KOVÁCS LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Szocialista Párt is osztja a véleményt, miszerint alapvetően a kormány dolga meghatározni, hogy gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, hazai és nemzetközi céljai elérését milyen kormányzati struktúra szolgálja a legjobban. De mivel a minisztériumokról törvényt kell alkotni, megkerülhetetlen az Országgyűlés, ahol viszont kizárólag érdemi és nem formális vitának van helye.
A törvényjavaslatból egyértelmű: jóval több változtatást tervez most a koalíció a kormányzati struktúrában, mint amennyire 1994-ben került sor. Akkor összesen egy minisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szűnt meg, és ennek a feladatköre került át az Ipari és Kereskedelmi, illetve a Külügyminisztériumhoz. Nyilván ez a magyarázata annak, amit a Fidesz képviselője most felvetett, hogy akkor jóval kevesebb időt vett igénybe a vita - bár még nem tudjuk, hogy ez a vita mennyi időt fog igénybe venni -, és hogy mindössze egy módosító indítvány született.
Most a javaslat szerint megszűnik a Munkaügyi Minisztérium, feladatköre egy olyan új minisztériumhoz kerül, a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, amelyre nem nagyon akad példa a fejlett országokban. Kettéválik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az oktatási tárca mellett létrejön egy új intézmény, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, amely - legalábbis elnevezése szerint - a megszűnő Művelődési és Közoktatási Minisztérium oktatáson kívüli feladatkörének döntő részét nem fogja át, nem veszi át. Kérdés, hogy ezek a területek hová kerülnek. A Népjóléti Minisztériumból létrejövő Egészségügyi Minisztérium hatásköre egyértelműnek tűnik. Az viszont már aggályos, hogy a többi feladat az új Szociális és Családügyi Minisztériumhoz kerül. A bizonytalanságot fokozza, hogy a jelenlegi környezetvédelmi és területfejlesztési tárca feladatai összesen három minisztérium között oszlanak majd meg.
Ilyen nagyszabású átalakításra vonatkozó javaslat esetében természetesen érdeklődve és reménykedve vártuk az indoklást. Érdeklődve, mert a felelős döntéshez tudni kell, hogy miért van szükség ennyi változtatásra. Tudni kell, vajon ettől áttekinthetőbben, hatékonyabban, eredményesebben, netán kevesebb költséggel dolgozik-e majd az új kormány. És reménykedve, hiszen a Fidesz saját bevallása szerint legalább másfél éve tudatosan készült a kormányzásra, a Független Kisgazdapárt pedig saját abszolút többségét is lehetségesnek, választási győzelmét pedig bizonyosnak tartotta, tehát elvárható volt, hogy átfogó, érvekkel alátámasztott elképzelése van a kormányzati struktúráról.
És joggal reménykedhettünk részletes és meggyőző érvek felsorakoztatásában azért is, mert 1994. július 4-én az ugyanerről a témáról folytatott parlamenti vitában éppen a Független Kisgazdapárt és a Fidesz szónoka kifogásolta az indoklás rövidségét. A Független Kisgazdapárt akkori elnöke, aki azonos a mostani elnökkel, egyenesen a hatalmi gőg elképesztő megnyilvánulásának nevezte, hogy az előterjesztők nem mondják meg, miért csinálják a változtatást, vagyis miért kell megszüntetni a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát és feladatkörét az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz, illetve a Külügyminisztérium rendelni.
A Fidesz szónoka, aki ma a Fidesz frakcióvezetője, azt hangsúlyozta, hogy az indoklás hiánya nem pusztán technikai kérdés, hiszen így érvek hiányában az akkori szocialista-szabaddemokrata koalíció képviselői is pusztán szavazógépként támogathatják az előterjesztést. Így fogalmazott: "Azt gondolom, ez a pár szavas indoklás, amely a végén szerepel, egyszerűen szégyenletes a parlamentarizmusra nézve." A mostani előterjesztés indoklása így szól: "A Magyar Köztársaság előtt álló társadalmi, gazdasági és szociális kihívásokra adandó válaszok új kormányzati szerkezetet tesznek indokolttá". Ezt a meglehetősen szikár megfogalmazást (Derültség az MSZP padsoraiban.) még az sem gazdagítja számottevően, hogy az azt követő mondat mindenfajta részletezés nélkül említi indokként - idézem -: "az elmúlt évek kormányzati tapasztalatait". (Taps, derültség a bal oldalon.) Szeretném megjegyezni: 1994-ben Kuncze Gábor az előterjesztők nevében elismerte a hibát, és elnézést kért az ellenzék által kifogásolt rövid indoklás miatt.
A javaslat áttekinthetőségét tovább rontja, hogy nem tudni, hány tárca nélküli minisztere lesz az új kormánynak, és az ő hatáskörük hogyan módosítja a most javasolt minisztériumok feladatait. A kormányzati szerkezetet a világ minden fejlett demokráciájában a kormányprogramban megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz igazítják. Lehet, hogy ez most is így történt, de a kormányprogramot nem ismerjük. 1994-ben egyszerűbb volt a helyzet. Nemcsak azért, mert az akkori koalíció mindössze egy módosítást javasolt a kormányzat szerkezetében, de azért is, mert a vita idején már ismert volt a részletes koalíciós megállapodás, amelynek kimunkálása a programok összehangolásával kezdődött és a posztok elosztásával végződött. Most ez fordítva történt. (Derültség az MSZP padsoraiban.) A koalíciós tárgyalások időtartamának döntő részét a tisztségek elosztása vette igénybe.
A Szocialista Párt azért is tartja aggályosnak a kormányzati struktúra ilyen nagy mértékű és a részletes indoklás hiánya miatt ötletszerűnek tűnő átalakítását, mert ez hónapokra, pontosabban 120 napra lényegében megbéníthatja az apparátus munkáját. Kérdés: veszíthet-e 120 napot a közigazgatás a költségvetés elkészítésének időszakában? A Szocialista Párt parlamenti képviselőcsoportja nem kívánja akadályozni a kormány megalakulását, az előterjesztést azonban egyrészt annak átgondolatlansága miatt - amit igazol az is, hogy még ma is változott az egyik minisztérium elnevezése -, másrészt az érdemi indoklás hiánya miatt, amit nem pótolhatott és nem pótolt frakcióvezető úr szóbeli előterjesztése, nem támogatja.
Tisztelt Ház! Befejezésül egy megjegyzés: ülésünket a közszolgálati televízió nem közvetíti, állítólag a házelnök úr döntése alapján. A választópolgárok ily módon nem követhetik a most folyó vitát. Tekintettel arra, hogy erről a házbizottság ülésén nem történt említés, a szocialista képviselőcsoport azt kéri, hogy elnök úr adjon magyarázatot, mi indokolta a nyolcéves televíziós közvetítési gyakorlat megsértését. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem