FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a Fidesz-Magyar Polgári Párt "Szabadság és jólét" című programja a májusi választások után kormányprogrammá emelkedett, már tudtuk, hogy az 1999. évre szóló költségvetés e program elképzeléseire épül, és azok megvalósítását fogja jelenteni. Ugyanakkor tudtuk azt is, hogy ez a költségvetés még nem lehet teljesen a Fidesz-Magyar Polgári Párt programját mindenben lefedő költségvetés, mert az elmúlt négy év alapján vannak örökölt pontjaink, amelyekről csak a kormányváltás után kaptunk teljes képet.
(13.20)
Mi olyan költségvetést akartunk beterjeszteni, amely a családok gyarapodásának a költségvetése. A gazdasági növekedésre, a stabilizációra fektettünk komoly hangsúlyt a szükséges gazdasági fejlődés érdekében. A költségvetés komoly támogatást és lehetőséget biztosít a közbiztonság megőrzésére, az oktatás kiemelt fontossággal bír, mivel a képzettség és a munkához való viszony között szoros összefüggést látunk. A kis- és középvállalkozások széles körű lehetőséget kapnak az adózás és a munkahelyteremtés területén; a családok támogatása - a gyermeknevelési gondok csökkentésére gondolunk, és hadd reagáljak egy az előzőekben elhangzott kérdésre: intoleráns és szakszerűtlen a családtámogatás egyes elemeit úgy kiemelni a rendszerből, hogy nem vesszük figyelembe a komplex egész tervezetet. Csak megemlítem, hogy a gyermeknevelési támogatás egységesen 12 százalékkal nő, a tankönyvek áfamentesek, a fejenkénti tankönyvtámogatás 1200 forintról 1800 forintra nő, a gyes alanyi jogon jár, és sorolhatnám még, de felesleges. Kökény Mihály képviselő úr retorikája jó példája volt a kormánykoalíció pártjai obstruáló viselkedésének a parlamentben.
A kormánypárt felelőssége, hogy olyan költségvetést terjesszen a parlament elé, amely az előbb említett kiemelt területeken a teljességhez közeli megoldást tartalmaz, olyan befektetést, olyan üzenetet hordoz, amely a jövő Magyarországáról szól. A beterjesztett költségvetés nem egy egyszerű terv, amely számok sokaságából áll, hanem konkrét megoldásokra ad választ az eredeti céloknak megfelelően. Az 1999. évi gazdaságpolitika épített a '98. évi kedvező folyamatokra, abból indul ki, hogy tartsuk meg a kedvező tendenciákat, amelyek elindultak, legfőképpen az egyensúly javítása terén, és ezeket új célokkal egészítsük ki javaslatainkkal.
A sarokszámok közül kiemelném azt a kiindulási alapot, a hozzáadott érték 5 százalékos növekedését, amely a végső felhasználás tekintetében döntően a beruházásokra helyezi a hangsúlyt. Az elosztáspolitika 11-13 százalékos növekedési ütemmel számol, a fogyasztás 2-3 százalékkal nő, az inflációs rátát 10-11 százalékban tervezi a költségvetés. A költségvetési törvény törekszik arra, hogy a jövedelem centralizációja mérséklődjön, ezzel az újraelosztás aránya is, vagyis az állam kisebb szerepet vállaljon a jövedelemfolyamatokban. Ugyanakkor a realitásokkal is számol, amelyek a nemzetközi piacokat jellemzik, ennélfogva a költségvetési törvény bizonyos óvatosságot is jelez és tartalmaz.
Ezek után röviden áttérek az agrárgazdaság konkrét költségvetési előirányzataira, ebből is csak néhány területet érintenék. Mindezek előtt felhívom tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a törvénytervezet megfelel az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben szabott követelményeknek. A kiemelt agrártámogatások két fő területet ölelnek fel, a piacrajutási támogatásokat és a termelési támogatásokat.
A termelési támogatásokról néhány gondolat. A termelési támogatás 1998-ban 31,8 milliárd forint volt, 1999. évi költségvetési tervünkben 48 milliárd, ez 52,6 százalékos növekedésre utal.
A termelési támogatások közül néhány fontosabb gondolatkör. Elsőként, a termőföld művelési támogatása a legfontosabb szántóföldi árunövényekről szól, a támogatás mértéke során preferált a kistermelés és a családi gazdaság. Másodikként az anyaállat-tartási támogatás, mely az állatlétszám növelését célozza meg. A hitelkamat-támogatás, az agrárfinanszírozás támogatást szolgáló konstrukciók, a mezőgazdasági termelők krónikus tőke- és jövedelemhiányát fogják enyhíteni. A kamattámogatás mértéke a termelési hitelek esetében a jegybanki alapkamat 40 százaléka, tőkepótló hitelek esetében 50 százalék. Nagyon fontos a biológiai alapok megőrzésének és fejlesztésének támogatása, a genetikai alapok megőrzése, a növény-, állatfajták és -fajok esetében.
A jövőbe vetett hitünk szerint nagyon fontos a szaktanácsadás támogatása, szakmailag művelt, az új kutatási és termesztési technológiai módszerek, eredmények gyors alkalmazása terén. A mezőgazdasági kutatásra és oktatásra fokozott figyelmet fordítunk, de a költségvetésben erre a célra fordított összeg még mindig nem kielégítő.
A fiatal agrárvállalkozók gazdálkodásának támogatása is nagyobb lehetőséget biztosít a vállalkozók részére 1999-től.
Kiemelt cél az agrártermelés versenyképességének javítását célzó fejlesztések, beruházások ösztönzése. A legfontosabb fejlesztési célok egyike a korszerű erő- és munkagépek, technológiák termelésbe állítása, így a gépbeszerzések automatikus támogatása 25, illetve 30 százalék arányban, géplízingek támogatása, technológiai berendezések támogatása. A beruházások között kiemelt jelentőségű a szőlő- és gyümölcsültetvények telepítésének bátorítása. Az idei csapadékos nyár és ősz is bizonyítja azt, hogy mennyire fontos a meliorációs és öntözésfejlesztési támogatások szinten tartása, a belvízzel borított több tízezer hektár mutatja azt, hogy mennyire indokolt a vízrendezés és a belvízkárok megelőzéséhez szükséges időbeni beavatkozások támogatása.
A piacrajutási támogatásokról néhány gondolatot. Itt hangsúlyeltolódás történik 1999-ben a korábbiakhoz képest, a részletes számokból kiderül, hogy a termelési támogatásokra egy nagyobb nagyságrend kerül elkülönítésre, míg a piacrajutási támogatásoknál 38,8 milliárdos támogatást tervezünk. Több intézményes biztosítékrendszer is beépítésre kerül. Ilyen az első helyen említendő garanciarendszer kezességvállalással foglalkozó fejezetrésze, amely igen bőven foglalkozik az agrárágazatok garanciális lehetőségeivel. Ilyen például a vetési garancia, amely a gabonaágazatban 15-16 milliárd forintos garancialehetőséget teremt meg a piacszabályozáshoz, ami korábban nem létezett.
Főként az exporttámogatások vonatkozásában új finanszírozási rendszer, exporthitel-biztosítékokhoz kötődő garanciák kerülnek bevezetésre olyan területeken, ahol nem működnek szorosan a garantált áras és irányáras rendszerek. Az intézményes biztosítékok közül továbbra is fennmarad a tőkepótló hitelkonstrukció.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás és felkészülés fontos fejezet az ágazat költségvetésében. Az intézményrendszer tekintetében fel kell készülnünk, hogy a közösségi forrásokhoz, amelyek a leendő csatlakozás kapcsán a magyar gazdaságban is megjelenhessenek, az agrárintervenciós központot fel kell készíteni, hogy alkalmas legyen ezeknek a támogatásoknak a kezelésére, az intézményhálózat fejlesztésére, különös tekintettel az állat- és növény-egészségügyi hálózatra. Igen fontos feladat az információs és statisztikai rendszerünk korszerűsítése, amely alapvető feladata a csatlakozásra való felkészülésnek. Olyan adatbázisokat kell létrehozni, melyek egyfelől a földterületre vonatkozó információs rendszer, másfelől az állatállomány, ezen belül a tenyészállatok nyilvántartásához szükségesek. Az európai uniós csatlakozás felkészülését elősegíti az a 7,1 milliárdos nagyságrendű forrás, amely a költségvetésünkben reális számként látható.
Egy megjegyzést engedjenek még meg, tisztelt képviselőtársaim: úgy gondolom, ha tegnap hajnalban 3 óra 25 perc és 4 óra 30 perc között Kis Zoltán képviselő úr közöttünk lett volna, akkor a gazdasági kamarákról és az Agrárkamara kérdéséről elmondhatta volna a véleményét.
Befejezésül: az elmúlt napok folyamán több fórumon, szakmai tanácskozáson vettem részt mint gyakorló mezőgazdász, ahol az agrárágazat számos szereplője is támogatásáról biztosította a költségvetést, amely lehetőséget, biztonságot teremt, jövőt mutat az ágazat minden szereplőjének. Bízom abban, hogy az előttünk lévő költségvetés az agrárágazat minden résztvevőjének jövőjét alapozza meg, egyúttal támogatom és elfogadásra javaslom az 1999. évi költségvetést.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
