DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL
DR. VASTAGH PÁL, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én valóban a bizottsági ülésen elhangzottak alapján a kisebbségi vélemény három csomópontját szeretném ismertetni a jelenlévőkkel. Az első csomópont a javaslat előkészítésével kapcsolatos; a másodikban a javaslattal kapcsolatos alkotmányos aggályokról szeretnék szólni; harmadikként a javaslat elfogadásának várható hatásairól, negatívumairól szeretném tolmácsolni az ellenzéki képviselők véleményét.
Az első kérdéskör kapcsán: ez a két javaslat az ellenzéki képviselők véleménye szerint példátlan előkészítéssel, illetve előkészítetlenséggel zajlott, hiszen egymásnak teljesen ellentmondó információk, törekvések jellemezték a javaslat körüli konkrét helyzetet. A kormány ugyanis saját maga terjesztett elő módosító javaslatot a büntetőeljárási törvény kapcsán, amely már március 1-jétől feladatokat szánt a táblabíróságoknak, ítélőtábláknak büntető ügyszakon. A kormánypárti képviselők módosító indítványt terjesztettek be az ítélőtáblák létrehozásának meggyorsítására. Nem tartalmazott ilyen törekvést, ilyen javaslatot a kormányprogram, és nem volt erről szó a miniszteri meghallgatás alapján sem. Tehát mindenki, aki jóhiszeműen hitt és bízott a törvény erejében, úgy tervezett és úgy számolt, hogy 1999. január 1-jén a törvényeknek megfelelően három helyen az ítélőtáblák munkája megindul.
A kormány nem bízott a törvényben és a törvény szavában, és ekörül mindenféle mögöttes szándékok fogalmazódtak meg. A minimális együttműködési kötelezettségnek eleget nem téve, a kormány ülése előtt két nappal értesült az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a készülő, nem kis horderejű változtatásról, ami, úgy hiszem, minősítésre nem szorul. Önmagában ez a tény az előkészítés jogszerűségére és az együttműködési készségre nagyon világosan rámutat. A javaslat mögül teljes egészében hiányoztak a számítások, az indokolásban téves feltételezések és helytelen logikai kapcsolatok találhatók a különböző törvények hatálybalépése között.
Teljes egészében elutasította az ellenzék azt a megállapítást, amely az ítélőtáblák bevezetésének előkészítetlenségét rótta fel. Nem lehet előkészítetlenségről beszélni akkor, amikor a személyi feltételek biztosítottak, a jogszabályi feltételek úgyszintén biztosítottak, és több mint 1 milliárd forintot fordítottak, tisztelt képviselőtársaim, szintén közpénzből az ítélőtáblák létesítésére. Ebben természetesen részt vettek azok az önkormányzatok is, ahol erre szükség volt, hogy ezeket a feltételeket időben és rendben, szintén a törvény szavának hitelt adva, abban bízva, biztosítottak.
Sok szó esett arról is, hogy a helyi bíróságokat kell támogatni az ítélőtáblák helyett. Legyenek kedvesek, tisztelt képviselőtársaim, mutassák meg, hogy a '99-es költségvetésben, amelynek a vitája most folyik, hol vannak azok az összegek, amelyekről önök azt állítják, hogy szükségesek a helyi bíróságok terheinek enyhítéséhez.
Úgy hiszem, felesleges sorolni az egymásnak teljesen ellentmondó tényeket, javaslatokat. Ez egy zavart, ez egy kapkodó, semmiképpen a törvényhozás normális menetébe nem illeszthető eljárás volt, amely zavarba hozta még a kormánypárti képviselőket is. Nem tartom véletlennek, hogy a vitában kormánypárti képviselő részéről hangzott el a minősítés, hogy ez egy nem túl gusztusos javaslat. Ellenzékiként talán azt is hozzátehetem, akkor ezt nevezhetjük talán gusztustalannak is. (Taps az MSZP padsoraiban.)
Az alkotmányossági problémákat illetően nem feledkezhetünk meg arról, hogy ezeket az intézményeket az alkotmány rögzítette. A jogbiztonság megköveteli azt, hogy a törvény szavának, a törvény hitelének meglegyen a kellő súlya. Meggyőződésem, hogy néhány héttel az intézmények munkájának megkezdése előtt sérti a jogbiztonságot; akkor, amikor már oda embereket neveztek ki, akkor, amikor már az épületek készen állnak, megváltoztatni azt a törvény és alkotmány által meghatározott sort, ahogyan ezek az intézmények működésüket megkezdhették volna, ez minden bizonnyal súlyosan sérti a jogbiztonságot.
De az is alkotmányossági problémát vet fel, hogy a különböző hatalmi ágak közötti együttműködésnek, kooperációnak milyen formájának és milyen módjának kell lennie, valamint az is alkotmányossági problémákat vet fel, hogy az alkotmány végrehajtása azokhoz szorosan kapcsolódó törvények végrehajtásának meghiúsítása kellő indok és kellő alap nélkül vajon alkotmányosnak minősíthető-e.
S végezetül szeretnék szólni azokról az érvekről, elhangzott álláspontokról, amelyek a következményeket vették sorba. Egységesek voltak az ellenzéki képviselők abban, hogy ez a módosítás, ez a szándék megbontja az igazságszolgáltatási reform egymásra épülő logikai rendszerét, fontos elemet emel ki belőle, és ezáltal súlyosan veszélyezteti az igazságszolgáltatási reform eredeti célját, amely nem más, mint az, hogy az ügyek gyorsabban intéződjenek el, és ez alapvető állampolgári érdek. Tehát alapvető állampolgári érdekeket sért ennek a rendszernek a megbontása és időbeni kitolása az ítélőtáblák létrehozásának.
Frontális támadást jelent az igazságszolgáltatási reform ellen, legalábbis annak kezdetét, hiszen hallhatjuk, hogy további elemek is előtérbe kerültek, a jogorvoslati rendszer felülvizsgálata, a büntetőeljárás revíziója. Ezzel kapcsolatban is hallottunk törekvéseket. Ez a tendencia pedig súlyosan ütközik és megtöri azt a folyamatosságot, amely a jogállami építkezésben Magyarországon kialakult. Eddig még nem volt arra példa, hogy egymást követő kormányok felborítsák azt az intézményi fejlődést, amely kialakult és amely folyamatosságra épült eredeti tartalmában is. Hiszen teljesen igaz az, hogy itt 10 éves szakmai előkészítés eredményét söpörte el a kormány vagy szándékozik elsöpörni egyetlenegy mozdulattal. S ez hatásában veszélyezteti az intézményfejlődést, amely az európai integrációs szempontok miatt is fontos, hiszen a magyar igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban nagyon sok kritikát hallhattunk, és azt is láthattuk, hogy a reformtörekvéseket viszont üdvözölték és a folytatásra ösztönözték a magyar kormányt.
Tehát összességében előkészítetlen, hatásait tekintve fel nem mért és felelőtlen javaslatokról van szó, amelyeknek nem látjuk világosan a szakmai indokát. Az okokat, a tényleges okokat inkább a politikában kell keresni. Be kell bizonyítania, úgy látszik, a kormánynak, hogy semmiféle folyamatosságot nem kíván fenntartani, nem kíván egymásra épülő munkálatokban részt venni, és azt kívánja megmutatni, hogy ki az úr a házban.
Az ellenzéki képviselők egységes álláspontja az volt, hogy a kormány a két javaslatot vonja vissza. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
