NYITRAY ANDRÁS
NYITRAY ANDRÁS
NYITRAY ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Két törvényjavaslatról szólok, mely a Ház asztalán fekszik. Az egyik a nemzeti biztonsági felügyeletről szól, a másik az állami és szolgálati titokról szóló 1995-ben megalkotott törvény módosítását célozza. Bár előterjesztésük más-más miniszter, a belügyminiszter, illetve a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter hatáskörébe tartozik, lényeges közös vonásuk, hogy mindkét törvény megalkotását a Magyar Köztársaságnak a NATO-hoz való csatlakozási szándéka teszi szükségessé.
Az előterjesztő miniszter úr részletesen ismertette azoknak a megállapodásoknak a körét, melyek a törvényjavaslatok benyújtását megalapozták, és azokat a szakmai indokokat is, amelyek e törvényjavaslatok elfogadása mellett egyébként is szólnak. Nyilvánvaló, hogy olyan technikai jellegű, a nyugat-európai normák hazai bevezetését célzó szabályozásokról van szó, melyek az elsődleges célok, nevezetesen a korábban említett megállapodások betartásán kívül a jó öreg varsói szerződéses hagyományoktól való megszabadulásunkat is szolgálják, már ami a titokvédelmet és az ezzel összefüggő szabályozást érinti. Az a szemlélet ugyanis, mely a katonai és az állami titkokat mindenek felett valónak, a polgári élet egyéb területein, jellemzően a gazdasági életben keletkező adatok őrzését viszont másod-, harmadrendűnek tartja, bizony már erősen idejét múlta.
Magától értetődik, hogy a honvédelmi és az állami élet felső szintjén számos olyan információ keletkezik, melynek megőrzése továbbra is rendkívül fontos, de abban a világban, ahová igyekszünk - és ezt nem kell másként tennünk ezután sem, mert ez a jövőnk záloga -, az iparbiztonság, azaz a termelő szférában tevékenykedő gazdasági társaságoknál keletkezett fejlesztési, műszaki, kereskedelmi és a gazdálkodással összefüggő adatok megfelelő védelme ugyanolyan fontos, mint a hadititkok megőrzése. Elég, ha arra gondolunk, hogy a fél világot behálózó cégek is összeomolhatnak, ha féltve őrzött titkaikat a vetélytársak kezére játsszák.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Országgyűlést alkotó pártok túlnyomó többsége egyetért a NATO-hoz és a Nyugat-Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal, mert egyértelmű, hogy NATO-tagságunkkal katonai biztonságunk már rövid távon, uniós csatlakozásunkkal pedig gazdasági biztonságunk középtávon megteremtődik. Annak a sok apró lépésből álló, egyebek közt jogharmonizációs felkészülésnek és az ehhez kötődő szervezési reformoknak része ez a két törvényjavaslat is, melyeknek sorsáról rövidesen döntenünk kell. Vegyük ezeket sorra!
Az a grémium, melyet nemzeti biztonsági felügyeletnek nevezünk, lényegében a már meglévő, a nemzetbiztonsággal különböző szempontból foglalkozó szolgálatok, a polgári, illetve a katonai titkosszolgálatok szervezeti kereteit felhasználó, koordináló munkaszervezet, mely minimális létszámmal, ebből következően minimális költséggel működik. Ez a konstrukció szerencsésen ötvözi a megnövekvő feladatokat magasabb színvonalon ellátni képes szervezet iránti igény kielégítését a meglévő személyi és technikai erőforrások jobb kihasználásával, és ezzel elkerülhetővé teszi új, feltehetően nagy költséggel, ráfordítással létrehozható szervezet kialakítását. Ezt célozza a T/459. számú törvényjavaslat.
Az állami és szolgálati titokról szóló törvény módosítása a külföldi és a hazai titok minősítéseknek nemzetközi kötelezettségeinkből adódó összehangolásáról intézkedik, és lényegében semmilyen számottevő költségnövekedéssel, pláne beruházási igénnyel nem jár. Erről szól a T/460. számú törvényjavaslat.
Mindezekre tekintettel ajánlom a képviselő hölgyek és urak szíves figyelmébe az említett T/459. és a T/460. számú törvényjavaslatot, és kérem elfogadásukat támogassák.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
