DR. PINTÉR SÁNDOR
DR. PINTÉR SÁNDOR
DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Fontos kötelezettségének tesz eleget a parlament, amikor napirendre tűzi az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosítását, valamint a nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvény megalkotását. A Magyar Köztársaság kormánya a NATO-val és a Nyugat-európai Unióval aláírt megállapodásaiban kötelezettséget vállalt arra, hogy az együttműködés során átvett, védendő információkat az előírt biztonsági normák szerint kezeli. A kormány vállalta, hogy megteremti ennek jogi és szervezeti kereteit.
Magyarországon az iratok minősítésekor csak az államtitokká vagy szolgálati titokká minősítés lehetséges, illetve a titoknak nem minősülő közérdekű adat esetében a "nem nyilvános" jelölés használható. Ettől eltérően a NATO szervezetében, valamint a tagállamokban ez több fokozatú. A "kiemelten szigorúan titkos", "NATO titkos" minősítést használják, illetve a titoknak nem minősülő adat biztonságos kezelése érdekében további három fokozat ismeretes: a "NATO bizalmas", a "NATO korlátozott terjesztésű" és a "NATO nem minősített" jelölés. A NATO minősített okmányainak védelme jelenleg a titokvédelmi törvény 5. §-án alapul, amely előírja, hogy más állam vagy nemzetközi szervezet által átadott minősített adatot is csak a minősített iratok kezeléséről szóló rendelkezések szerint lehet használni.
Ez azonban önmagában még nem elégséges a NATO-tagállamok részére. Részletesen be kell mutatnunk, hogy az átvevő magyar fél mind az öt fokozatot különleges adatbázisnak tekinti, és tudomásul veszi, hogy az átvétellel csak titokbirtokossá válik, nem titokgazda, nincs joga a minősítés felülvizsgálatára, harmadik fél részére hozzáférhetővé tételére és nyilvánosságra hozatalra, mert ez a hatáskör változatlanul a kibocsátó adattulajdonosnál, az adatgazdánál marad.
A nemzeti biztonsági felügyeletről szóló törvényjavaslat célja ezen szervezet működési szabályainak törvénybe foglalása. A felügyelet létrehozása a már említett szerződésekből fakadó kötelezettségünk, és elengedhetetlen feltétele a NATO-csatlakozásnak is. A szervezet felállítására és működésére vonatkozó általános alapelveket, szabályokat a NATO biztonsági szabályzata tartalmazza. A törvényjavaslat ennek a szabályzatnak az adaptálása, a magyar gyakorlatba történő beépítése.
A nemzeti biztonsági felügyelet létrehozása azért is indokolt, mert több tárca felelősségi körét érintő feladatrendszerről van szó. A biztonsági kérdésekben alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatok érintettek. Így a felügyelet tevékenységéért a kormányzati politikai felelősséget a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter viseli.
A törvényjavaslat felhatalmazása alapján a kormány szakmai tanácsadó bizottságot hoz létre, amely a felügyelet elnökének tanácsadó szerve. A felügyelet rendeltetése, hogy nemzeti szinten érvényesítse a NATO-szabályzatokban meghatározott azon biztonsági alapelveket és szabályokat, amelyeket minden tagállamnak alkalmaznia és érvényesítenie kell. Ennek keretében nemcsak a korábban tárgyalt minősített információk megfelelő védelmét kell biztosítani, hanem a kijelölt objektumokét is szabotázs, szándékos károkozás vagy más veszélyeztetés ellen. A felügyelet hatósági jogkört gyakorolva komplex védelmet szavatol. Felelős a vonatkozó szabályzatokban meghatározottak végrehajtásáért, kiadja a biztonsági ellenőrzések utáni igazolást, és gondoskodik a szabályok folyamatos betartásáról.
A felügyelet feladatrendszerét érintően külön kell rendelkezni az iparbiztonsági feladatokról. Ide tartozik a polgári jogi szerződések alapján átadásra kerülő, minősített információk biztonságának védelme is. Ennek keretében előzetesen meg kell vizsgálni az adott gazdálkodó szervezetet, hogy minősített információk védelmének feltételei fennállnak-e, és ha igen, akkor ezt a NATO vagy a Nyugat-európai Unió felé úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal kell igazolni.
A jelenlegi szabályozás szerint az ellenőrzés befejezése után annak eredményéről a nemzetbiztonsági szolgálatoknak a kezdeményező személyt tájékoztatni kell. Indokolt előírni, hogy a szakvéleményt a kezdeményező, munkáltatói jogkört gyakorló vezető minden esetben írásban kapja meg. Ha biztonsági tanúsítvány kiadására kerül sor, akkor az ellenőrzés alapján készült szakvéleményt a felügyelethez is el kell juttatni, hiszen a tanúsítvány kiadására a szakvéleményben foglaltakra tekintettel kerülhet sor.
A biztonsági ellenőrzésre kötelezett fontos és bizalmi munkakörök meghatározása során elengedhetetlen egy szakmailag egységes és nem túlméretezett szabályozási szint kialakítása. Az ellenőrzések túlnyomó többségét a Nemzetbiztonsági Hivatal végzi. Indokolt ezért a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter számára egyetértési jogkör biztosítása az e körben kiadásra kerülő rendeletek tekintetében.
(11.50)
Lényeges továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó, nemzetbiztonsági ellenőrzéssel érintett személyi kör egyértelmű meghatározása és valamennyi kockázati tényező pontos feltárása. Szükséges ezért a törvény mellékletében szereplő C-típusú kérdőív kiterjesztése az érintett személy és a vele közös háztartásban élő hozzátartozó vagyoni helyzetére vonatkozó kérdésekre is, mivel a Magyar Köztársaság saját minősített adatainak védelméhez is fontos nemzetbiztonsági érdek kötődik. Álláspontunk szerint a törvénymódosítás és törvényalkotás során változtatni szükséges az adatvédelmi biztos titokminősítéssel kapcsolatos jogosítványait is. Az adatvédelmi biztos ugyanis nem bírálhatja felül a nemzetközi szerződés alapján átvett vagy külföldi államtól, nemzetközi szervezettől érkezett adatok minősítését.
Természetesen a magyar fél által készített adattartalomra - amennyiben az átvett minősített információt nem tartalmaz - továbbra is változatlan az adatvédelmi biztos hatásköre. E módosítási javaslattal egyébként az adatvédelmi biztos is egyetért.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az információvédelmi feladatok teljesítéséhez szükséges feltételrendszer biztosítása a működési költségek körébe tartozik. Ennek megfelelően a NATO-csatlakozással jelentkező új információvédelmi feladatokat a nemzetközi szerződésben érintett felhasználók a már meglévő rendszereikbe telepítik. Ezért külön, központi pénzügyi források igénybevételére nem tartanak igényt. A szabályozás tárgyköréből és a módosítandó törvény jellegéből fakadóan minősített konszenzus szükséges az elfogadásához.
Kérem a javasolt törvényjavaslatok elfogadását, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
