DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE
DR. TAKÁCS IMRE, az idegenforgalmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Bóka István képviselőtársam elmondta azt, hogy az idegenforgalmi bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatot, de hozzá kell tenni azt, hogy 12 igen és 8 nem arányban - azért ez nem mindegy!
Abból a szempontból szeretném megközelíteni a bizottságban elhangzottakat, hogy miért mondtunk nemet erre az 1999. évi költségvetési törvényjavaslatra. Mielőtt erről szólnék, szeretném megjegyezni azt, hogy az általános vitában, illetve a bizottsági véleményekben is elhangzottak már olyan vélemények, amelyek komoly érveket tartalmaznak, és jó lenne, ha az előterjesztő ezeket az érveket a költségvetés végleges megfogalmazásánál figyelembe venné. Magyarul: jó lenne, ha a politika túlburjánzása a gazdasági racionalitást nem tenné tönkre.
Ezek után szeretnék szólni a bizottságban elhangzott gondolatokról. Lehet, hogy ezen költségvetés kapcsán világ- vagy Európa-csúcs beállítása történik azzal, hogy az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat miatt 39 törvényt kell módosítani. Nem ismerem az európai költségvetések történetét, de azt hiszem, ha összehasonlítanánk az európai költségvetések elfogadásával, akkor ez a 39 törvénymódosítás ha nem is világcsúcs, de Európa-csúcs szintjén lenne. Ez pozitív dolog, de negatívum az, hogy ez a folyamat komoly mértékben veszélyezteti a jogbiztonságot.
A költségvetési törvényjavaslat a gazdagok javára és a szegények kárára valósítja meg a jövedelemelosztást; különösen aggasztó a nyugdíjtörvény lehetséges módosításának tervezete. Az előző ciklusban megkezdett államháztartási reformot továbbfolytatva vagy arra építve, megalapozottabb tervezési rendszerrel jobb költségvetést lehetett volna elkészíteni. A költségvetési törvényjavaslat kapcsán igen nagy gondot okoz a megtakarítási hajlandóság várható alakulása, hiszen az a megtakarítási szint - a háztartások nettó megtakarításra gondolok -, amivel a háztartások jelenleg rendelkeznek, a jövőben már nem növelhető, sőt esetleg még csökken is. Ebből adódik, hogy a beruházásokat sem lehet 12 százalékra tervezni - az általános vitában ezt majd elmondom részletesen -, 8 százalékos beruházástervezésre lehet építeni.
Hibás az a feltételezés is, hogy a kis- és középvállalatokat csak a hitelrendszer és a támogatások révén lehet fejleszteni, mert a kis- és középvállalatok - aki közgazdász, tudja - számára nemcsak a pénzhez jutás jelent problémát, hanem a piaci értékesítési gondok is. A kormánynak jó lenne ennek kapcsán empirikus vizsgálatokat folytatnia, mert akkor rájönne arra, hogy a kis- és középvállalatokat ez sújtja elsősorban.
A másik dolog: valóban igaz, hogy az idegenforgalomban nagyon sok a kis- és középvállalkozás. De vajon nem sújtjuk-e az idegenforgalmi vállalkozásokat azzal, hogy 2100 forintról 3500 forintra emeltük az egészségügyi hozzájárulást? Ebben az évben is jelentősen megnőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma - ez jövő évben is várható. Ez az importot növeli, az import növekedése viszont a fizetési mérleget rontja. A fizetési mérleg negatív folyamatait az idegenforgalommal lehetne úgy-ahogy rendbe tenni, mert nem várható annyi külfölditőke-beáramlás, mint az elmúlt években.
Az idegenforgalom nagyon fontos szerepet játszik a fizetési mérleg szempontjából, mint ahogy a bizottsági ülésen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) is elmondtam: '95-ben 40 millió dollár, '96-ban 406 millió dollár, '97-ben 1000 millió dollár, és ebben az évben is várhatóan 1000 millió dollár lesz az idegenforgalom aktívuma.
