DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt kijelölt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új kormány tragikus gazdasági és társadalmi körülmények között veszi át az ország irányítását. Bizonytalan a vállalkozási környezet és bizonytalan számos család sorsa. A rendszerváltozási kísérlet után indult hazai vállalkozások 40 százaléka már tönkrement. Egyre több a létminimum szintjére vagy az alá kerülő családok száma.
A nemzetgazdaság stratégiai ágazatai külföldi tulajdonba kerültek, de ezzel egyúttal a nemzeti gazdaságpolitika érdemi érdekérvényesítési hatásköréből is eltávolodtak. A kisvállalkozói szektor a kereskedelmi bankok aggregált pénzügyi mérlegei szerint az összes hitelállomány mindössze 4 százalékával bír. A mezőgazdasági vállalkozások adóterhelése 60 százalékkal magasabb az élelmiszeriparénál - és 80 százalékkal több, mint a feldolgozóipari átlag. A szarvasmarha-állomány a második világháború előtti szintet sem éri el. Az országban az állattenyésztési telepek 70 százaléka üresen áll.
Sajnos ezek tények, lesújtó tények - ezeket orvosolni kell. A beterjesztett kormányprogramban megfogalmazott célok, szándékok bár nemesek, de nem a fennálló problémák súlyához méretezettek. Hol a konkrét intézkedési program? - tehetjük fel a kérdést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az ország házának falai között ezelőtt fél évvel az előző kormány a T/4832. számon előterjesztette a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetését, és az államháztartási törvény 36. §-ának megfelelően a költségvetési évet követő két gazdasági év előzetes prognózisadatait is bemutatta. Milyen számok szerepeltek a most leköszönő kormány prognózisában?
A regisztrált munkanélküliek számát '99-ben, 2000-ben is 450-460 ezer főn kívánta tartani. Adósságszolgálatra a magyar adófizetők pénzéből évente 5 milliárd dollárt kívánt kifizetni. A központi költségvetés GFS-egyenlegét tartósan 400 milliárd forint fölött kívánta tartani. Privatizációs bevételekkel az állami szektorból már nem számoltak, mert '98-cal az állami vagyon értékesítése befejeződik, ám az MSZP-SZDSZ-kormány szerint a hangsúly majd '99-től csak és kizárólag az önkormányzati tulajdon irányába terelődött volna.
A magyar nép többsége ezeket a számokat, ezeket a száraz, költségvetési, pénzügyi számokat nem ismerte. Azonban a magyar nép néhány hónappal ezelőtt az imént ismertetett MSZP-SZDSZ-prognózis ellen szavazott, leszavazta a kormányt, és egy új, fiatal kormányt juttatott hatalmi pozícióba.
Mitől lesz más ez a gazdasági program, mitől lesz más az új kormány pénzügypolitikája? 1998 tavaszán a Fidesz gazdaságpolitikai programjának középpontjában egy 7 százalékos gazdasági növekedést megcélzó programot vázolt fel. Én azok között a közgazdászok között voltam, akik az elsők között üdvözölték ezt a programot, felismerve azt, hogy egy gazdaságpolitika belső autonóm céljai közül a gazdasági növekedés az a kulcstényező, amely hogyha jó mederben van tartva és jó méreteket ölt, úgy az országban a munkanélküliség, az infláció visszaszorítható, kezelhető keretek között tartható.
Ami azonban aggaszt, az a gazdasági növekedéshez szükséges pénzügyi egyensúly biztosításának kérdése: hogyan lesz fenntartható a pénzügyi egyensúly?
Tisztelt kormányalakító Képviselők! Szíves figyelmükbe ajánlom a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatközlését, amely szerint a folyó fizetési mérlegen belül a tőkebefektetések jövedelmei - és itt főleg a külföldi tőkebefektetések jövedelmei - növekvő mértéket öltenek. Két hónap alatt az országból 147 millió dollár került kivonásra. Ez a tőkebefektetési elvonás ideig-óráig lesz csak fedezhető azokkal a javuló reálgazdasági tranzakciókkal, amelyek az exportnövekményből származnak. Tehát magyarul: az exportnövekményt a tőkebefektetések jövedelmei felemészthetik.
Amennyiben a Fidesz a gazdasági növekedést döntően a multinacionális cégek gazdasági térnyerésére helyezné és pénzügyi forrásfedezetet nem biztosítana az elindulók szociális dömpingjéhez, úgy a pénzügyi egyensúlytalanság állapotába kerülhet a leendő kormány. A folyó fizetési mérleg exportnövekmény-bevételét a külföldi tulajdonosi befektetések utáni osztalékok és a növekvő államháztartási hiány lefedésére kibocsátott állampapírok kamatai elszívhatják, és a fizetési mérlegnek egy alapvetően új típusú hiánya keletkezhet: pénzügyi tőkekivonás-jellegű hiány lehet a meghatározó.
A másik elem az, hogy Magyarország portfólió-befektetéseinek - állampapír, kötvény - jelenlegi 13 milliárd dolláros állománya így megugorhat, megemelkedhet. Ez a körülmény sajnos azzal járhat, hogy az országban a spekulatív pénzügyi mozgások felerősödhetnek, elszívhatják a gazdaság reálszektorától a befektetéseket, és a reálszektor továbbra is háttérben marad.
Tisztelt leendő kormánypárti Képviselőtársaim! A választási ígéreteikhez képest önök soha ne felejtsék el azt, hogy önök kormányt választóik akaratából alakíthatnak, azonban ennek a kormánynak a működése tízmillió magyar állampolgár érdekeit kell hogy képviselje. Igenis, a gazdasági fejlődés vérkeringésébe be kell vonni Kelet-Magyarországot és be kell vonni a hazai kisvállalkozókat is.
(Dr. Juhászné Lévai Katalin helyét a jegyzői székben
Kocsi László foglalja el.)
Kocsi László foglalja el.)
Az a konkrét cselekvési tér, magatartás, hogy önök négy év alatt milyen irányba viszik el az ország gazdaságát, nem a programjuktól függ elsődlegesen, az egy szándéknyilatkozat. Önöknek súlyos gazdasági intézkedéseket kell majd tenni, és az igazi fokmérője az, hogy önök a vállalkozási esélyegyenlőséget komolyan gondolták-e, majd többek között a felsoroltakon kívül olyan lépések lesznek, hogy a társasági adóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvényből azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a külföldiek adókedvezményeire vonatkoznak, és amelyeket a '96. évi LXXXVI. törvény, még ha átmeneti rendelkezések szintjén is, de hatályban tart, önök képesek lesznek-e megváltoztatni, képesek lesznek-e arra, hogy esélyegyenlőséget biztosítsanak a hazai és a külföldi vállalkozásoknak.
Köszönöm. (Taps a jobb oldalon és a MIÉP padsoraiban.)
(Az elnöki széket
dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
(13.00)
