DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is tárgyalta a T/272. számon benyújtott, a szervezett bűnözés, valamint az ezzel összefüggő egyes jelenségek elleni fellépésről szóló törvénytervezetet. A bizottságban egyetértés volt abban, hogy a törvényben megfogalmazott általános cél fontos cél, és ennek érdekében a mai - sajnos aktuális - időkben valamit nyilvánvalóan tenni kell. Tehát a szervezetszerűen fellépő bűnelkövetőkkel szemben újabb eszközöket, újabb jogintézményeket kell adni a bűnüldöző szervezeteknek.
Ugyanakkor a vita arról alakult ki - és ez az emberi jogi bizottság ülésén természetes -, hogy ha a célban egyet is értünk, hogy szükséges pluszeszközöket adni, vajon az itt megfogalmazott pluszlehetőségek, pluszeszközök átlépnek-e egy olyan határt, amire azt lehetne mondani, hogy az alapvető emberi és szabadságjogok, a jogállam megszokott alapintézményei sérülnek. Egyébként ezt a dilemmát a törvényalkotó az általános részben meg is fogalmazza, hogy gyakorlatilag ez az alapkérdés. Kiss Gábor képviselőtársam annak idején, a bizottsági ülésen pontosan idézte a törvény általános részének indoklásából ezeket a megfogalmazott mondatokat.
A többség álláspontja az volt, hogy kétségtelen, hogy valamelyest szűkülnek ezek a szabadságjogok, kétségtelen, hogy a jogállam alapvető elveinek érvényesülése bizonyos területeken megfoghatóan szűkül, ez a szűkülés azonban nem lépi át azokat a határokat, amire azt lehetne mondani, hogy itt már jogállami elvek sérülnek. Ennek indokaként a többség azt fogalmazta meg, hogy a jogállam többek között attól jogállam, hogy a bírói kontroll minden egyes intézkedés esetén továbbra is megmarad.
A bizottsági ülésen felvetődött, hogy vannak-e ebben a törvénycsomagban olyan intézkedési, eljárási lehetőségek, ahol ez a lehetőség nincs meg. Az ott lévő államtitkár úr megfogalmazta, hogy egyetlen ilyen esetet tudna felsorolni: ez az idegenrendészet területén található meg, ahol a panasztörvény nem biztosít bírói jogorvoslati lehetőséget, de más ilyen lehetőség a törvényben gyakorlatilag nincs, tehát a bírói kontroll mindenképp adott, és ezt a bizottság többsége megnyugtatónak tekintette.
A különös részben megfogalmazott hat problémakör közül három - azon belül is inkább kettő - az, ami a bizottság vizsgálódásának homlokterébe került, és ez a bűnmegelőzési ellenőrzés szabályai és a személyes adatvédelem. A bűnmegelőzési ellenőrzés kapcsán a bizottság számára nyilvánvaló volt, illetve ott tudatosodott mindenki számára, hogy nem új jogintézményről van szó, mert '94 óta működik ez a jogintézmény, csak ellentmondásosan vagy alig működött, mert nem volt kellően szabályozva. Ez a törvénytervezet ennek szabályozására tesz egy érdemleges kísérletet; sőt megfogalmazódott, hogy a rendőrség szerepét ezen a területen is gyakorlatilag a bíró veszi át.
A másik terület, amit érdemben vitattunk, a személyes adatok kezelésével összefüggő szabályok területe. A vitát nyilvánvalóan az is segítette és élénkítette, hogy a bizottság ülésén részt vett az adatvédelmi biztos úr. Megnyugtatóan tapasztaltuk azt - a biztos úr is említette és a Belügyminisztérium képviselője is hangot adott ennek -, hogy a törvény előkészítése kapcsán az ombudsman és a Belügyminisztérium tevékenyen együttműködött, és ennek az érdemi együttműködésnek a nyomai meg is látszanak a törvényen, mert én legalábbis azt vettem ki az adatvédelmi biztos szavaiból, hogy az az álláspont, amit ő adatvédelem kapcsán képviselt, a törvénytervezetben többnyire érvényesül.
(10.00)
Azt mondta, hogy három területen vannak még valamelyest fenntartásai. Az egyik ilyen megfogalmazása gyakorlatilag az volt - amit már Mécs Imre is megfogalmazott -, hogy számára a szervezett bűnözés fogalomköre nem pontos ebben a törvénytervezetben. Az ott lévő államtitkár úr pedig hivatkozott arra, hogy az értelmező rendelkezések közül melyek azok a törvényszakaszok, amelyek egyértelműen behatárolják ezt a problémakört.
Azt is fontosnak tartottuk, hogy a sürgősségre, a sürgős és rendkívül gyors eljárásra lehetőség van ebben a törvénytervezetben, mert e nélkül nyilvánvalóan nem lehetne fellépni a szervezett bűnözés ellen.
A bizottság az álláspontját 11 igen szavazattal és 7 tartózkodással alakította ki - 11 igen szavazat volt a törvénytervezet támogatása mögött. Azt gondolom, a 7 tartózkodó voks - amit az ellenzékiek adtak le - is jelzi azt, hogy a törvény céljával egyetértettek, legfeljebb az eszközök tekintetében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) voltak fenntartásaik.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
