más területekre fordítódott, ügyészi feljelentések voltak, hiszen ismerjük ebből az ÁSZ-jelentésből, semmi következménye nem volt. Tehát valójában beleillik a társadalombiztosítási forrás kezelése abba az egész korrupciós-visszaélési rendszerbe, ami a közpénzekre Magyarországon általában is jellemző volt az elmúlt négy évben.
Tehát ebből adódóan, képviselve a MIÉP-et, de a saját véleményemet is, hiszen a tapasztalatom is azt mutatta, hogy ennek az önkormányzatnak, például a budapestinek és a Pest megyeinek, amely nagyon jelentős önkormányzat volt az egészségbiztosítási önkormányzatok között, valóban nem volt szinte semmi döntési szerepe, laza javaslattételt kaphatott vagy adhatott, és ha adta a komoly javaslattételt, azt nem közvetítették, nem hajtották végre. Ráerőszakolt MSZOSZ-képviselő elnök volt, nagyon rossz választásokkal, igen komoly botrányok voltak ott.
De hogy mondjam a pénzforrások oldaláról: 155 milliárd forintos halmozott kintlevősége volt ennek a budapesti és Pest megyei szervezetnek. Ennek több mint felét vállalatok és külföldi cégek nem fizették be. Amikor kértük ennek a felülvizsgálatát, ez gyakorlatilag elmaradt, holott itt kellene kezdeni igazán, ha az önkormányzatiság úgy működik, hogy az érdekeket képviseli és nem sajátos érdeklobbyt, akkor ezt kellett volna megvalósítani és képviselni.
Tehát a magunk részéről javasoljuk ezt a módosítást és az állami felügyelet alá tételét.
(Az elnöki széket
dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.)
Természetesen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nagyon oda kell figyelni, ezek a források nehogy esetleg más tévútra kerüljenek, tehát amennyiben ilyen felügyelet alá kerülnek, akkor itt nagyon szigorú ellenőrzés mellett kell kizárólag arra a célra felhasználni, amiért a befizetések megtörténtek, és nem esetleg kompenzációra vagy más szociálpolitikai célra hasznosítani a nyugdíj-befizetési járulékokat és az egészségbiztosítási járulékokat, mert akkor megint egy újabb baj elé nézünk.
Végül elképzelhető az is, amennyiben itt a pénzügyeket rendezik a felelősségre vonással együtt - és én ezt szeretném továbbra is hangsúlyozni, mert ez nem kerülhető el -, akkor rendes felhasználást követően valószínűleg megérik arra a helyzet, hogy egy tényleges önkormányzati rendszert létre lehetne hozni, ahol valóban a befizetők, biztosítottak önkormányzatáról és érdekképviseletéről van szó, és nem sajátos érdekképződményekről, képviseleti képződményekről, a szakszervezetek sajátos lobbycéljainak végrehajtásáról van szó.
Köszönöm szépen. (Taps.)
(19.10)
