DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a lehetőséget a szólásra. Megmondom őszintén, hogy némileg zavarban vagyok, mert könnyebb lett volna úgy a program vitájában részt venni, ha pontról pontra a programot követve követjük egymást a hozzászólásokkal, és azt hiszem, nagyon nehéz lehet már egymást is követni, hát még szegény rádióhallgatónak, tévénézőnek igazán érdemben megérteni, miről is van szó.
Talán annyiban szerencsém van, hogy nem sokkal előttem szólt Balsay István úr a Fidesz részről, és a területfejlesztés, vidékfejlesztés kérdéskörét, a közigazgatást érintette. Én is ehhez a kérdéskörhöz szeretnék hozzászólni.
Lehet, hogy nagyon meglepő leszek, nemcsak a saját képviselőtársaim számára, hanem a leendő vagy mostani kormánypárt számára is, de azt szeretném elmondani, hogy a programban szereplő területfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel kapcsolatos gondolatokat rendkívül fontosnak, jól megfogalmazottnak és nagyon jó irányúnak tartom. Tehát azt gondolom, hogy ennek a programnak nagyon sok olyan progresszív eleme van, amely tükrözi az elmúlt négy-nyolc év küzdelmét, irányait, és azt gondolom, ebből jó dolog fog kisülni.
(14.40)
Ezt elmondtuk már bizottsági ülésen is, hogy itt egy igazi konstruktív együttműködés alakulhat ki.
Először elmondanám, hogy miket érzek benne progresszívnek.
Az egész Fidesz-program szellemében, amikor az összetartozást, az egymásra épülést és a társadalom megszólítását írja le, akkor a területfejlesztés, vidékfejlesztés témakörében ez mindvégig alapvetően tükröződik. Pozitíven fogadja azoknak a törvényeknek és országgyűlési határozatoknak az eredményét, amelyeket az elmúlt négy évben fogadtunk el, és azt hiszem, ez nagyon kulturált magatartás, hiszen nem lehet másról szó egy ilyen nagyon hosszú időtartamú folyamatban, mint felismerni egy örökséget, melléállni és azt fejleszteni tovább.
Éppen ezért ebből a szempontból hadd mondjam el, nem is biztos, hogy "Az új évezred küszöbén" című program csak arról szól, hogy új évezred küszöbén állunk, hanem ez természetesen építkezik arra az elmúlt ezer évre is, amelynek a meghaladásáról van most szó. Egyébként az anyag le is írja azt, hogy a mai közigazgatás és mai fejlesztési rendszer tulajdonképpen tényleg az ezer év indításához köthető.
Meg kell mondanom őszintén, tulajdonképpen a programban levő hiányosságok és az én kritikai megjegyzéseim is a pozitívumokból vezethetők le; tehát onnan, hogy akik ezt a programot írták, azok ezt a területet értik, művelni kívánják, és a jövőben még fel is akarják erősíteni ezt a tevékenységet.
A pozitívum mögött viszont megjelenik egy nagyon érdekes és szerintem egy rejtett önárulkodás a belső bizonytalanságról. Nevezetesen azt írja a program - amely, ugye, most, 1998-ban íródik -, hogy 2001-ig kívánja letenni ez a kormány azt a koncepciót, amely hosszú távon kívánna a közigazgatási rendszer, területfejlesztés, államigazgatás, gazdaságfejlesztés összefüggéseivel foglalkozni. Magyarul: mintegy három év türelmi időt kér annak érdekében, hogy a koncepcióját megfogalmazhassa. Ez azt jelenti, hogy három éven keresztül ez a Fidesz-program természetszerűleg azt a koncepciót tartalmazza, amelyet ez év márciusában a magyar parlament elfogadott, még az előző kormány beterjesztésében; addig elemzi ennek hatását, és ennek továbbfejlesztésén dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a program - ha nagyon komolyan szeretném venni, bármilyen furcsa ez a csavar, amit mondok - azt írja le, hogy majd a 2002-es utáni ciklusra szólóan fogja megírni koncepcióját, de ma igazán nem tudja, hogy mit kellene mást csinálni, mint amit eddig az előző kormány letett javaslatként, vagy ami az eddigi határozatokban benne szerepel.
Én ezt nagyon rossznak érzem, s egy nagyon komoly indokkal szeretném alátámasztani ezt a kritikámat és egy lényegi kéréssel fordulni tisztelt képviselőtársaimhoz: ezt a bizonyos 2000. december 31-ei határidőt legkésőbb 1990. (Sic!) december 31-ére hozzák előre. Ennek nagyon komoly indoka van, nevezetesen, a magyar kormánynak egyrészt van egy kötelezettsége, amelyet törvény ír elő, hogy két éven belül felül kell vizsgálnia a folyamatban lévő és végrehajtott országgyűlési határozatot, erről be kell számolnia a parlamentnek; másrészt pedig egy sokkal fontosabb indokom is van: egy nemzeti fejlesztési programot kell Magyarországnak készítenie az európai csatlakozás érdekében, és a nemzeti fejlesztési programnak szerves része, döntő, meghatározó eleme a területfejlesztési koncepció. Na már most, ha ezt egy évvel későbbre készíti csak el és utána jön vitára, ezzel gyakorlatilag elveszti azt az előnyt, amely szinte kötelezettségként előírt számára részben belső, részben külső kényszerek hatására. Ezt egy rendkívüli negatívumnak érzem, és kérem szépen, ezt vizsgálják felül, és minél hamarabb jelenjen meg ez a munka a parlament előtt.
Ezenkívül néhány dologra felhívnám a figyelmet. Mind a nemzetközi területfejlesztési gyakorlatban, mind az elfogadott magyar országgyűlési határozatban olyan fontos kategóriák szerepelnek, amelyek gyakorlatilag említésre sem kerülnek ebben a koncepcióban. Nemcsak hogy nem kerülnek említésre, hanem ebből adódóan természetszerűleg az az eszközrendszer, amely ezeknek a fejlesztésére és a feladatok végrehajtására szólna, természetszerűleg nincs megfogalmazva. Elmondanék néhány ilyet. Azért, hogy jobban érthető legyen, hogy miért mondom, visszatérnék erre a térségfejlesztési és területfejlesztési problémakörre.
Többször hallottuk, hogy a vidékfejlesztés Magyarországon súlyponti kérdés. Tisztelt kisgazda képviselőtársaink elmondták, hogy az ország négyötöde vidék, tehát mindaz a javaslat, amit ők elmondanak, azért fontos, hogy minisztérium legyen, hiszen az az ország négyötödére vonatkozik.
Tájékoztatásul elmondanám, hogy az erre vonatkozó elfogadott országgyűlési határozat, az erre vonatkozó koncepció és az európai gyakorlat teljesen mást mond. Az európai gyakorlat értelmében, ha azokat a kritériumokat vizsgálnánk Magyarországon, akkor sajnos Magyarország teljes térsége elmaradottnak tekinthető. Ebből adódóan az Agenda 2000-ben szereplő program értelmében mi az I. célkitűzések rendszerébe tartozunk. Ez az egyik oldalról jó, merthogy több a pénz; a másik oldalról viszont hihetetlen rossz, mert ilyen rosszul áll Magyarország európai összehasonlításban. Éppen ezért viszont vidékfejlesztés címen nem is fogunk az Európai Uniótól pénzt kapni, mert Magyarország nem illik bele abba a kategóriába, amely az úgynevezett 5/B kategória, amely ennek a finanszírozását jelentené, hiszen az a fejlett, gazdaságilag is fejlett térségeken belüli rurális térségek fejlesztésének támogatására szól. Magyarország egész területe az I. kategóriába tartozik, tehát ebből adódóan a vidékfejlesztés kategóriájának felhasználása biztos, hogy elhibázottnak mondható.
Ennél van egy még rosszabb helyzet is. Nálunk a vidék kategóriája és a vidékfejlesztés kategóriája nem azonos ezzel az európai nómenklatúrával, az előbb mondott indokok alapján. Nálunk ez speciálisan egy adott kistérségben a város fejlettsége és a rurális térség fejlettségének viszonyára épül, ebből adódóan Magyarországon összességében negyvenkét kis körzet szerepel a vidékfejlesztési kategóriában, ebből harminc általában elmaradott, tehát ott vehető figyelembe. Úgyhogy összesen, ha minden maximálist el akarok mondani, akkor az másfélmillió embert érint. Ebből adódóan tehát rendkívül fontos - de ne keverjük össze az ország négyötödével!
S még egy nagyon lényeges elem van ebben: ne állítsuk egymással szembe Magyarországon a városfejlesztést és a vidékfejlesztést! Ez elhibázott dolog volna, hiszen a vidékfejlesztés lényege az, hogy egy-egy adott kistérségben, egy adott városi körzetben azokat a funkciókat kell fejleszteni ott, ami a természeti érdekek, a mezőgazdasági érdekek megóvását, nem pedig a városi szolgáltatások behelyettesítését jelenti. Rendkívül káros volna egyébként olyan forrásokat elvonzani a városfejlesztéstől, amiről nagyon tudjuk, hogy egyébként is nagyon hiányosak.
Most elmondanám azokat a kategóriákat - ezen bevezető alapján -, amelyek itt hiányoznak. Hiányzik az adott programban a társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott térségek fejlesztésére vonatkozó program. Hiányzik a tartós munkanélküliséggel sújtott térségekre vonatkozó program. Hiányzik az ipari szerkezetátalakítással küzdő térségek fejlesztésére vonatkozó program. Hiányzik nagyon sok olyan elem, amely bár látszólag perifériális, de eszközrendszerét tekintve nagyon fontos; ilyen az ipari parkok, a vállalkozói övezetek, az üdülőkörzetek fejlesztésével kapcsolatos program. És akkor még kiemelnék egy-két olyan területet, amire a törvény külön is fejlesztési társaságokat hozott létre. Ilyen például a Balaton térsége, a budapesti agglomeráció térsége, és sorolhatnék még néhány más elemet is. Ezeknek a fogalmaknak és elemeknek a konkrét megnevezése azt jelenti, hogy ebből a koncepcióból sajnos hiányzik az a fajta területi konkrétum, amire viszont valóban megfogalmazhatók azok a jogi, gazdasági eszközök, amelyek a program végrehajtásának általános kereteit reálissá teszik.
S akkor még mindig hiányzik néhány olyan fontos kritérium és elem, fogalom, amelyet javasolok ebbe a bizonyos kétéves felülvizsgálatba mindenképpen felvenni. Méghozzá ezeknek a viszonyoknak az alapvető kérdése az, hogy a négy fő kategória között, a környezetfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, a társadalomfejlesztés, az intézményrendszer fejlesztése között milyen viszony van, melyek azok a meghatározó kapcsolatrendszerek, amelyeknek a fejlesztéséről szó van, hiszen csak a kölcsönhatásokra alapozva lehet egy ilyen területi munkát elvégezni.
Befejezésül azt szeretném mondani, hogy én azt gondolom, a következő időszakban ennek az általános megfogalmazású programnak az alapján kiváló munkát lehet elvégezni, és ehhez a kiváló munkához mi - amennyiben az előbb említett határidők, igények, az európai csatlakozás által felvetett szándékok és kötelezettségek is beépülhetnek ebbe - egészen biztos, hogy ellenzéki oldalról is a támogatást megadjuk. S csak azért, hogy érthető legyen, miért tartom ezt nagyon fontosnak: egyetlenegy olyan szó nincs ebben a programban, egyetlenegy olyan kiemelés nincs, amely azt a folyamatosságot tükrözné, amelynek konkrét kötelezettségei vannak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a parlamentben az elmúlt egy év folyamán két olyan programot, illetve koncepciót fogadtunk el, amelyek mögött határidők, pénzigények, felelősök vannak megfogalmazva. Az egyiket 98 százalékkal, a másikat 87 százalékkal, tehát óriási konszenzussal fogadtuk el. Ezek a felelősök, határidők és pénzek pedig onnan vezethetők le, hogy a Magyarországról szóló országtanulmányok, a Magyarországról szóló saját tanulmányunk alapján ezek a legfontosabb teljesítendő feladatok a szennyvízkezeléstől, a közúthálózattól kezdve a munkanélküliségen át más területi elemek végrehajtásáig.
(14.50)
Ezek nem vélt kérdések, ezek valós kötelezettségek. Azt gondolom, hogy ezeknek a valós kötelezettségeknek a figyelembevétele és beemelése egy ilyen programba elengedhetetlenül fontos, különben nincs mit végrehajtani.
A jó szándékokhoz egyébként tényleg őszintén gratulálok, és eredményes végrehajtást kívánok.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
