DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE
DR. SZEKERES IMRE, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! "Egy kormány első költségvetése különleges jelentőségű dokumentum, vízválasztó, amely meghúzza a demagógia és az igazmondás határát. Amíg egy kormány nem terjesztett ilyet elő, addig miniszterelnöke és miniszterei a szembesülés szégyene nélkül folytatják a választási kampányban megszokott ígéreteik halmozását az általuk kiválasztott, tetszés szerinti társadalmi csoportok felé. Ahogy azonban beírják a törvényjavaslatba a tényleges számokat, attól fogva az ettől eltérő ígérgetés hazudozássá válik. S tegyük hozzá: visszamenőleg is szemfényvesztéssé silányul minden addig tett megalapozatlan ígérgetés." - Ezt egy fideszes politikus mondta 4 évvel ezelőtt, itt, az Országgyűlésben. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) Köszönöm szépen.
Hölgyeim és Uraim! Hogy ez mennyire igaz, arra jó példa a most benyújtott költségvetés tervezete, illetve az eddig elmondott bizottsági többségi vélemény indoklása, melyből a költségvetési és pénzügyi bizottság tagjai magán a bizottsági ülésen semmit nem hallottak. (Derültség és taps az MSZP padsoraiból.)
Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselői a költségvetési bizottságban kifejtették, hogy ez a költségvetés a bizonytalanság költségvetése. Bizonytalan, mert megsérti az ország törvényességét, mert szakmailag megalapozatlan, és mert veszélyezteti Magyarország jövőjét. (Közbeszólások a kormányzó pártok padsoraiból: Óh!) Bizonytalan a törvényesség megsértése miatt. Ez a költségvetési tervezet egy centralizálni akaró, a gazdaság, a társadalom és az állami élet minden területét maga alá söpörni kívánó kormány politikájának fényképe. Korlátozni kívánja a gazdaság szereplőinek önállóságát, s a független bíróságok, ügyészségek, országgyűlési biztosok autonómiáját.
Hallhattuk és olvashattuk: az Állami Számvevőszék is aggályosnak találta, hogy a költségvetési törvénytervezet leple alatt a kormány 39 törvényt szeretne megváltoztatni. Így például fél éven belül másodszor az államháztartási törvényt, azt, amelyik kereteket szab a költségvetésnek, az állam pénzügyeinek. Ennyi erővel akár hatályon kívül is helyezhetnék, mondván: a kormány azt csinál, ami neki jólesik. Módosítást javasol a médiatörvényben is: szándékai szerint a kormánytöbbség dönthetne arról, hogy közpénzből a közszolgálati televízió és rádió milyen műsorait támogassák. (Közbeszólás a MIÉP padsoraiból: Helyes!)
Az Orbán-Torgyán-kormány, pillanatnyi igényei és szándékai szerint, mindig azt a törvényt akarja megváltoztatni, amelyik éppen az útjában áll. Ha valakit törvényellenesen kinevez a Postabank vezetésébe, akkor "nosza, módosítsuk a privatizációs törvényt is!" A kormány a költségvetéssel akarja áthágni az alkotmányt és a bírósági törvény előírásait, amikor megvonja - vagy szeretné megvonni - az ítélőtáblák költségeit. Egyetértek a Legfelsőbb Bíróság elnökével: ez a joggal való visszaélés, mint ahogy az a bíróságok, az ügyészségek és az országgyűlési biztosok költségvetésének korlátozása is.
De a kormány bizonytalanságot visz be az érvényben lévő jogviszonyokba is. Nem hirdeti ugyan, de gyakorolja a Napkirály álláspontját: "Az állam én vagyok." Nem tart be hatályos törvényeket és szerződéseket: a 4-es metró, a Nemzeti Színház és a nyugdíjemelés elmaradása ennek világos példái. Külön, ellenőrizetlen kasszákat akar létrehozni a KVI-nél, az ÁPV Rt.-nél a zárolt 40 milliárd forinttal, a szakmai és társadalmi ellenőrzés alól kivonni szándékozott állami alapokkal. Ezekről, úgymond, majd a kormány megfelelő időben, saját hatáskörében dönt. A jogbiztonság hiánya elbizonytalanítja a gazdasági szereplőket is, s az elmúlt hónapokban ennek hatására érezhetően mérséklődött a tőkebeáramlás.
Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési tervezet szakmai megalapozatlanságára legfőbb érv a bizonytalanság a jövő évi költségvetés finanszírozásában. Szakértők, kutatóintézetek elemzései szerint alacsonyabbak lesznek a bevételek és magasabbak a kiadások, mint ami a tervezetben szerepel. Nem megalapozott a társasági adó, az áfa és a vámbevételek növekedésének üteme. A fogyasztási és a jövedéki adó esetében 25 százalékot meghaladó növekedést irányoz elő, miközben a lakossági fogyasztásnál csak 2-3 százalékos növekedéssel számol. Az úgynevezett konszolidált elsődleges bevételek ebben az évben, 1998-ban várhatóan 14,2 százalékkal nőnek. Ennek az alapja az idei 5 százalékos gazdasági növekedés, s az évi átlagos 15 százalékos infláció. Képtelenség, hogy jövőre, szintén 5 százalékos növekedés mellett, de 11 százalékos inflációnál ugyancsak 14 százaléknál többel nőjön a konszolidált elsődleges bevétel. Itt valami szakmailag nincs rendben, uraim!
A szakértői prognózisok szerint a kiadások is nagyobbak lesznek a tervezettnél. Mi lesz, ha a bérek és a gyógyszertámogatás is jobban nőnek a tervezettnél? Hol van - az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően - az önkormányzatoknak járó közműrészvények költségvetési fedezete? Már most is csak papíron igaz, hogy a hiány 4 százalék alatt lesz. A Fidesz egyik választási ígérete az egyszeri és nagyarányú adócsökkentés volt - ennek semmi jele! Nemcsak 1999-ben, hanem a költségvetési javaslat szerint az elkövetkezendő 3 évben sem.
(16.10)
Az Orbán-Torgyán-kormány tervezete szerint nem lesz nagyarányú adócsökkentés, sem egyszerre, sem többszörre, sem jövőre, sem azután.
A jövőt, az Európai Unióba való belépést veszélyezteti, bizonytalanná teszi az az elképzelés, hogy mind a költségvetés, mind az önkormányzatok felhalmozási kiadásainak reálértéke jelentősen csökken. Infrastrukturális beruházásokra ma már nemcsak kellene, hanem lehetne is fordítani, a beruházási támogatások mégis mindösszesen 5,6 százalékkal nőnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat erősíteni akarja a központi hatalmat és elbizonytalanítani az önkormányzatokat. A központi közigazgatás támogatása csaknem 25 százalékkal nő, míg az önkormányzatoké a 10 százalékot sem éri el. Az önkormányzatok összes bevétele, tehát a pénz, amellyel rendelkeznek, 2-3 százalékkal lenne alacsonyabb, mint amennyi 1998-ban teljesült. Így például, bár növekszik az oktatási normatíva, de nincs fedezet a pedagógusok bérének emelésére. Összességében előnytelenebb helyzetbe kerül a közoktatás. Ez a helyzet az egészségügyben is. Hol van a Fidesz által ígért 400 százalékos béremelés? A kulturális és a tudományos intézmények ellehetetlenülnek, mert nem kapják meg az alkotói tevékenységre kivetett egészségügyi hozzájárulás fedezetét.
Szemben a jól hangzó szlogenekkel, a költségvetési tervezet igazi prioritásai a kancelláriának nevezett miniszterelnöki magánapparátus és a két titkosszolgálat, a hivatalos és a magán-, vagyis az APEH.
Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési tervezet bizonytalanságot jelent a családok és a vállalatok számára. A kormány szándékai szerint a reálbérek csak 2 százalékkal nőnek, miközben a prognózisok szerint a termelékenység 4-5 százalékkal nő, vagyis 2-3 százalékkal jobban nőhetnek a reálbérek az Orbán-Torgyán-kormány javaslatánál.
A kormány, miközben visszafogja a munkajövedelmek növekedését, minél több, az államtól függő járadékot nyújtana. A közepes és magas jövedelműeket is állami juttatásokkal kívánja támogatni, és így a tervezetből kiderül, hogy a legszegényebbek helyzete, a magyar lakosság 25 százalékának helyzete romlik, a közepeseké nem javul, csak a magas keresetűek járnak jobban. A kormány meg akarja osztani a társadalmat: odaadja a családi pótlékot a legmagasabb jövedelmű 9 százaléknak is, de ennek az az ára, hogy jövőre nem kívánja növelni a gyermekenként járó családi pótlék összegét - vagyis a szegények járnak rosszul.
Kedves Képviselőtársaim! Urbán Lászlótól, a Fidesz akkori pénzügyminiszter-jelöltjétől már a választások után megtudtuk, hogy a kormányprogramot nem szabad összetévesztenünk a választási programmal. Járai Zsigmondtól most tudtuk meg, hogy nem érdemes összefüggést keresnünk a kormányprogram és a költségvetés között. Ha a fideszes képviselők saját programjukat komolyan veszik, akkor nem fogadják el a költségvetési tervezetet. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ha elfogadják, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt becsapta a magyar választópolgárokat.
Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
