HORN GÁBOR
HORN GÁBOR
HORN GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Röviden a most elénk kerülő kormányprogram oktatási részéről szeretnék néhány rövid megjegyzést tenni. Az első: amikor a kezembe került ez az anyag, a szemembe ötlött, hogy tulajdonképpen ezzel a programmal nincs is olyan nagy baj. Végigolvasva, láthatóan - legalábbis az oktatási részén - a kormányprogramban nem jelennek meg sem a Kisgazdapárt, sem az MDF ígéretei, ez akár biztató is lehetne a továbbiakra nézve. Ez a program alapjait tekintve azokat a folyamatokat kívánja folytatni, amelyek az elmúlt négy évben elkezdődtek a magyar közoktatásban és felsőoktatásban. Ha tetszik, ez a program a Fidesz választási programjához képest is sokkal inkább szembenéz a valóságos viszonyokkal a magyar oktatási rendszerben, tudomásul veszi azt, hogy elindult egy reform mind a közoktatás, mind a felsőoktatás egészében, és ezt a reformot nem kívánja megfordítani, hanem folytatni kívánja.
Ebből a szempontból különösen megnyugtató a Fidesz oktatási miniszterjelöltjének tegnapi nyilatkozata, amely minden fontos kérdésben hangsúlyozza, hogy folytatni kívánják azokat a folyamatokat, amelyek elkezdődtek.
Még egyszer mondom, első látásra tulajdonképpen nem is lenne olyan nagy baj. A nagy baj a részletesebb olvasásnál merült fel, hiszen kiderül, hogy ez a program tulajdonképpen egy választási ígérethalmaznak nem rossz. A magam részéről - nem biztos, hogy polgárnak vagyok nevezhető a Fidesz-Magyar Polgári Párt értékrendjében, ezt nem tudom... (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az vagy!) De ha, mondjuk, az lennék... Az vagyok? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Igen!) Köszönöm szépen. Ha az lennék, akkor egy ilyen programnak sokkal inkább örültem volna, mint annak a programnak, amelyet a választás során ennél jóval szélsőségesebben meghirdetett a párt.
Ezzel együtt is a programnak alapvető baja az, hogy választási programként talán jó, kormányprogramként azonban nagyon nagy problémák vannak azzal, hogy nincsenek benne konkrétumok. Az oldalszámokon kívül egyetlenegy konkrét számot találtam az oktatásra vonatkozó részben. Ez egy bizonyos 80 százalékra vonatkozó rész, tehát a közoktatásban a normatívák érjék el a mindenkori tényleges költségek 80 százalékát. Több szám, több adat, több konkrét ígéret - az óhajokon kívül - nem szerepel ebben a programban.
(15.00)
Ezt én nagyon komoly problémának látom, nemcsak azért, mert nehéz dolgunk lesz majd nekünk számon kérni ezeket az ígéreteket - mert ez nem olyan nagy baj, majd akkor nem kérjük számon, vagy majd megpróbáljuk másképp. A dolog sokkal inkább azért nehéz, mert ez az ígérethalmaz, mondjuk, egy pénzügyi, a '99-es költségvetési vitánál nagyon nehezen váltható át valóságos algoritmusokká, tényleges oktatási eredményekre. Tehát ilyen értelemben azt kell mondanom, hogy a kormányprogram kormányprogramként egészen bizonyos, hogy nem állja meg a helyét, hiszen nem lehet tudni a hogyan kérdését, nincs válasz arra, hogy miképpen kívánja most a helyzetbe kerülő kormány ezeket a célokat megvalósítani.
Van három olyan kérdés, amivel nagyon röviden, csak jelzésszerűen foglalkoznék, amelyekkel azonban - miközben összességében az irányokat a magam részéről el tudom fogadni - alapvetően nem tudok egyetérteni.
(Dr. Szabó Erika helyét a jegyzői székben
Németh Zsolt foglalja el.)
Németh Zsolt foglalja el.)
Az egyik ilyen a nemzeti alaptanterv 18 évre történő kitolása. Nyilván nem alkalmas ez az idő és hely arra, hogy ezt a vitát, amit sokszor elkezdtünk már, most befejezzük, vagy lezárjuk. Azt gondolom, hogy a 18 éves korra való kitolása a nemzeti alaptantervnek, pont a legrosszabb helyzetben lévő társadalmi csoportok számára jelent megoldhatatlan feladatot, az egységes közoktatásból kirekeszti ez a kormányprogram a ma iskolába járó tanulóknak körülbelül 50 százalékát, amit én egy abszurd és elfogadhatatlan iránynak tartok. Még azt is nagyon nehéz megvalósítani, akár csak néhány év távlatában is, hogy tízévesre emeljük fel az eddig nyolcéves alapképzést. Ehhez képest a 12 éves egységes alapképzés egy olyan illúzió, amely sehol a világon nincs, ettől persze Magyarországon még lehetne, amelynek nincsenek meg semmilyen formában a költségvetési hátterei, és amely egészen biztos, hogy oda fog vezetni már rövid távon is, hogy mindazok, akik nem tudnak 12 évig az általánosan képző iskolába járni, kiszorulnak a magyar közoktatásból, s azt gondolom, hogy ez végtelenül cinikus és rossz irányt mutató elképzelése ennek a kormányprogramnak.
A másik kérdés, amire utalni szeretnék, egy látszólag lényegtelen probléma. Azért furcsa, hogy ezt föl kell itt vetnem, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Párt oktatási miniszterjelöltjével a '90-es évek elején együtt harcoltunk annak érdekében, hogy a hittanoktatás ne legyen része normál időben a közoktatásnak. Ebben a programban megjelenik a hittanoktatás mint a védett időszak szerves része, ami azt jelenti, hogy a gyerekeknek szembesülniük kell azzal, hogy ők választanak-e valamilyen vallást, vagy nem választanak valamilyen vallást, és milyen vallást választanak. Azt gondolom, hogy az állam és az egyházak szétválasztása szempontjából döntő jelentőségű visszalépés ez a lépés, amely, még egyszer mondom, naponta szembesíti a diákokat s a szülőket ezzel együtt is a saját szabad vallásgyakorlásukkal és választásukkal. Én ezt egy elképesztően rossz gyakorlatnak tartom, nagyon nagy visszalépésnek, és még egyszer mondom, csodálkozom a magam részéről, hogy az a fideszes Pokorni Zoltán, akivel együtt dolgoztunk azért, hogy az Antall-kormány ne menjen ilyen messze ezzel a dologgal, és nem is ment el, ma lelkesen vállalja ezt a szerintem alapvetően rossz irányt.
(Kocsi László helyét
a jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalin foglalja el.)
a jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalin foglalja el.)
Összefoglalóan tehát annyit szeretnék mondani, hogy ez a program elveiben, céljaiban akár támogatható is lenne, néhány ilyen konkrétumot kivéve, összességében azonban kormányprogramként semmiképpen nem tud működni, hiszen egyetlenegy konkrétum, egyetlenegy miért, egyetlenegy konkrét szám nem szerepel benne, úgyhogy mint ilyen csak óhajok gyűjteménye.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)
