DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA
DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A választási programoknak az a feladatuk, hogy megmondják, hogy egy párt, egy politikai erő mit akar, milyen célokat akar elérni, a kormányprogramnak pedig az én felfogásom szerint az a feladata, hogy megmondja, hogy ezeket a célokat hogyan akarja elérni.
Ebbéli nézetemben engem tegnap megerősített Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök úr is, aki azt mondta, hogy a kormányprogramnak kettős célja van: egyrészt megmondja, hogy mit akar a kormány, másrészt hogyan akarja a céljait elérni. Én ezzel az igénnyel vettem a kezembe a kormányprogramot, és megmondom önöknek őszintén, hogy csalódnom kellett. A kormányprogram önkormányzatokról szóló fejezete ugyanis rendkívül vérszegény, és a hogyanról nem mond semmit. Nézzük a konkrétumokat!
1. Az önmagában helyeselhető, hogy a kormány szükségesnek tartja az állam és az önkormányzatok közötti ésszerű feladatmegosztást. Ezután azonban egy olyan állítás következik, amely nemhogy a hogyan kérdésére adna választ, hanem teljesen zavarossá teszi az előző állítást.
(13.10)
Szó szerint fogok idézni a programból: "A helyi közösségek ügyeit elsődlegesen az önkormányzatokra bízza - mármint a kormány -, míg a társadalom jelentős részét érintő feladatokat az államra."
Tisztelt Országgyűlés! Ha egy feladatról el akarjuk dönteni, hogy ezt hosszú távon az önkormányzatokra vagy az államra kell bízni, akkor nem az a megkülönböztető ismérv, hogy ez a társadalom jelentős részét érinti-e vagy sem, hiszen ki tagadhatná azt, hogy a közoktatás, az egészségügyi ellátás, a szociális ellátás érinti a társadalom jelentős részét, mégis önkormányzati feladat, nagyon helyesen. Tehát zavarosan gondolkodik erről a kérdésről ez a kormányprogram, érdemes lenne világosan megmondani, hogy mi a rendezőelv akkor, amikor az önkormányzati és állami feladatok közötti megosztásról és munkamegosztásról beszélünk.
2. A kormányprogram szerint a központi államhatalom feladata, hogy felügyelje a törvényességet. Ha tudatosan használja ezt a kifejezést a kormányprogram - mármint a "felügyelet" kifejezést, és az előbb elmondottak alapján fel kell tennem ezt a kérdést -, akkor szeretném önöket emlékeztetni arra a vitára, amely az alkotmánykoncepció készítésekor alakult ki. Ebben az összefüggésben a "felügyelet" szó ugyanis aggodalomra ad okot, hiszen mind a hatályos alkotmány, mind az alkotmánykoncepció azt mondja, hogy az állam ellenőrzi az önkormányzatok működésének törvényességét. Az ellenőrzés és a felügyelet között különbség van: a felügyelet erősebb jogosítványokat tartalmaz, a felügyelet egy erősebb befolyásolást mutat az önkormányzatok életében. Azt gondolom tehát, hogy ha ezt a kifejezést a kormányprogram tudatosan használta, akkor érdemes lenne megmondani még az önkormányzati választások előtt, hogy mit tekint a felügyelet tartalmának.
3. Helyeselhető, hogy az új kormány ösztönözni akarja az önkormányzati társulásokat. Teljesen érthetetlen ugyanakkor a kormányprogramnak az a megfogalmazása, mely szerint a kormány olyan szabályozást hoz, amelyben lehetősége van a településeknek, hogy válasszanak a jogilag szabályozott különböző együttműködési formák közül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy nem is olyan régen az Országgyűlés elfogadta az önkormányzati társulásokról szóló törvényt, amelyben pont az van, hogy nevesítetten négyféle együttműködési forma közül választhatnak az önkormányzatok. Ez a törvény tehát megszületett, széles körű egyeztetésen ment keresztül annak idején, egyetértettek vele az önkormányzati érdekszövetségek is, nagy konszenzussal jött létre ez a törvény, fogadtuk el itt, a parlamentben. Tehát érthetetlen, miféle szabályozásra gondol itt a kormányprogram - meg kellene ezt mondani! Annál is inkább meg kellene ezt mondani, mert annak idején ennek a törvénynek az elfogadását a Magyar Demokrata Fórum nem tartotta szükségesnek, nem támogatta, feleslegesnek tartotta. Izgalommal várjuk mi, akik az önkormányzattal foglalkozó szakpolitikusok vagyunk, hogy akkor milyen eszközrendszerrel, hogyan gondolkodik erről az új kormány.
4. "A kormány 2000-ig koncepciót készít a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakítására" - ezt mondja a kormányprogram, és nem mond többet. Azt gondolom, hogy ez nagy baj, hiszen erről azért többet kellene tudnunk, mert ez egy strukturális átalakulást jelent; olyan beavatkozást jelent a magyar közigazgatási rendszerbe, önkormányzati rendszerbe, aminek legalább a főbb irányairól valamit tudni kellene, ha ez a kormánynak elhatározott szándéka. Értem persze, hogy 2001-ig szándékozik a kormány erre vonatkozóan egy részletes koncepciót kidolgozni, de azt gondolom, hogy a fő irányok egy kormányprogramban nem megkerülhetők, és ezeket ennek a dokumentumnak tartalmaznia kellene. Annál is inkább, mert én erre vonatkozóan, az önkormányzati struktúrára vonatkozóan tettem fel egy kérdést Pintér Sándor miniszterjelölt úrnak, és ő őszintén megmondta a bizottságban - azt gondolom, ez egy korrekt dolog -, hogy neki erről semmilyen képzete nincsen. Azt gondolom, hogy itt adóssága van a kormányprogramnak.
Végül: egyetlen árva szót nem mond a kormányprogram önkormányzatokról szóló része arról, hogyan akarják az önkormányzatok működésébe bevonni a civil szervezeteket, a polgárokat, az embereket. A Szocialista Párt programjában mi tettünk erre konkrét javaslatot, így például azt, hogy a részönkormányzatokat közvetlenül kellene választani, a demokrácia közvetlen gyakorlása eszközeként a helyi népszavazásról szóló külön törvény, és egyéb javaslataink voltak. Sajnálatos, hogy a polgári jövő kormányának erre vonatkozóan egyetlenegy ötlete sem volt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan ez, mint a telefonhívás, amit fideszes képviselőtársaink a választási kampányban mint eszközt alkalmaztak, hogy "Halló, itt Orbán Viktor beszél" - de beszélgetni és visszaszólni nem lehet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
