PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság november 11-én tárgyalta a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési törvényjavaslatát. Meg kell mondani őszintén, hogy nem volt nagy vita, különösen a kormányképviselet részéről elhangzottak alapján, hiszen ha ez bekövetkezett volna, akkor kevesebb kérdést kellett volna itt megvitatnunk és elmondanunk a mai nap folyamán kisebbségi véleményként, és gondolom, az ezt követő vitában is. Nem éreztük a vita során ezt az optimizmust, amit a pénzügyminiszter úr sugallt.
A vita során kialakult kisebbségi vélemény 40 százalékos ellenszavazatával az alábbi észrevételek alapján nem tartotta alkalmasnak és megalapozottnak ezt a törvényjavaslatot, hogy általános vitára kerüljön: nem meggyőző és szakmailag kellően megalapozott - különösen figyelembe véve a nemzetközi gazdasági változások és folyamatok negatív hatását, amelyek prognosztizálhatók a jövőt illetően - az 5 százalékos növekedésre alapozott bevételek és a kiadások összhangja, csakúgy, mint ami itt elhangzott az ÁSZ részéről.
Túltervezett és jelentős véleményeket rejt a társaságiadó-, vám-, áfabevételek tervezett nagymértékű növekedési ütemétől való esetleges elmaradás. A bizottságban nemmel szavazók részéről hangsúlyosan került megfogalmazásra, hogy a tervezett adó- és jövedelem-átcsoportosítás, a terhelésnövekedés a lakosság legalacsonyabb jövedelemmel bíró, bérből és fizetésből élők csoportján túl a vállalkozói szférát, különösen a kis- és közepes vállalkozásokat, a kényszervállalkozásokat fogja nagymértékben sújtani, amelynek hatása rövid időn belül körvonalazható az adófizetési szándék gyengülésében, a szürkegazdaság további bővülésében.
(16.20)
A költségvetés szociális érzékenységét keresés ellenére sem tudtuk fellelni, amely a társadalom legjobban rászorulóit, rétegeit részesítené a tervezett növekedésből az 1999. évi költségvetési évben.
A vita során a kormányzat részéről nem kaptunk kezelhető, meggyőző választ a jövő évi beruházások mértékéről, hogy ez 120 milliárd vagy netán 86 milliárd. A különböző költségi fejezetekben még a nyomát sem lehetett megtalálni! Valószínű, hogy majd utólag tudjuk meg, mik is voltak a kormányzat kiemelt beruházásai, melyek voltak ezek a tételek, és azok hogyan teljesültek.
Természetesen az előzőekben elmondottak vonatkoznak a megszüntetésre kerülő, ez évben még működő, például Út- és Környezetvédelmi Alapokra. Csak a napokban a sajtóból tudtuk meg, ami az utakkal foglalkozó minisztériumi politikai államtitkára részéről bejelentésre került, hogy 60 milliárd hitelből tervezik finanszírozni az utak építését, illetve az autópálya építését.
Az 1998. évi várható adatok hiánya tovább nehezítette, hogy érdemben az 1998. évi bázisszámok alapján az újonnan, napjainkban elfogadott adótörvények hatása a költségvetést milyen irányban befolyásolja. A költségvetési hiány finanszírozástechnikájának, kezelésének bemutatása teljes egészében hiányzik. Érdekes trükknek tartjuk az 1,9 százalékos általános zárolást, amelyet a parlament hatásköréből kivon és a kormány szabad rendelkezésére bocsát forrásokat. Sorolhatnám még tovább az észrevételeket, amelyeket a vitában fogunk részletesen, tételesen elmondani.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
