DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miért van szükség a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés összekapcsolására? El kell gondolkoznunk azon, hogy Magyarország Európa, s talán a világ egyik legjobb mezőgazdasági adottságú országa, ahol a mezőgazdaságilag megművelhető terület az ország összterületének mintegy 65 százalékát teszi ki. Ehhez tartozik még az elfogadható éghajlati adottság és a szorgalmas, dolgos nép. Ezeket figyelembe véve meghökkentő, hogy a növénytermesztésben, az állattenyésztésben az elmúlt tíz évben milyen jelentős mértékű visszaesés, zuhanás történt.
Az elmúlt négy évet az jellemezte, hogy az egyik évben sertéshús-, a másik évben hagyma-, a harmadik évben gabona-, alma- és a többi értékesítési gondok jelentkeztek. Jelenleg akut gondnak mondható a jónak mutatkozó gabonatermés. Eddigi adatok szerint 1 millió 170 ezer hektáron 5 millió tonna körüli mennyiség várható. Ehhez társulnak még az elmúlt évről visszamaradt, raktárokban lévő készletek. A gabona egy része csak állati takarmányozásra alkalmas, felvetődik a kérdés, hogy ez eddig miért nem így történt. Dr. Kovács Ferenc akadémikus '97 szeptemberében Gödöllőn az alábbiakat mondta: "Magyarországon az állatállomány a XX. században még a második világháborút követően sem volt olyan alacsony, mint napjainkban."
Mi történt 1998 első negyedévében? Behozták a '98-ra engedélyezett importhús zömét. Miért? - tettük fel a kérdést. Több újság megírta a választ: olcsó húsnak kampány a neve. Csendes kampány volt, olcsó hússal. Természetesen nem azt ellenezzük, hogy az állampolgárok olcsó húshoz jutottak, hanem azt, hogy a magyar gazdáktól olcsón vagy egyáltalán nem vásárolták meg az állataikat. El kell mondani, hogy különféle nemzetközi szerződésekben és egyezményekben a hús- és az élőállatimportot újra kellene gondolni. Ugyanis megkérdőjelezendő az, hogy mi importot hozunk be, egy olyan ország, amelyben az állati eredetű termékeket meg lehet termelni. Ezt ahhoz lehetne hasonlítani, mintha, mondjuk, egy olajország, Kuvait vagy egy másik olajország, Szaúd-Arábia olajat importálna.
Néhány gondolatot a tejválságról is meg kell említeni. Elgondolkodtató, hogy amíg a fejlett ipari országokban az egy főre eső tej-, tejtermékfogyasztás mintegy 300 liter, addig hazánkban 200 literről mintegy 120 literre esett vissza.
Az új minisztériumokról folytatott vitában ellenzéki képviselőtársaim kifejtették véleményüket. Egyik tisztelt képviselőtársam Erdei Ferenc Város és vidéke című könyvére utalt. Úgy érzem, ebben az esetben a helyzet értékelésére szerény személyem hivatott, ugyanis Makó és környéke képviseletében, egyéni választókerületben lettem megválasztva.
Mi jellemző erre a vidékre? Kell-e ezt a vidéket fejleszteni? Ismételten felmerül, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés problémaköre összefügg-e. A kérdés megválaszolásához elővettem a fent jelzett könyvet. A könyv 247. oldalán demográfiai adatokkal jellemzi az író, hogy a lakosság száma 1941-től 1967-ig folyamatosan csökkent. A könyv megírása után, sajnos, a lakosság tovább csökkent, jelenleg mintegy 204 fővel csökken évenként a lakosság, tehát a vidék elsorvadása ezzel is jellemezhető. A város és térsége legégetőbb problémája - mint ahogy a vidéknek a problémája is - a munkanélküliség. A munkanélküliek nagy része szakképzetlen, az ipari munkahelyek megszűntek, az élelmiszeripar tönkrement.
Mindezeket figyelembe véve mit lehet tenni? Sokan keresik erre a választ. Most a megyei területrendezési terv tanulmányából idézek: "A makói térség a megye olyan speciális kistérsége, ahol három ország találkozási pontjában az elmaradottság, de egyúttal egy széles piac közelsége, az átmenő forgalom előnyei és infrastruktúrája van jelen együttesen. Erősség a termőföld, ezért speciális termények termesztésének a fejlesztése és az erre alapozott feldolgozóipar erősítése a cél. A fejlesztésnél alapvető szempont, hogy vertikum legyen az alapanyag-termeléstől a csomagolásig. Növelni kell az állatállományt a talajerő-utánpótláshoz, és ez növelheti a farmergazdaságok számát, illetve elősegíti ennek kialakulását" - ezt írja a tanulmány.
A fenti tanulmányhoz csatlakozva és a két idézetből látható, hogy a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése egymástól elválaszthatatlan, egymás nélkül a mi vidékünkön ezt nem lehet megoldani. A választókerületemben felmerült gondok, problémák megoldására segítségemre szól ez a kormányprogram, és még egy fontos személyiség, a Fidesz listán megválasztott képviselője.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Vidéki értelmiségiként is vallom, hogy a vidéknek a lakosságmegtartó képessége mellett a vidéki értelmiséget megtartó képességét is fokozni kell. Azt, hogy egy speciálisan végzett értelmiségi elköltözik, el kell fogadni, de az értelmiség zömének helyben kell megteremteni az aktuális kulturális miliőt, ami az ilyen irányú igényeit kielégíti. Választókörzetem 54 ezer állampolgára nem költözhet el lakóhelyéről, tehát nekik ott kell megoldani minden gondjukat, problémájukat. (Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF padsoraiban.)
