DR. KISZELY KATALIN
DR. KISZELY KATALIN
DR. KISZELY KATALIN (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a költségvetés VI. fejezetéről; ez a fejezet a bíróságok jövő évi fenntartási és fejlesztési előirányzataival foglalkozik.
A költségvetési irányelvek ezen fejezetéhez - meglehetősen rendhagyó módon - két előterjesztés is érkezett: az egyiket az OIT, tehát az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, a másikat a pénzügyminiszter úr jegyezte. A kettős előterjesztés oka ismert: a kormány úgy ítélte meg az egyik oldalról, hogy az ország jelenlegi pénzügyi lehetőségei, másik oldalról pedig a ma működő bíróságok munkáját kedvezőtlenül befolyásoló, elsősorban dologi jellegű alulfinanszírozottság miatt el kell halasztani a három ítélőtábla felállítását. Természetesen én most e kérdésnek csak a költségvetési aspektusát vizsgálom.
A két verzió közötti különbség 1 milliárd 143 millió 100 ezer forint, amely összeg a bíróságok 1999. évi 30 milliárd 530 millió 800 ezer forint állami támogatásához képest és viszonyítva nem nagy összeg; ez a teljes támogatásnak valamivel több mint 3 százaléka. Megítélésem szerint a kormánynak joga és kötelessége is a költségvetésben kormányprioritásokat érvényesíteni, ez jelen esetben is így történt.
Tisztelt Ház! Utalni szeretnék ugyanakkor arra a tényre is, hogy a bírósági szféra költségvetési támogatásai az 1999. évben 8 milliárd 402 millió 600 ezer forinttal, százalékban kifejezve: 14,5 százalékkal növekednek. E növekedés a támogatások bővülése és a konkrét elvonások egyenlegeként jelenik meg. Az elvonások egy része valamennyi tárcát érinti, aminek oka, hogy a kormány gazdaságpolitikai céljainak megfelelően csökkennek a munkabérek közterhei. A társadalombiztosítási járulék szintjének mérséklődése nemcsak a magán-, hanem a közszférában is érződik; a bíróságok tekintetében valamivel több mint 0,5 milliárd forintról van szó. Ehhez az összeghez járul hozzá az ítélőtáblák felállításának elhalasztásából származó támogatáskiesés.
Az igazságügyi reform továbbvitele a kormány eltökélt szándéka. Ennek jeleként a kormány készen áll az új javadalmazási rendszer folytatására. A bírósági szférában dolgozók jövedelmei 1999-ben az 1998. évi eredeti előirányzathoz képest 5 milliárd 192 millió 900 ezer forinttal nőnek, bár ezeknek egy része átcsoportosítás a fejezeti kezelésű előirányzatokból.
Általában is elmondható, hogy a közszférában a kormány odafigyel az igazságügyi fizetésekre. Ez a tendencia az 1990-94-es parlamenti ciklustól folyamatosan megfigyelhető, és bizonyos bírói kategóriák fizetése nem marad el a kiemelt állami vezetők fizetése mögött. Ugyanakkor az igazságügyi reformmal összefüggő jogszabályi változások, például az új büntetőeljárási törvény miatt is, nőnek a bér jellegű kiadások. Az 1999. évi személyi fejlesztések - az igazságügyi fejezetből történt átcsoportosításokat leszámítva - a következők: a bírák és igazságügyi dolgozók új javadalmazási rendszerének bevezetésével összefüggő módosulás 3 milliárd 177 millió 200 ezer forint; az OIT hivatala béralapjának kipótlása 37 millió 700 ezer forint; az egészségügyi törvényből fakadó bérkiadások összege pedig 425 millió forint.
A bíróságok úgynevezett dologi keretei összességében 781 millió 300 ezer forinttal növekednek, ami azt jelenti, hogy e kiadási tétel nemcsak lépést tart az infláció mértékével, hanem reálértékben is növekszik. Sajnálatos módon a közszférában és így a bíróságon is a dologi kiadások közel 80 százalékát az üzemeltetési és fenntartási kiadások teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a támogatások növekedésének túlnyomó többsége részben a közüzemi díjak - villany, fűtés, posta s a többi - folyamatos emelését ellensúlyozza, részben pedig az épületek építészeti, gépészeti karbantartását. Az 1999. évi költségvetésben biztosított felújítási források - összege: 581 millió 900 ezer forint - lehetőséget nyújtanak a Legfelsőbb Bíróság, a Fővárosi Bíróság most is folyó felújítására és a Szalay utca 16. szám alatti kollégiumi terem korszerűsítésére.
Szintén növekszik a VI. fejezetben az új központi beruházásokra szánt összegek mértéke; a növekmény 1999-ben eléri a 430 millió 800 ezer forintot. A szerződésben lekötött beruházások értéke ugyan ennél kisebb, de magában foglal több építkezést: így a Baranya megyei bíróság beruházása 200 millió forint, a székesfehérvári bíróság rekonstrukciója 160 millió forint, a Heves megyei bíróság rekonstrukciója 140 millió forint, a tiszaújvárosi bíróság rekonstrukciója 25 millió forint; ez összesen 525 millió forint többletkiadás.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az itt felsorolt tételek csak az 1999. évi költségvetés VI. fejezetében felsorolt változások. Bizonyos kiadások fejezeti kezelésű intézményi előirányzatok, de a bíróságok érdekkörében merülnek fel; példázó jelleggel ide tartozik a büntetőeljárási törvény hatálybalépése miatti létszámfejlesztési és technikai eszközök cseréje, gyermektartásdíj állami megelőlegezése, a büntetőeljárási törvény alapján megállapított kártalanítások kifizetése, egyéb központi beruházások keretében megvalósuló bírósági építkezés, a XVIII-XIX. kerületi, a Nógrád megyei, a Pest megyei és a Veszprém megyei bíróságok rekonstrukciója.
A felsorolt érvek és számadatok is alátámasztják a kormány törekvéseit a választási programban vállalt kötelezettségek betartására, a vártnál sokkal szűkösebb lehetőségekhez képest.
Kérem a tisztelt Házat, támogassa a költségvetés elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
