DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Elnök úr! Tisztelt Ház! Figyeltem a költségvetéssel kapcsolatos miniszteri expozét, figyeltem a Fidesz vezérszónokának hozzászólását. Mindketten hangsúlyozták többek között azt, hogy ez a költségvetés értékválasztó, ebből következőleg kiemel bizonyos rétegeket, és azokat preferálja. A költségvetés egészének áttanulmányozása után - figyelembe véve az említett felszólalásokat is - azt kell mondanom: a preferált területek között nincsenek ott az önkormányzatok, amelyek helyzetéről szólni szeretnék.
Ez a költségvetés nem önkormányzatbarát, és nem felel meg az európai gyakorlatnak sem. Mind a Települési Önkormányzatok, mind a Regionális Önkormányzatok Európai Chartája egyértelműen megfogalmazza ugyanis, hogy a helyi közügyek csak akkor láthatók el eredményesen, ha az állam szavatolja az önkormányzatok működésének gazdasági és pénzügyi alapjait. Ez a garancia a mostani költségvetésben nincs meg. Ismerem az önkormányzati szövetségek idevonatkozó állásfoglalásait, amelyek egyértelműen rögzítik, hogy mind a GDP-ből való részesedés aránya, mind a helyi önkormányzatok támogatási aránya elmarad a költségvetés kiadásai között az előző évitől. Ez pedig azt jelenti, hogy az önkormányzati szféra képtelen lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyeket az állam meghatároz a részükre, illetve amelyeket a választók elvárnak tőle.
Az önkormányzatiság léte fontos kérdés, a működés biztonsága is az, egyrészt a helyi demokrácia, a decentralizáció követelményei miatt, másrészt az európai csatlakozásunk miatt. Az uniós országok gyakorlata azt mutatja, hogy az államok egyre több hatáskört adnak az önkormányzatok számára. Ez szükségszerű, hisz az államok feladatvállalása a csatlakozással nő; hogy normálisan legyenek képesek működni, meg kell osztaniuk a hatalmukat lefelé, az önkormányzatokkal. Ez a szándék ebből a költségvetésből hiányzik. Miért? Ez a hatalomkoncentráció költségvetése, hiszen mindent megtesz annak érdekében, hogy a kormányzat pénzköltési lehetőségeit bővítse.
Példaként hozom fel a tartalékképzés sokat támadott módját. Ha a növekedés 5 százalék alatt marad, a zárolt összegek felett, ami az önkormányzati szférát illetően 8 milliárd forint körül lesz, a kormány rendelkezik. Ez egyrészt hatáskörelvonás az Országgyűléstől, másrészt az önkormányzatok működését - ha nem ebbe a szférába kerül vissza a zárolt pénz - végtelenül megnehezíti.
A költségvetésből kiolvasható, hogy jövőre drágább lesz az állam költségvetése, legalábbis a kormányzati struktúra működése, ezzel szemben az önkormányzatok az előző évinél kevesebb támogatást kapnak. A költségvetés szembeállítja a központi és a helyi kormányzást, és ezt is az önkormányzatok rovására teszi. Amíg az önkormányzatok 9,6 százalékos, tehát a tervezett inflációt el nem érő támogatásban részesülnek, addig a központi igazgatási szervek támogatása 25 százalék körüli. Furcsa reakció ez ahhoz képest, hogy - emlékszünk még a kijelentésre - az önkormányzati választásokat a Fidesz nyerte. Akkor miért e szűkkeblűség?
De nem elég az önkormányzatoknak a maguk baja, a költségvetés önkormányzati típusokat is szembeállít egymással. A magam részéről tökéletesen egyetértek azzal, hogy az önkormányzatok közti területi, jövedelmi különbségeket mérsékelni kell, de nem úgy, hogy szembeállítom a szegény és a gazdag önkormányzatokat, mint ahogy azt a költségvetés tervezete teszi, hanem az lenne a megfelelő megoldás, ha az állam pénzforrásokat biztosítana erre a célra, és nem a fejlődő, következésképp a környezetüket meghúzó önkormányzatokat sújtja.
(16.30)
Konfliktushelyzetet teremt az is, ahogyan a 13 százalékos átlagbér-növekedést elképzelik. Először is a 3 százalékos létszámleépítést az önkormányzatok többsége már meglépte, és nincs további létszámcsökkentési lehetőség. Sőt, azt mondom, ennek a költségvetésbe való beépítése cinizmus, hiszen a szakmai törvények egyértelmű létszámnövekedést írnak elő az önkormányzatok részére. Mit csináljanak az önkormányzatok? Melyik törvénynek tegyenek eleget? Csökkentsék a létszámot és a költségvetésnek, vagy növeljék és a szakmai törvényeknek feleljenek meg? Ez a kérdésfeltevés itt és most tűnhet ugyan teoretikusnak, de az egyes önkormányzatoknál ez emberek, családok, intézmények sorsát érinti.
Ugyanígy értékválasztás az is, hogy bizonyos rétegek kapjanak több, míg mások kevesebb béremelést. Ez abszolút megosztja az intézmények dolgozóit, és megoldhatatlan konfliktus elé állítja a helyi érdekegyeztetésre kötelezett önkormányzatokat. Honnan vonjanak el? Miből biztosítsák például a NAT-tal kapcsolatos többletkiadásokat?
Újabb konfliktusforrás a dologikiadás-növekedés. Miből? A százféle célra felhasználni tervezett saját bevételekből? Ha nincs mozgásterük még a saját bevételeket illetően sem, mit mondjanak a képviselők a választóiknak, hogyan és miből kezeljék a helyi sajátosságokat?
A beruházási támogatások 5,6 százalékos növekedési üteme pedig arra jó, hogy elvegye a sikerélményt az önkormányzatok vezetőitől, a testületektől. Egy önkormányzat ugyanis akkor sikeres, ha külső erőforrások bevonásával egészíti ki a saját forrásait - de így miből? Négy év múlva minden önkormányzat fel szeretne mutatni valamit, amiben előrelépett, és ezek között természetesen a leglátványosabbak az újonnan átadott beruházások. Ne vegyék el az önkormányzatok örömét, és ne vegyék el a hitüket sem abban, ami alkotmányos alapelv, hogy tudniillik az önkormányzatok egyenlőek, még a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásban is! Aki hisz az önkormányzatiságban, az, úgy gondolom, megérti ezeket a kételyeket. Fontosak az önkormányzatok. Például abban is, hogy helyben az emberek azt érezzék: számít valamit a szavazatuk, számítanak elképzeléseik, vágyaik.
Az államot stabilizálják a helyi békék. Ezért is érdemes odafigyelni az önkormányzatok fő követeléseire. Mik is ezek? A törvényekben meghatározott feladatokhoz elégséges pénzt kell biztosítani, és ez a költségvetés elsődleges feladata az önkormányzatok vonatkozásában. A normatíváknak inflációkövetőknek kell lenniük. Az szja-bevételek továbbra is legyenek szabadon felhasználhatóak. A saját bevételek növekedési ütemét ne értékelje túl a kormány, mint ahogy azt a helyi adók esetén a 130 százalékos növekedéssel teszi. A helyi önkormányzatok részesedése a GDP-ből, illetve a támogatás aránya a költségvetési kiadásokból ne csökkenjen, hanem az ország teljesítőképességének megfelelően növekedjék!
Tisztelt Ház! Az önkormányzati választásokon a választópolgárok közel fele vett részt, akik a működőképes önkormányzatokra szavaztak. Meggyőződésem: mi sem tehetünk másképp. Ehhez azonban a költségvetésnek is igazodnia kell.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
