DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ
DOMOKOS LÁSZLÓ, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság megtárgyalta a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Mint a kijelölt bizottság előadója ismertetem, hogy a bizottság 13 igen, 8 nem szavazat mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta, két fő szempontot mérlegelve: egyrészt a lehetőségeknek megfelelően kellően megalapozottnak, másrészt kellő biztonságra törekvőnek értékeli.
Megalapozottnak tekinthető, mivel figyelembe veszi a gazdasági tendenciákat és a költségvetési alrendszerek belső adottságait és determinációit. A bevételi oldal megalapozott, nagy valószínűséggel teljesül. A kiadási oldal reálisan tervezett.
A biztonságra törekvést a szokásos tartalékképzés 19 milliárd forintja mellett a gazdasági növekedéstől függő 33 milliárd forint átmenetileg zárolt, de év közben felszabadítható összegének kijelölése is alátámasztja.
Többségi véleményként kiemelésre került az Állami Számvevőszék jelentéséből egyrészt, hogy a fiatal magyar demokrácia történetében először fordul elő, hogy a költségvetés az államháztartás egészét felöleli. A polgári kormány egyidejűleg nyújtja be a központi költségvetés mellett a társadalombiztosítási alapok költségvetési javaslatát - az államháztartás alrendszereiről ily módon teljesebb képet kap az érdeklődő közvélemény, az Országgyűlés -; másrészt megkezdődött a költségvetési tervezési, jóváhagyási, végrehajtási és elszámolási mechanizmusai korszerűsítésére irányuló módszertani munka.
Tisztelt Ház! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottsági szorosabban vett szempontjai alapján külön kiemelhető a kormányzat gazdaságpolitikájából, hogy az 1999. évi 5 százalék körüli gazdasági növekedés mellett a foglalkoztatás kismértékű növekedésével számol, s így a termelékenység javulása döntően a teljesítmények emelkedéséből származhat.
Várhatóan végre már elindul a reálkeresetek és a lakosság reáljövedelmének bővülése is, de mindez belül marad a várható termelékenység emelkedésének hatékonysági korlátain, így a fajlagos munkaköltség csökken és a versenyképesség javul, a fenntartható növekedés alapjai tovább erősödnek.
A gazdaságpolitika feltételrendszerében a polgári költségvetési politika kiemelt céljai közül hangsúlyozni érdemes a foglalkoztatás szempontjából is az élőmunkateher-csökkenést megalapozó intézkedéseket a közteher csökkentése, a munkahelyteremtés ösztönzése érdekében.
A munkáltatói járulékterhek jövőre 39 százalékról 33 százalékra csökkennek. Minden egyes százalékpont-csökkenés 25 milliárd forintos pótlólagos forrást teremt a gazdaságban. Az így nyert 175 milliárd forintot közvetlenül a vállalkozók használhatják, bővíthetik a beruházásaikat, ami a munkahelyek teremtését ösztönözni. Az állam nem az adófizetők pénzéből akar elsődlegesen munkahelyeket létesíteni, hanem rábízza ezt a gazdaság szereplőire, a vállalkozókra. Ebből a megfontolásból csökkentjük a járulékterheket jövőre. A pozitív polgári költségvetési politika összhatása elősegíti azt, hogy a vállalkozások létre tudjanak hozni stabil, jól működő munkahelyeket.
A korábbi költségvetésektől eltérő logikáról, más felfogásról, egészen más megközelítésről beszélhetünk: nem szűkös források elosztásáról, hanem a jövőbe való befektetésről van szó. Az 1999. évi költségvetés végleges formába öntésénél nagy szerepet játszott a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója. A költségvetés a kormányprogrammá emelkedett szabadság és jólét alapján áll. Ezt a bizottsági többség pozitívan értékelte az ellenzéki kisebbség véleményével szemben.
Tehát a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság többségi álláspontja az, hogy támogatja a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiból.)
