BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan országgyűlési határozati javaslat van a kezünkben, amely - ezt az imént kisgazda képviselőtársam is felvállalta - valójában egy politikai üzenet; ez a bevallott, nyilvánvaló célja. Természetesen lehet politikai üzeneteket megfogalmazni, időnként szükséges is, csak nagyon szeretném, ha az a félreértés nem fakadna a nyilvánosság és a sajtó számára, mintha most a kormánypártok érdemben hozzányúltak volna a családtámogatás rendszeréhez.
A Szabad Demokraták Szövetsége nem tudja támogatni ezt az országgyűlési határozati javaslatot, alapvető szemléletbeli különbség akadályoz meg bennünket abban, hogy támogassuk ezt a határozatot. A Fidesz előterjesztője azzal kezdte a mondanivalóját, hogy ne tegyünk különbséget a gyermekek között. Ennek a határozatnak, ha úgy tetszik, a preambulumában szerepel ez a szándék, hogy a családtámogatások rendszere jobban szolgálja a társadalmi esélyegyenlőséget. Azt gondolom, hogy a szándékkal önmagában egyetérthetünk. Meg kell vizsgálnunk pontról pontra, hogy ezek az intézkedések elősegítik-e ezt a szándékot vagy nem.
Nézzük sorra! Az 1. pontban a családi pótlék kiterjesztésére tesz javaslatot az előterjesztés, azt a kifejezést használja, hogy alanyi jogon járjon mindenkinek. Zárójelben jegyzem meg, hogy ezt a kifejezést nagyon rosszul használjuk, hiszen állampolgári jogról van szó. Jövedelemkorlátos rendszerben is alanyi jogon jár az ellátás, aki alanya - mert megfelel azoknak a feltételeknek, amelyeket a törvény előír -, az alanyi jogon kapja az ellátást. Tehát a javaslat lényege, hogy állampolgári jogon mindenkinek járjon ez az ellátás.
Ha megnézzük, hogyan valósult meg a jövedelemkorlátos rendszer a gyakorlatban, azt tapasztaljuk, hogy a gyermekeknek alig tíz százaléka esett el ettől az ellátástól ebben a jövedelemkorlátos rendszerben, amelyet két éve az előző kormány vezetett be. Kétséget kizáróan arról a tíz százalékról van szó, akik a legmagasabb jövedelmi viszonyok közepette élő családokban nevelkednek, a legjobb helyzetű gyerekekről. Tehát igaz az az állítás, hogy ha mi most egyszerűen kiterjeszteni akarjuk mindenkire a családi pótlék odaítélését, akkor valóban a jelenlegihez képest a magas, a legmagasabb jövedelmű családok számára teszünk egy gesztust.
Ugyanennek a pontnak a (2) bekezdése arra való utalás, hogy a családi pótlék összege járjon differenciáltan, de itt két tételt említ a határozat, a gyermekek számát és a gyermekek egészségi állapotát. Nem tudom, hogy csak figyelmetlenség a magyarázata annak, hogy kimaradt egy harmadik elem, tudniillik a családtípus felemlítése, amely a jelenlegi gyakorlatban is differenciáló tényező a családi pótlék összege szempontjából. Hiszen jelenleg ezek az összegek különböznek a gyermekszám, különböznek az egészségi állapot szerint, magasabb összeget kapnak a fogyatékos gyermekeket, illetve a tartósan beteg gyermekeket nevelő családok, de magasabb összeget kapnak a gyermeket egyedül nevelő családok is. Kérdés számomra, hogy szándékosan feledkezett meg erről a Fidesz, vagy a véletlen műve, hogy róluk nem tesznek említést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a három említett tényező mellett nagyon indokolt, hogy olyan családtámogatási rendszert alakítsunk ki, amely igenis jövedelemtől függően is differenciálja a támogatás mértékét. Ha valaki előveszi azokat a parlamenti jegyzőkönyveket, amelyeket '95-96-ban a családtámogatásokkal kapcsolatban rögzített a parlament, és megnézi, hogy a szabaddemokraták milyen állásponton voltak és vannak, akkor következetesnek találhatja az álláspontunkat, hiszen mi akkor is azt mondtuk, hogy a jövedelem szerint differenciálni kell az ellátásokat, de ennek nem az az egyetlen módja, hogy jövedelemkorlátot állítunk. Mi következetesen azt javasoltuk, hogy az adórendszeren keresztül végezzük el ezt a differenciálást. Ez valóban egyszerűbb, és valóban társadalmi szempontból lényegesen igazságosabb rendszer lenne, mint egyszerűen odaadni alanyi jogon, illetve állampolgári jogon mindenkinek az ellátást.
A 2. pont a családi pótlékot átkereszteli iskoláztatási támogatásnak a gyermek tanköteles korától kezdve. Első ránézésre valóban úgy tűnik, mintha csak átkeresztelésről lenne szó. Ha komolyabban belegondolunk, akkor viszont ráérezhetünk arra, hogy e mögött a javaslat mögött egy lényeges és diszkriminációs szemléletű szándék húzódik meg, hiszen a részletek ismerete nélkül is feltételezhető, hogy ilyen módon jó néhány család el fogja veszíteni a családi pótlékot.
(14.40)
Azok a családok, amelyek kulturális szempontból, szocializációs szempontból a leginkább hátrányos helyzetűek, a leginkább hátrányos körülmények között élnek, könnyen elveszíthetik ezt a támogatási formát.
A 3. pont a gyes kiszélesítésére tesz javaslatot. Itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a gyes a jövedelemkorlát bevezetése előtt sem járt állampolgári jogon, nem járt mindenkinek, korábban munkaviszonyhoz kötött ellátás volt. Tulajdonképpen itt van a legkevesebb vitánk. El tudnánk fogadni, hogy minden anya legyen jogosult gyesre, és némi örömmel realizáljuk egészen pontosan azt, ami nem szerepel a határozati javaslatban, de szerepel a Fidesz kormányprogramjában, hogy tudniillik a gyed visszaállítását is ígérik. Erről ebben a határozatban szó sem esik. Ezt némi megnyugvással nyugtázom, hiszen a gyed visszaállításával nem tudnánk egyetérteni.
A 4. pont az adókedvezmény visszahozását ígéri. Ez valóban a középosztály számára tett gesztus. Nagyon sokszor elmondtuk a megelőző parlamenti viták során, hogy ilyen módon megint csak a leghátrányosabb helyzetű szülők nem jutnának hozzá ehhez a kedvezményhez. Tessék belegondolni abba, hogy Magyarországon a munkanélküliség az aktív foglalkoztatotti létszám több mint 10 százaléka! Ezekben a családokban nagyon sok gyerek nevelkedik, ezek pedig olyan családok, ahol vélhetőleg nem kerül sor adófizetésre, mert nincs adóképes jövedelem.
Mindent egybevéve és összefoglalva a Szabad Demokraták Szövetsége nem tudja támogatni ezt az országgyűlési határozatot, mert úgy olvassuk ki ennek a tartalmát, hogy 1. pontja szerint arról rendelkezik, hogy adakozzunk a gazdagok és a leggazdagabbak számára 2. pontja szerint, hogy vegyük el a leghátrányosabb, legelesettebb helyzetű családoktól is azt a támogatást, mondjuk, érdemesség szerint, amiről néhányan úgy ítélnek meg, hogy nem érdemesek rá és a polgári középosztály számára olyan gesztust tesz, aminek a kivitelezéséhez ha van pénz, akkor sokkal igazságosabb felhasználást is tudunk ajánlani.
Még egyszer mondom, olyan családtámogatási rendszert tudnánk támogatni, amelyik jövedelem szerint, az adórendszeren keresztül differenciálja az ellátásokat. Ha valóban van 35-40 milliárd arra, hogy többet költsünk a családtámogatásra, akkor elsősorban a fogyatékos gyermeket, a tartósan beteg gyermeket nevelő családokat, illetve a gyermeküket egyedül nevelő, tehát hátrányos helyzetben élő családokat preferálja.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
