DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Képviselő Urak! Az Állami Számvevőszék alkotmányban rögzített kötelezettsége, hogy véleményt alkosson az Országgyűlés részére a költségvetési törvényjavaslat megalapozottságáról, a törvényes előírásoknak való megfelelőségéről, értékelje a törvényjavaslatban foglalt előirányzatok számításokkal való alátámasztását, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, a költségvetési dokumentum közötti elvi és számszaki összefüggések pontosságát; mutassa be, hogy a törvényjavaslat normaszövege és számítási anyagai, részletezettsége megfelel-e az államháztartási törvény és az egyéb jogszabályok előírásainak.
(15.40)
E kötelezettségünknek eleget téve nyújtottuk be az Országgyűlésnek a költségvetési tervezőmunka helyszíni ellenőrzése és a törvényjavaslat dokumentumainak számszaki és törvényességi vizsgálata során szerzett tapasztalatainkat összefoglaló véleményünket a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési törvényjavaslatáról.
El kell mondanom önöknek, hogy véleményünk kialakításakor - a törvényjavaslat készítőihez hasonlóan - igen nehéz helyzetben voltunk, az ismert okok miatt a törvényjavaslat végleges szövegét az Országgyűlésnek történt benyújtással egyidejűleg kaptuk meg, és így véleményezte azt az Állami Számvevőszék. Az időhiány okozta gondokat enyhítette, hogy az előterjesztést készítők és az ÁSZ munkatársai között az együttműködés kifogástalan volt. Ennek köszönhetően a tervezetben megjelent pontatlanságok, téves hivatkozások, számszaki tévedések korrekciója folyamatosan megtörtént. A választások évének sajátosságaiból adódó okokat ismerve és megértve szeretném kifejezni azt a reményemet, hogy az ilyen, az ÁSZ és a törvényalkotás munkájának színvonalát egyaránt kedvezőtlenül érintő helyzetet csak kivételes esetnek tekintjük, ami a jövőben, reményeim szerint, elkerülhető lesz.
Az önök által már kézhez vett véleményünket e napon kiegészítjük még a helyi önkormányzatok támogatásai tervezésének helyszíni ellenőrzése során szerzett tapasztalatainkkal. A részletes vita során, remélem, ezeket a megállapításainkat is hasznosítani tudják majd, de jelzem, összefoglaló véleményünk már utal a főbb összefüggésekre.
A társadalombiztosítási alapok költségvetési törvényjavaslatáról, amelyet a kormány első ízben nyújtott be a központi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslattal együtt, önálló véleményt készítünk. Erről most csak annyit, hogy a két törvényjavaslat egyidejű benyújtását jelentős előrelépésnek tartjuk, ami elősegíti az államháztartás egészének teljesebb áttekintését.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslathoz írásban beterjesztett véleményünkben foglalt törvényességi észrevételeink és javaslataink jelzik, hogy a költségvetési javaslat törvényességi előírásoknak való megfelelése terén továbbra sincs minden rendben. Nem történt meg az államháztartás rendes és rendkívüli bevételeinek különválasztása, nem tartalmazza a törvényjavaslat normaszövege a tervezett hiány finanszírozási módját sem. Ennek okait és esetleges hatásait most, az időkorlátokra is figyelemmel, nem részletezem, helyette a törvényi előírások megalkotásának, azok szigorú, kormányzati szinten is megkövetelt betartásának kedvező hatásaira hívnám fel szíves figyelmüket.
Nem törvényességi észrevételként, inkább a központi költségvetés kiemelkedő jelentőségéhez kapcsolódó, meggondolásra ajánlott jelzésként szeretnék szólni arról, hogy a költségvetési törvényjavaslatokban évek óta egyre nagyobb számban jelennek meg az egyéb törvényi módosítások is.
A gazdaságpolitikát közvetítő jogszabályok módosítása természetesen érthető és szükségszerű, ezt tudomásul kell és lehet venni. De tudatában kell lennünk annak is, hogy ez a gyakorlat kétségtelen előnyei mellett - mint például most a társadalombiztosítás vagyonának, irányításának rendezése, amelyet korábban sokat kifogásoltunk - jelentős kockázatokat is rejt magában: megterheli a költségvetési javaslat megtárgyalására fordítható egyébként is szűkös időkeretet, nehezíti a jogi anyag áttekinthetőségét és nyomon követését, a nagy számú egyéb törvény tekintélyének megőrzése szempontjából is aggályos.
A költségvetési előirányzatok megalapozottságához kapcsolódó tapasztalatainkról kissé bővebben szólnék. Mindenekelőtt azt szeretném kiemelni, hogy a költségvetési tervezőmunkában - jó néhány hiányosság megismétlődése mellett - a korábbiaknál nagyobb mértéktartást, óvatosságot és feszültségeket hordozó szigort egyaránt tapasztaltunk.
Az előirányzatok megalapozásához szükséges számításokat, elemzéseket a tervező szervek igyekeztek elvégezni. A számítások alapjául szolgáló adatállományok tartalmában és feldolgozási módjában bizonyos kedvező elmozdulás van, azonban az elmúlt évekhez képest még ez sem elég. A statisztikai adatszolgáltatás és feldolgozás ugyanis továbbra sem igazodott a költségvetés elkészítésének ütemezéséhez, és a metodikai kidolgozatlanság miatt a tervezőmunkában sem hasznosulhatott a kincstári adatállomány.
Az úgynevezett gördülő tervezés során a következő két év előirányzatainak számszerűsítése a korábbi évekhez hasonlóan mechanikusan történt, érdemi számítások elvégzése nélkül. Ugyanakkor a főbb bevételi előirányzatok, elsősorban a társasági adó tervezésénél a korábbi éveknél nagyobb óvatosságot tapasztaltunk. Ezt - a nemzetközi gazdasági és pénzügyi helyzet változásainak gazdasági növekedésünket érintő bizonytalanságaira is tekintettel - feltétlenül indokoltnak és szükségesnek tartjuk.
A költségvetési szervek bevételi előirányzatai viszont több területről rendkívül feszítettek. Ezt a területet korábban határozottan kifogásoltuk, mint ahogy erre a miniszter úr utalt. Teljesítésük még a korábbi éveknél jóval feszítettebb munka esetén is igen kockázatos. Az ÁPV Rt. tervezett bevételeinek alakulását is számos tényező befolyásolhatja hátrányosan, de elsősorban az, hogy a privatizálható vagyon nagysága leszűkül, a piaci környezet a szokottnál is bizonytalanabb.
A kiadási előirányzatok kialakításában is több területen értékeltünk feszültségpontokat. Ezek közül kiemelem, hogy a tárcáknak továbbra sem sikerült az ellátandó feladatok forrásszükségletét a korábbiaknál szélesebb körben, jól átgondolt feladatnormákra és mutatókra épülő számításokkal alátámasztani. Az alkumechanizmusok még mindig működnek, így megfelelő normatívák hiányában alig ítélhető meg, hogy hol okoznak azok alul- vagy felülfinanszírozást.
Az évek óta szorgalmazott intézmény- és feladat-felülvizsgálat érdemi megvalósításában a fejezetek ebben az évben sem vállaltak kezdeményező szerepet. A szakmai feladatokat meghatározó jogszabályokban és az állami szabályozás egyéb eszközeiben bekövetkező változásokat ugyan felmérték, de az előirányzatok kialakításában azok érdemben nem hasznosultak.
Az előirányzatok megalapozottabb kidolgozottságát több területen hátrányosan befolyásolta az is, hogy a tervezési munkával egyidejűleg ment végbe az államigazgatás új struktúrájának kialakítása is. A szervezeti módosítások megvalósítása, a feladatok és a pénzügyi források megosztása hosszú egyeztetési folyamatot igényelt, és nem mindig járt a kívánt eredménnyel a számok szerint.
Az állami kezességvállalás és érvényesítés előirányzatait nem minden részletükben találtuk számításokkal, alapanyagokkal megfelelően alátámasztottnak. Megalapozottságukat hátrányosan befolyásolhatják az azóta bekövetkezett nemzetközi hatások, állami kezességvállalási döntések is.
A 2000. év dátumváltásával összefüggő informatikai feladatok megvalósításában a vonatkozó kormányhatározathoz képest lemaradást tapasztaltunk. A gondokat tovább növeli, hogy a jelentős nemzetgazdasági kihatású feladat végrehajtásához a szükséges előirányzatok 1999-ben sem állnak maradéktalanul rendelkezésre. A törvényjavaslat nem tartalmaz előirányzatot néhány folyamatban lévő kiemelt beruházás folytatására, és ezek leállításának vagy a megvalósítás lassításának indokaira sem tér ki az előterjesztés.
A lefolytatott egyeztetések tanulsága szerint a törvényjavaslat előkészítői és a törvényjavaslatot beterjesztő kormány a javasolt költségvetés általam röviden említett és más feszültségpontjait is jól ismeri, és a végrehajtásra való felkészülésben azokkal számol. Jól érzékelhető ez abból is, hogy a kormány a kockázati tényezők mérséklése, az államháztartás működtetésének biztonsága érdekében a költségvetés tartalékainak növelésére tett javaslatot az Országgyűlésnek. Ezt a törekvést - a korábbi években tett véleményünket is figyelembe véve - messzemenően támogatandónak tartjuk, azonban megjegyezzük, hogy az Országgyűlés költségvetési jogának gyakorlásával az lenne következetes összhangban, ha e tartalékok felszabadítása és felhasználásának engedélyezése is országgyűlési hatáskörben történne.
Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési törvényjavaslatnak a helyi önkormányzatok 1999. évi pénzügyi kondícióit érintő javaslatai és a végrehajtást megalapozó törvénytervezetek vizsgálataink szerint alapvetően kétirányú kormányzati törekvéseket juttatnak kifejezésre.
(15.50)
Egyrészt a helyi és a területi önkormányzatok számára is határozottan közvetítik a szigorúbb, a fegyelmezettebb és takarékosabb gazdálkodás általánosan jelentkező követelményeit, másrészt a területi kiegyenlítődést, illetve az önkormányzatok közötti esélyegyenlőség erősítését kívánják elősegíteni. A szigorúbb gazdálkodási követelményeket jelzi, hogy a törvényjavaslat az önkormányzatok rendelkezésére álló források inflációtól elmaradó mértékű növekedésével számol.
A központi költségvetésből juttatott források ugyan az infláció tervezett mértékének megfelelően növekednek, de az átengedett személyi jövedelemadó korábbinál nagyobb hányadát kell bevonni a normatív feladatok finanszírozásába, és emellett növekszik a felhasználási kötöttséggel engedélyezett források összege is. A legkedvezőtlenebb pénzügyi helyzetben lévő települések gondjain a költségvetési törvényjavaslat az önkormányzatok közötti jövedelemátcsoportosítással, a társulásos ellátási formák fokozottabb támogatásával, a feladatfinanszírozás elemeinek további erősítésével igyekszik enyhíteni.
Első alkalommal kerül az Országgyűlés elé a helyi iparűzési adóknál meglévő indokolatlan különbségek mérséklésére irányuló javaslat is. Az önkormányzatok finanszírozására vonatkozó szabályozás a korábbiakhoz képest jobban igazodik az ellátandó feladatokhoz, és áttekinthetősége is javult. Ebben a korszerűsítési folyamatban az Állami Számvevőszék korábbi javaslatainak nagy része is hasznosult.
Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az írásban benyújtott és általam szóban kiegészített mondanivalónk lényegét, az a véleményünk, hogy az Országgyűlés elé beterjesztett 1999. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat minden területen feszített követelményeket támaszt, fegyelmezett, takarékos gazdálkodást és folyamatos ellenőrzést igényel. Ezen és a végrehajtás szervezettségén, operativitásán és következetességén múlik, hogy a javasolt költségvetés az ismert feszültségek mellett ne veszélyeztesse a közfeladatok ellátását, a kitűzött célok eredményes megvalósítását. Ellenőrző munkánkkal és erre épülő javaslatainkkal is segíteni kívánjuk, hogy ez így legyen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
