DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz), a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt hónapokban és hetekben a nyilvánosság fórumain is gyakran esett szó azokról a tervekről, amelyek a kormány szerkezetének átalakítására vonatkoznak. A megalakuló polgári kormány formájában is különbözni fog az elődjétől.
Tisztelt Országgyűlés! Az önök elé terjesztett törvényjavaslat valójában ennek a már korábban jelzett, a magyar polgárokkal közösen kialakított és a koalíciós partnerekkel egyeztetett koncepciónak a jogszabályi leírását szolgálja.
Tisztelt Országgyűlés! A jövendő polgári kormány által meghirdetett gazdasági és társadalmi program végrehajtásának intézményi megalapozásához az államigazgatás felépítésének átalakulása elengedhetetlen. E törvényjavaslat jóváhagyásával teremthetők meg az államigazgatás megváltoztatni kívánt feladataihoz, a hangsúlyváltáshoz szükséges intézkedések szakmai feltételei. A kitűzött cél egy, az állampolgárok érdekei szerint eljárni képes aktív államigazgatás.
Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz a polgárokat szolgáló államot kívánja kialakítani. A Fidesz-Magyar Polgári Párt által megvalósítandó kormányzati rendszer-átalakítás kulcsfontosságú eleme a Miniszterelnöki Hivatal átformálása, mert ugyan a Miniszterelnöki Hivatal nem minisztérium, de erről is néhány szót kell ejteni. A törvényjavaslatban erről külön nem esik szó, de szorosan összefügg annak tartalmával. (Közbeszólás a bal oldalról: Röviden!) A magyar alkotmányos berendezkedésben a miniszterelnök jogállása hasonlatos a német rendszerhez, úgynevezett kancellári típusú rendszer.
A miniszterelnök kéri fel kormánya tagjait, és az egyes miniszterek ellen nem, csak a kormány egésze és a miniszterelnök ellen csupán kollektív bizalmatlansági indítvánnyal lehet élni. Vagyis nem a kormánynak van elnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya ebben a rendszerben.
A fentiek miatt indokolt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal megerősödjön, és a megerősítésre szoruló részek mellett hatékony stratégiai kormányzati tervező funkciókat is a korábbiaknál jóval inkább képes legyen ellátni. Ez a változtatás nem valamiféle hatalmi koncentrációra irányul, hanem egy hatékony, a polgárok céljait megvalósítani képes, cselekvőképes, határozott kormányzati elképzeléseket felrajzolni képes, és megvalósításukra alkalmas irányító központi igazgatás kialakítására irányul.
Milyen változtatásokat javaslunk a minisztériumi rendszerben? Az első helyen említeném meg a Gazdasági Minisztérium létrehozását. Az előttünk fekvő javaslatban szereplő gazdasági tárca - szándékaink szerint - nem csupán az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium megerősített utóda lesz. A korábbi kormányzati szerkezetben az egymás mellé rendelt gazdasági ágazatok koordinálására tett kísérletek eddig nem voltak sikeresek. Részint a korábbi intézményi különállás miatt az ágazatok egymástól idegen testek maradtak egy minisztériumon belül, és összehangoltság helyett sokszor inkább széttartásról, a legjobb esetben is csak békés egymás mellett élésről beszélhetünk.
Úgy véljük, hogy a Gazdasági Minisztériumnak a Pénzügyminisztériummal és a Miniszterelnöki Hivatallal együtt a kormány gazdasági stratégiáját kialakító műhellyé kell válnia, ahol a Miniszterelnöki Hivatal szerepe a megvalósítható társadalmi és gazdasági irányok megrajzolása.
A Pénzügyminisztérium elsősorban a pénzügypolitikára, ezen belül a makropénzügyi keretszámokra és a gazdaságfejlesztési pénzforrásokra tesz javaslatokat. A Gazdasági Minisztérium pedig a rendelkezésre álló források felhasználását dolgozza ki mind a felhasználási prioritásokat, mind a felhasználás módjait és a mechanizmusokat illetően. Ez a stratégia szolgál aztán alapul a költségvetés részletes lebontásához a különböző tervekre, feladatokra és intézményekre.
Tisztelt Országgyűlés! A Gazdasági Minisztérium gazdaságstratégiai tervező szerepe nem egy plusz feladat, plusz teher a hivatal hátán, amely tovább nehezítené a bürokratikus működést, éppen ellenkezőleg: olyan rendező elvet, olyan elsőbbségi sorrendet ad a miniszter kezébe, hogy adott esetben képes legyen az ellenérdekelt ágazatok között egyértelmű döntéseket hozni. Az elmúlt évtizedben részben érthető okokból - a piacgazdasági átmenet okozta rövid távon megoldandó feladattömeg miatt - a közép- és hosszú távú gazdasági stratégiai tervezés háttérbe szorult.
A jelenlegi gazdasági helyzet azonban lehetővé, de egyben elengedhetetlenné is teszi a távlatos gazdaságtervezés újbóli megerősítését.
A gazdasági tervezés mellett a munkaügyek egy része is logikusan ehhez a tárcához fog tartozni, hiszen a való életben is a munkahelyek léte vagy nemléte a gazdasági helyzettől és a gazdaságpolitika foglalkoztatáspolitikai vetületeitől függ. Célszerű együtt, egy helyen és nem elkülönítve utánaszámolni, hogy egy adott vállalkozásfejlesztési, munkahelyteremtő program költségei hogyan viszonyulnak a munkanélküli-ellátás összegéhez. Ez az összetett megközelítés, vagyis a gazdasági célok egyértelmű kijelölése az ágazati érdekek közötti egyensúlyozgatás helyett, illetve a munkahelyteremtés és a vállalkozásfejlesztés közös logika szerinti kezelése az elkülönült bürokratikus rendszerek fenntartása helyett lehetővé teszi a kezdeményező, aktív gazdaságpolitikát, szemben a korábbi szerkezetet jellemző követő, védekező jellegű magatartásformával.
Ugyanez a komplex cél- és feladatorientált látásmód érvényesül a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium kialakításakor. Véleményünk szerint indokoltak a névváltoztatás mögött rejlő tartalmi változások, így elsősorban a területfejlesztés átkerülése a környezetvédelmi tárcától.
Az agrárium fejlesztésének logikájához szervesen kapcsolódnak a területfejlesztési feladatok, míg a korábbi felállásban kifejezetten zavaró volt az egymáshoz nem illő területek, mint a környezetvédelmi és regionális gazdaságfejlesztés közös kezelése. Ha a mezőgazdaságban jártas szakapparátus véleményét veszik figyelembe, a jövőben talán nem fordulnak majd elő olyan esetek, hogy rekordidő alatt csődöt mondó vodkagyárat támogat az állam területfejlesztésre szánt alapokból. Ezt a nagy port felvert ügyet abból a szempontból is érdemes megnézni, hogy az össze nem illő minisztériumi feladatok egyidejű végrehajtása eleve megnehezítette az előző kormány tagjainak a dolgát.
Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztés más minisztériumhoz való áthelyezése, és ehhez alkalmazkodva a tárca nevének Környezetvédelmi Minisztériummá módosulása ezért az egyik minisztérium szemszögéből nézve profiltisztítás, a Földművelési Minisztérium szempontjából pedig az ágazati cél elérését jól szolgáló, oda illeszkedő funkció.
(15.40)
Tisztelt Országgyűlés! A szociálpolitika és az egészségügy a fenti logikát követve két, funkcionálisan eltérő, közös apparátussal nem megfelelően működtethető ágazat szétválasztásának kívánságát képezi le: a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetőleg az Egészségügyi Minisztérium kialakításának igényét. A teljesen eltérő funkció ugyanis a szétzilált egészségügy működtetése, az egészségügyi szolgáltatások reformja, illetőleg a segélyezési és szociálpolitikai, munkanélküli-ellátások megszervezése. Ez két külön feladat.
A szociális támogatási rendszer azáltal is átláthatóbbá, olcsóbbá és működtethetőbbé válik, ha ezek a különböző támogatások, ellátások, segélyek egy apparátus kontrollja alatt állnak. A Szociális és Családügyi Minisztérium elnevezésében is törekedtünk annak a szándéknak a bemutatására, amely szociális és társadalmi céljaiban, támogatási filozófiájában a Fidesz részéről, a Fidesz-Magyar Polgári Párt és koalíciós partnerei részéről a családokat helyezi előtérbe.
Véleményünk szerint a családi szemléletmód nemcsak társadalomépítési és erkölcsi szempontból célravezető, hanem különösen a szociálpolitikában maguk a családok - mint ésszerű, de közben szociálisan is felelős tevékenységet gyakorló egységek - alapjául szolgálhatnak, például a munkanélküliek vagy a fogyatékosok, vagy az idősebb korúak, nyugdíjasok életkörülményeinek elviselhetőbbé tételéhez.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári Magyarország nem lehetséges erős családok nélkül. Az új kormány a névváltoztatással is hangsúlyozni kívánja, hogy sem gazdasági fejlődés, sem kulturális és életminőség-beli emelkedés nem lehetséges a családok érdekeinek középpontba helyezése nélkül, érdekeiket sértve pedig különösen nem. Az ország gyarapodása, fejlődése egyenes arányban áll a polgárok és a családok gyarapodásával. Az új kormány határozott szándéka lesz, hogy a polgárok ne csak a számok, a mindössze papíron létező gazdasági mutatók olvasása, hanem saját életfeltételeik változásának érzékelése révén dönthessék el, hogy megfelelő irányban és ütemben halad-e az ország.
A feladattípusok különbözősége és a feladatok nagysága egyaránt arra ösztönzött bennünket, hogy javasoljuk az oktatási és kulturális ügyek szétválasztását, és azt, hogy mindkettőt külön minisztérium felügyelje. Mind a két területet olyan súlyúnak ítéljük meg, amely igényli az önálló tárca meglétét. Tapasztalataink azt mutatták, hogy a megelőző időben nem volt sikeres e két - egyébként egymással nyilvánvalóan rokonítható - terület egy minisztérium és egy miniszter által való kezelése.
A törvényjavaslat 1. §-ában felsorolt minisztériumok új hatáskörének megállapításához szükséges törvénymódosító javaslatokat a kormány a törvény hatálybalépésétől számított 120 napon belül a tisztelt Ház elé be fogja terjeszteni - legalábbis a törvényjavaslat erre vonatkozóan kötelezettséget állapít meg a kormány számára. Négy évvel ezelőtt az akkori kormánypártok előterjesztéséből ez a 120 napos kiegészítés kimaradt, hasonló passzussal akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslatára került be ez a szabály a törvénybe garanciális okokból.
Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztő tisztában van azzal, hogy az előttünk fekvő javaslat nem tisztázza teljeskörűen és részletesen a hatáskörök újrarendezését - éppen ezért van szükség a 120 nappal későbbi törvényjavaslat beterjesztésére -, ez ugyanis az időkorlátokat figyelembe véve nem is volt lehetséges.
Ez a megkötés garanciát nyújt arra, hogy a felálló kormány záros határidőn belül tisztázza az új hatásköröket, és az államigazgatás teljes mértékben stabil állapotban folytathassa az ország kormányzását. A gyors elfogadásra pedig a miniszterek mielőbbi meghallgatása, tehát végső soron az új kormány működésének mielőbbi megkezdése érdekében van szükség. Éppen ezért értékeljük az ellenzéknek azt a gesztusát, amelyben a Házszabálytól való eltérés keretében támogatja e törvényjavaslat gyors elfogadását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet felhatalmazást is tartalmaz a kormány számára a tekintetben, hogy a törvényi végrehajtáshoz szükséges fejezetek közötti, illetve új fejezethez történő előirányzat-átcsoportosításokat elvégezhesse. Az államháztartási törvény rendelkezik a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási lehetőségeiről.
Ezen jogszabály értelmében a kormánynak lehetősége van az átcsoportosításokat végrehajtani, ha egy adott fejezetnél a feladatok megváltoznak, és más fejezethez kerülnek át. Ezt a jogát korábban már gyakorolta az előző kormány, ennek megfelelően erre a lehetőség most is meglesz.
Ez a javaslat nem jelent felhatalmazást a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak módosítására, illetve az egyenleg megváltoztatására, mindössze egyszeri, meg nem ismételhető és rendszeres költségvetési átcsoportosításra vonatkozó előterjesztést képez.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy kiemeljem: az új, általunk beterjesztett kormányzati struktúrát avégett dolgoztuk ki, hogy a harmadik évezred kihívásainak, az európai uniós csatlakozásnak és a gazdasági átmenet lezárásának súlyos feladatait egy, a polgárok érdekeit és törekvéseit híven leképező, azokat érvényesíteni és megvalósítani képes államigazgatási szerkezettel lehessen megvalósítani.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kérni képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot annak érdekében, hogy az új polgári kormány minél előbb hivatalba léphessen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)
