NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kijelölt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! A külpolitika, az integrációs politika, a külgazdaság-politika és a nemzetpolitika kérdéskörében kívánok felszólalni. Öt pontban foglaltam össze mondandómat.
1. Külpolitikánk alapvetően az értékelvű külpolitika keretében fogant. Van ennek egy egyéni és van, mondhatnám úgy is, egy politikai, filozófiai vonatkozása. Az értékelvű külpolitika azért került a kormányprogramnak is és a választási programunknak is az első oldalára, mert úgy gondoljuk, hogy az ember számára különösen nehéz külpolitikai és politikai dilemmákban az értékelvű alapállás meghatározó iránytű lehet.
Ami a politikai, filozófiai vonatkozásokat illeti, azt húznám alá, hogy külpolitikai stabilitás csakis valódi demokráciák között alakulhat ki. Különösen térségünkben rendkívül fontos ez, tehát nekünk nem egyszerűen államközi kapcsolatokat kell építeni a térségben, hanem azon kell munkálkodnunk, hogy a térségben valódi demokráciák közötti külkapcsolatok alakulhassanak ki.
2. A kormányprogram külpolitikai vonatkozásai egy gazdaságilag és politikailag minél egységesebb Európát fogalmaznak meg mint kívánatos célt. Úgy véljük, hogy kölcsönös érdekeltségen alapul az euro-atlanti integráció. Tudjuk, hogy Brüsszel nem Moszkva, tehát Brüsszelben lehet az egyes nemzeti érdekeket hatékonyan érvényesíteni, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az egész kontinensünknek és a glóbusznak is alapvető érdeke, hogy Európa megerősödjön, egységes legyen és prosperáljon. Lesznek természetesen nehézségek az integrációs folyamatban a mi oldalunkon is és Brüsszel oldalán is, de úgy gondoljuk, hogy a közös kulturális és politikai értékrendszerre felépíthető egy sikeres integrációs stratégia.
3. A kormány új minőséget kíván adni a regionális külkapcsolatoknak. Úgy véljük, hogy megköveteli ezt az egész térség stabilitása. Tudvalevőleg két alapvető országcsoport létezik Közép- és Kelet-Európában. Az egyik azon országcsoport, amelybe azon országok tartoznak, amelyeket a NATO, illetőleg az Európai Unió meghívott első körben tagjainak sorába. A másik országcsoport pedig a térség többi országa, de itt különös tekintettel a szomszédainkra gondolunk. Úgy véljük, mint ahogy egyéni szinten is, úgy a külpolitikában is nagyon nagy szükség van arra, hogy a célok megvalósításához megfelelő társakra találjunk, így a kisebb országcsoport, illetőleg a nagyobb országcsoport is nagyon fontos társunk lehet az elkövetkezendő időszakban a regionális stabilitás mívelésében.
A legfőbb kihívás is itt jelentkezik egyébként az elkövetkezendő négy évben a magyar külpolitika előtt, nevezetesen a regionális politika és az integrációs politika összehangolásának a kérdése. Ha nem sikerül a regionális politikát és az integrációs politikát megfelelőképpen összehangolnunk, akkor az a kockázat fenyeget, hogy egyfajta civilizációs szakadék képződik Magyarország, illetőleg az első körös országok, illetve a térség többi országa között. Ez a magyarság számára azzal is járna, ismerve az adottságainkat, hogy az összmagyarság széttöredezése és felszámolódása megállíthatatlanul lendületet kapna, tehát mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy egy összehangolatlan, konfliktusos regionális és integrációs politika kockázatait minimalizáljuk, lehetőség szerint elkerüljük.
Ugyanakkor lehetőséget is hordoz, ha sikeresen hangoljuk össze ezt a két kihívást. Azt a lehetőséget hordozza, hogy az integrációból fakadó előnyöket az egész térség számára és így a magyar-magyar kapcsolatrendszer számára is szét fogja tudni teríteni a magyar kormányzat-, társadalom- és gazdaságpolitika.
4. Korrekt és intézményes magyar-magyar párbeszédre törekszünk. Alapelvünk az, amit Orbán Viktor a választások éjszakáján úgy fogalmazott meg: adottság, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai nem esnek egybe, ugyanakkor a kormány a nemzet része kíván lenni. A kormányprogram úgy fogalmaz, hogy legfőbb célunk a határon túli magyarság vonatkozásában az, hogy szülőföldjükön ezek a közösségek megmaradhassanak, és ott gyarapodhassanak. Tehát semmiféle alternatív elképzelés ezzel kapcsolatban nem merült föl az elképzeléseink között. Ugyanezt írja le egyébként az alkotmányunk is, amikor azt a nagyon érzelemteli kijelentést megfogalmazza, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túli magyarság iránt.
A stratégia a már említett lehetőség arra, hogy összehangoljuk a regionális és az integrációs politikát. Úgy véljük, hogy a határon túli magyarság az egyik legfőbb haszonélvezője lehet ennek az összehangolásnak, és azt is gondoljuk, hogy az egyik legfőbb motorja lehet annak, hogy ez az összhang létrejöjjön.
A konkrét kihívások és feladatok között meg kell említenem a schengeni egyezménnyel kapcsolatos problémákat. Látunk megoldást arra, hogy a schengeni egyezményhez csatlakozzunk, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolattartásban ne következzen be semmiféle törés. Fontosnak látjuk azt is, hogy ne csak a vízumpolitika területén, de más vonatkozásokban is a határon túli magyaroknak Magyarországon többletjogok legyenek elérhetőek, hiszen nem egyszerűen turista a Magyarországra beutazó határon túli magyar.
A konkrét kérdések között megemlítem azt is, hogy az identitás megőrzése a szülőföldjükön különösen érinti az oktatás kérdését - szól erről kiemelten a kormányprogram -, érinti a bővülő hitélet lehetőségeit és érinti a hivatalos szférában való akadálytalan anyanyelvhasználat lehetőségét. Ezek azok az igények, amelyeket az elmúlt években konkrét szinten megfogalmaztak, és számíthat a határon túli magyarság arra, hogy ezen a területen támogatjuk őket.
Meg kell jegyeznem harmadik konkrét igényként azt, hogy az elmúlt években a közösségi autonómia gyakran megfogalmazódott igényeik között, márpedig ha a közösségi autonómia a határon túli magyarság számára igényként megjelenik, akkor a kormány számára egyetlenegy lehetőség kínálkozik: fölajánlja a stabil támogatását ezen igények mögött.
5. Összehangolt külkapcsolati stratégiát kíván a kormány megvalósítani. Ennek az intézményi vonatkozásairól néhány szót. A Külügyminisztérium felügyelné az elkövetkezendőkben a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Külügyminisztérium berkein belül maradna az integráció összes kompetenciája, illetőleg a Külügyminisztérium fokozott felelősséget vállalna az elkövetkezendőkben a gazdaságdiplomácia területén, új típusú kapcsolatrendszer alakulna ki a Művelődési Minisztérium és a Külügyminisztérium között, egy szorosabb egyeztetési mechanizmus a kultúrdiplomácia területén, és rendkívül fontosnak tartjuk, hogy egy egységes kommunikációs stratégia valósuljon meg az összes külkapcsolati vonatkozásban. Indokolja ezt az integráció társadalmi elfogadottsága és az a politikai érzékenység, amely a regionális, illetőleg a magyar-magyar kapcsolatrendszerben fölvetődhet.
Hogy miért az összehangolt külkapcsolatoknak ez a hangsúlya? Azért, mert úgy véljük, hogy a részérdekeknek és a nemzeti érdekeknek egy egészséges viszonyát kell az elkövetkezendőkben megalkotni; ha valahol, akkor a külpolitikában elengedhetetlen, hogy a részérdekek ne kioltsák egymást, hanem egy egységes nemzeti érdekké álljanak össze. A kormány nyitott mindenfajta konszenzusteremtő törekvésre és igényre, ugyanakkor a felelősséget nem tudja és nem is kívánja áthárítani senkire ennek a megteremtése érdekében.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz, az MDF és az FKGP soraiban.)
